kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Együttműködés a Greenpeace-szel

Tanácskozás Buda környékének közlekedéséről
A nagy gépjármű-forgalommal sújtott Buda-környéki települések társadalmi szervezeteit hívta megbeszélésre a Levegő Munkacsoport abból a célból, hogy együtt értékeljék a helyzetet, és kezdjék meg álláspontjuk egyeztetését és egy összehangolt stratégia kidolgozását. A november 15-én tartott tanácskozáson megerősítést nyert, hogy valamennyi településen gondot okoz a Budapestről való kiköltözés miatt a lakosság számának növekedése, amit a tömeges lakópark-építés rendkívüli módon felgyorsított. Ezt valamennyi társadalmi szervezet igen hátrányosnak tartja: a közlekedés ellehetetlenül, a település infrastruktúrája túlterheltté válik, egymás után tűnnek el a biológiailag aktív területek, és növekednek az önkormányzatokra háruló terhek. Ugyanakkor a beköltözők részéről remélt adóbevétel nem jelentkezik, vagy legalábbis nem olyan mértékben, hogy az említett folyamatokból eredő hatalmas költségeket ellentételezni tudná. Bár az átmenő nehéz tehergépjárműveknek a települések útjairól való kitiltását követelő közös fellépés részben sikerrel járt, de a gondok nagy része megmaradt. A megbeszélés résztvevői megegyeztek abban, hogy elsősorban a vasúti közlekedés használatát kell általánosabbá tenni a személy- és a teherszállításban egyaránt. Megtárgyalták az ezzel kapcsolatos javaslatokat, különös tekintettel az esztergomi vasútvonalra, de egyéb vonalak kihasználásának lehetőségeit is felvetették. A megbeszélésről részletes emlékeztető készült, melyet valamennyi meghívottnak postázunk. A közös megállapodás szerint a stratégia kidolgozását 2003 januárjában hasonló körben folytatjuk.
Konferencia a fák védelméről
Ismét tanácskozást rendezett a Levegő Munkacsoport a fák védelméről. A november 29-én tartott konferencián részt vettek a környezetvédelmi és a földművelésügyi tárca, a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal, valamint a kerületi polgármesteri hivatalok illetékes szakemberei. A résztvevők egyhangúan amellett foglaltak állást, hogy a jelenlegi szabályokat szigorítani kell, mivel azok nem teszik lehetővé a fák megfelelő védelmét. Hasznosnak tartották a Levegő Munkacsoport és a Környezeti Management és Jog Egyesület kezdeményezését, akik konkrét, szövegszerű javaslatot dolgoztak ki a fák védelméről szóló kormányrendelet módosítására. Ennek egyik lényeges eleme, hogy a védelem terjedjen ki a magántulajdonban lévő ingatlanokon, építési telkeken élő fákra is. További lényeges változás lenne, hogy a jogszabályban a dr. Radó Dezső és munkatársai által kidolgozott és dr. Párkányi Ildikó által továbbfejlesztett módszer szerint kellene kötelezően megállapítani a fák pénzbeli értékét, ami a sokszorosa lenne annak, amit ma a legtöbb helyen (tisztelet a kivételnek!) számításba vesznek. (Gyakran a tűzifa árával számolnak, pedig az élő fák ennél összehasonlíthatatlanul többet érnek.) A résztvevők ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a módosító javaslat helyenként pontosításra, kiegészítésre szorul. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának képviselői kifejtették, hogy ezt a kérdést nem kormányrendeletben, hanem törvényben kellene szabályozni. Többen elmondták, hogy átérezve a szabályozás szigorításának égető szükségességét, több kerületi önkormányzat külön rendeletet alkotott a fák védelméről, vagy belefoglalta azt helyi építési szabályzatába, minden esetben rendelkezve a magántelkek fáiról is. (Erre a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályozás tulajdonképpen ugyanúgy feljogosítja a kerületi önkormányzatokat, ahogyan a telkek beépíthetőségének mértékét is szigoríthatják a keretszabályozáshoz viszonyítva.) A konferenciáról részletes emlékeztetőt készítettünk, amelyet valamennyi meghívottnak eljuttattunk. Egyúttal levelet írtunk Kóródi Mária miniszter asszonynak, kérve, hogy gyorsítsa fel a vonatkozó törvény előkészítési munkálatait és a tervezetet mielőbb terjessze a kormány elé.
