Tímár József ügyvezető igazgató úr részére

Állami Közúti Műszaki és Információs Kht.

1024 Budapest, Fényes Elek utca 7—13.

Tárgy: kártérítés igénylése,

kérelem a veszélyeztetés megszüntetésére

Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!

Alulírott kártérítést igénylek az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht.-től. Igényemet az alábbiakkal indokolom.

Jelenlegi lakásomban 19................................ napjától lakom. Azóta a megnövekedett közúti forgalom következtében egyre romlottak itt az életfeltételek. A légszennyezés, a zaj és egyéb rezgések, a pusztuló zöldfelületek következtében romlik az egészségem, lehetetlenné válik a pihenés, a nyugodt életvitel, és csökkent lakásom értéke.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya 13. §-a szerint „Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet." A Polgári Törvénykönyv 177. § (1) bekezdése kimondja: „Ingatlant kivételesen, közérdekből — törvényben megállapított esetekben, módon és célokra — lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár."

A közúti forgalom által okozott környezetszennyezés az elmúlt időszakban egyre nagyobb mértékben hatolt be lakásomba és annak környékére, így részbeni kisajátítás valósult meg. Ugyanakkor a mai napig semmiféle kártalanításban nem részesültem.

A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 103. §-a szerint „A környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kárnak minősül, és arra a polgári törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait (Ptk. 345—346. §-ai) kell alkalmazni." A polgári törvénykönyv (Ptk.) 345. §-a szerint pedig „Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni." Továbbá a Ptk. 339. §-a szerint: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni."

A fentiekből egyértelmű, hogy a káromat a károkozónak kell megtérítenie.

Káraim az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. mulasztása miatt történtek. A kár a ............................ utcában haladó gépjármű-forgalom következménye, amelyről az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. nem terelte át a forgalmat az M5-ös autópályára.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 34. §-a szerint „A közút forgalmi rendjét — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a közút kezelője alakítja ki." A 35. § szerint pedig „Az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni."

Az AKA Alföld Koncessziós Autópálya Rt. és a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium között 1992-ben, az M5-ös autópálya építése és üzemeltetése tárgyában létrejött koncessziós szerződés 18.1. (VII.) pontja kimondja: „(A minisztérium kötelezettségei:) a vonatkozó magyar előírásokkal és rendelkezésekkel összhangban olyan átmenő forgalmi korlátozásokat vezet be és tart fenn — egyebek mellett súlyra, magasságra, időre és sebességre vonatkozóan — az autópályával versenyhelyzetben lévő vagy abba kerülhető utakon, amelyeket saját belátása szerint esetenként szükségesnek tart, továbbá mindent megtesz a korlátozások rendőrségi betartása érdekében."

A fentiekből egyértelműen következik, hogy a kárt az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht.-nak kell megtérítenie részemre.

Nem vagyoni káraim (egészségem romlása, a nyugodt életfeltételek megzavarása stb.) ....................... napjától ...................... napjáig napi 1000 forint.

Vagyoni károm a következő: ...........................

Jelentős vagyoni károm származik abból is, hogy a megnövekedett forgalom miatt csökkent lakásom értéke. Ez azonban meg fog szűnni, mihelyt megszűnik a forgalom okozta környezetszennyezés, aminek érdekében kérem, hogy az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. haladéktalanul hozza meg a szükséges intézkedéseket.

Ez utóbbival kapcsolatban felhívom a szíves figyelmét, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának 18. §-a szerint „A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez." Az Alkotmány 70/D. §-a szerint pedig „A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. ... Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg." Tehát a kártérítés megfizetésével a károkozó nem vásárolta meg a jogot az egészségem károsítására, mert az egészséges élethez és az egészséget nem károsító környezethez való jog a legalapvetőbb emberi jog. Továbbá a Ptk. 341. §-a is kimondja: „Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részéről a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére..." Bízom benne, hogy az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. anélkül is biztosítja alkotmányos jogaimat, hogy bírósághoz fordulnék, illetve az 1972. évi V. törvény 10. § (2) b) pontja alapján az ügyészséghez fordulnék, hogy jogaimat érvényesítse. Ennek érdekében kérem, hogy a lakóterületem környékén tiltsák be a 7,5 tonnánál nagyobb összsúlyú gépjárművek megengedett átmenő forgalmát, és a fentebb említett főútvonalakon a csúcsidőszaki kétirányú forgalom sebességét 30 km/órában korlátozzák. Annak érdekében, hogy a gépjárműforgalom ne használja a jelenleg is kisforgalmú utakat, ezeken a területeken forgalomcsillapítást kell bevezetni. Ezek az intézkedések felelnének meg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 13. §-ának, amely kimondja: „A lakott területeket, különösen a történelmi városrészeket, a műemléki és védett természeti területeket, továbbá a gyógy- és üdülőhelyeket forgalomszabályozási eszközökkel és megfelelő várakozási díjak alkalmazásával is fokozottan védeni kell a közúti közlekedés károsító hatásaitól." A magyar közlekedéspolitikáról hozott 68/1996. számú országgyűlési határozat is erre kötelezi a közút kezelőjét: „a lakott területek belső, sűrűn lakott övezeteiben, a történelmi jelentőségű, műemléki védettségű, valamint a pihenést, üdülést szolgáló területeken a személygépkocsi-forgalmat az illetékes hatóságok jelentős mértékben korlátozzák."

Bízva a fentiekben leírt igényeim jogosságának elismerésében, tisztelettel:

(dátum, aláírás, név, lakcím)