Vizes élőhely pusztítása Solymáron
Bár a vizes élőhelyek védelmét törvény írja elő, ezt sajnos több település önkormányzata figyelmen kívül hagyja. (Számos bevásárlóközpont épült például Budaörsön is ilyen helyek feltöltésével.) A solymári környezetvédő egyesületek felháborodását az váltotta ki, hogy az Aranyos-patak védőtávolságán belül szándékozik a helyi önkormányzat ipari-gazdasági célú beépítés megvalósítását engedni, és ebből a célból belterületbe vonna olyan, jelenleg nádas művelési ágú természeti területet, ahol számos védett növény mellett 52 madárfaj él, amelyekből 42 faj hivatalosan védett. A Solymár településszerkezeti tervének készítésére felkért PESTTERV nem volt hajlandó az önkormányzat igénye szerint belterületbe vonásra kijelölni a területet, mivel az a védett területek jegyzékében szerepel. A területet azonban az egyik tulajdonos már illegálisan elkezdte feltölteni. A Solymári Környezetvédők Egyesülete levélben fordult a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz azzal a határozott kéréssel, hogy akadályozza meg a terület feltöltését, és javasolták annak helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alá helyezését. Az egyesület képviselője szerint ugyanakkor az önkormányzat által kijelölt ipari parkban még elegendő hely állna rendelkezésre további vállalkozások céljára, a természeti terület tönkretételére nem lenne emiatt szükség. A Levegő Munkacsoport teljes támogatásáról biztosította a helyi környezetvédőket, és javasolta, hogy természetkárosítás miatt tegyenek büntetőfeljelentést.
Nem szűnnek a fakivágások
Több jelentős mértékű fakivágásról kaptunk hírt. Ezek közül megemlítjük, hogy Budapest XIII. kerületében a Gyöngyösi sétány majdnem 20 nyárfája esett áldozatul az újgenerációs kerttervezőknek, akik a meglévő fákra való tekintet nélkül készítették el terveiket a park átalakításáról — kőborítással és vízmedencével — a lakosság és a Levegő Munkacsoport tiltakozása ellenére. (Lakossági fórumot nem tartottak a fakivágások előtt.) Sajnos, egyre több önkormányzat — ahelyett, hogy új zöldterületeket hozna létre — a meglévő, idős fákat tartalmazó parkok felújítására", azaz fáinak indokolatlan lecserélésére költi költségvetése zöldterületek létesítésére fenntartott szűkös keretét.
Újabb zöldpusztító, forgalomvonzó létesítmények terve Budakalászon
A Levegő Munkacsoport helyi tagszervezetének képviseletében Kincsesné Salca Mária vett részt augusztus 26-án Budakalász településrendezési tervének egyeztető tárgyalásán. A tervet Budakalász Önkormányzata megküldte a Levegő Munkacsoportnak véleményezésre, és azt írásban véleményeztük. Főbb ellenvéleményünk a mezőgazdasági területek gazdasági övezetbe való sorolásával, a METRO áruház létesítési szándékával, a CORA áruháznak az Omszk park zöldterületén történő bővítésével és a Majdán patak völgyének beépítésével kapcsolatban volt. Nemrég pedig arról értesültünk, hogy az Omszk park fáit kivágták — feltételezésünk szerint a CORA Áruház bővítési tervei miatt.
A 4-es metró kockázatai
A tervezett 4-es metró előzetes környezeti hatástanulmányában kimutatott kockázatokról és az anyagban rejlő ellentmondásokról a Levegő Munkacsoport négyoldalas jegyzéket készített. Ezt eljuttatta a Fővárosi Önkormányzat és több kerületi önkormányzat illetékeseinek. Egyebek mellett rámutatott arra, hogy a hatástanulmány egyes részeiben különböző adatokat közöl a gépjármű-forgalom alakulásáról, az azonban egyértelműnek látszik, hogy ez a forgalom növekedni fog a metró üzembe helyezése után. A tanulmány szerint az építkezés veszélyekkel járhat a felszínen lévő épületekre és egyéb létesítményekre. Így a hatástanulmánynak olyan színezete van, mintha készítői előre mosnák a kezeiket a bekövetkezhető károkkal kapcsolatban... (A jegyzéket ld. a http://www.levego.hu honlapon!)
Nem bővül a Duna Plaza (egyelőre)
Levélben érdeklődtünk a XIII. kerületi főépítésztől, hogy mi alapján tesz közzé újsághíreket a Duna Plaza tulajdonosa a létesítmény karácsonyra beharangozott, több mint 25 százalékos bővítéséről, amikor nem készült róla szabályozásiterv-módosítás, és a bővítés hatástanulmány köteles lenne. Írásbeli választ kaptunk, miszerint a hírnek nincs alapja, és amennyiben szó lesz erről, természetesen a Levegő Munkacsoport is megkapja véleményezésre a szabályozási tervet.
Lakossági megkeresések Budapesten
Az elmúlt időszakban több budapesti lakossági csoport kereste meg a Levegő Munkacsoportot különféle környezeti problémákkal. Ezek közül említünk meg néhányat.
· A Bocskai út és a Fehérvári út kereszteződésében a DBR Metró Projekt Igazgatóság megkezdte a gyalogos aluljáró építésének előkészületeit, amire csak a 4-es metrónak lenne szüksége. A metrónak viszont még nincs környezetvédelmi engedélye, de a Bartók Béla út felújításának tervébe belecsempészték ezt az aluljárót is, így a Fővárosi Közlekedési Felügyelet megadta rá az építési engedélyt. A környék házainak kétségbeesett lakossága joggal tart attól, hogy a nagy kamionforgalom miatt már amúgy is károsodott házaikban további állagromlás következik be az aluljáró és a metró építése és üzemelése miatt. Elmondták, hogy csak néhány lakásban végeztek előzetes állagfelmérést, azt is hiányosan. Ügyüket felvállalva, rendszeresen segítjük érdekvédelmi küzdelmüket tanácsainkkal és részvételünkkel megmozdulásaikban.
· Az IKEA felháborító méretűre való bővítése ellen évek óta hiába küzdött az Örs vezér téri lakossági csoport. Novemberben levélben fordultak a Levegő Munkacsoporthoz, segítségünket kérve. Az ügy részleteinek kivizsgálását és a szükséges lépések tervezését megkezdtük.
· A Vizafogó lakótelep szeretné elérni, hogy egy eddig még beépítetlen, nagy kiterjedésű építési telket, mely jelenleg spontán füves zöldterület, a szélén fákkal, az önkormányzat alakítsa parkká, ellentétben a meghirdetett beépítési tervvel. Telefonon és levélben is kérték segítségünket, amit meg is kapnak tőlünk.
Együttműködés a Greenpeace-szel
A Greenpeace magyarországi képviselete és a Levegő Munkacsoport együttműködési lehetőségeiről is szó esett a november 15-i ülésünkön. Csáki Roland, a Greenpeace munkatársa ismertette a szervezet történetét, céljait és módszereit. 1971-ben alakultak, az Egyesült Államok egyik atomkísérletének megakadályozását célzó megmozdulás után. Céljuk élhető bolygón, békés módon élni. Nem általánosságokat hangoztatnak, hanem konkrét környezetszennyező tevékenységek ellen lépnek fel. Módszereik radikálisak, de nem erőszakosak, úgy szervezik fellépéseiket, hogy azok során senkit se érjen sérülés. A média figyelemfelhívása alapján a társadalom olyan nyomást fejtsen ki, hogy a szennyező változtasson a magatartásán. A szennyező fizesse meg a kárt, ne az állam. Tevékenységük főbb területei az alábbiak:
1. fellépés az atomenergia katonai és békés célú használata ellen,
2. az óceánok védelme (bálnák, delfinek és más vízi élőlények megóvása),
3. a biodiverzitás kampány, kiállás a veszélyeztetett fajok mellett,
4. cselekvés az energia hatékony felhasználásáért,
5. harc a mérgező termékek ellen (a levegő, víz és talaj szennyezése ellen)
6. küzdelem a géntechnológia alkalmazása ellen.
A két szervezet képviselői megállapodtak abban, hogy a jövőben szorosabban összehangolják a tevékenységet a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken.
Schnier Mária — Lukács András

Lukács András


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.