A fák védelmével kapcsolatos, 2002. október 4-én kezdődő konferencia-sorozatunk 4. rendezvényét annak a tüntetésnek az emlékére tartottuk, amelyet az 1999. évi Föld Napja alkalmából szerveztünk az Irinyi utcai park fáinak megvédésére. Akkor dr. Radó Dezső a Lágymányosi lakótelep összegyűlt közönsége előtt tartott beszédében a fák szerepét méltatva megindító szavakkal kifejtette, hogy a lakások csak akkor válnak igazi otthonokká, ha fák veszik körül azokat.

A mostani konferencia védnöke, dr. Radó Dezsőné közvetlen szavakkal méltatta a Levegő Munkacsoportnak a fák védelme érdekében tanúsított eddigi tevékenységét, és ennek a tevékenységnek a fontosságát.

A meghívottak ezúttal nem csak az önkormányzatok polgármesterei és szakemberei, a Szent István Egyetem Budai Kara, az illetékes minisztériumok, valamint a nagyobb környezetvédő szervezeteknek a témával átfogóan foglalkozó tagjai voltak, hanem meghívtuk a kertészeti szakma legnagyobb fővárosi cégeit, a MTA Pszichológiai Intézetét, Szociológiai Kutató Intézetét, az ELTE és más intézmények általunk ismert pszichológusait, szociológusait — habár ezek az utóbbiak nem képviseltették magukat.

Azért szerettük volna az emberi érzések szempontjait ütköztetni, és reményünk szerint összeegyeztetni a kertészeti szakértelemmel, mert naponta érkeznek hozzánk a lakók kétségbeesett segítségkérései, panaszok a kivágásra, teljes lecsonkolásra ítélt fákról. Az a tapasztalatunk, hogy az emberek ragaszkodnak az otthonuk környékén velük élő fákhoz, bár a szakértők ezt rendszerint hozzá nem értésüknek tudják be.

A TIT Stúdió hangulatos klubhelyiségét ebből az alkalomból közel 100 fényképpel díszítettük, amelyek gyönyörű fákat, facsoportokat ábrázoltak.

Dr. Párkányi Ildikó, a Szent István Egyetem Budai Kara Kertművészeti Tanszékének vezetőhelyettese mondott bevezetőt arról, hogy sokszor nehéz a szakmai és érzelmi szempontokat egyeztetni, de az idős fák nagy lombkoronájának nélkülözhetetlen a szerepe van, ezért különösen fontos a megőrző gondozásuk, és a kivágást csak kertészeti szakvélemény alapján szabad eldönteni. A jelenlévők — önkormányzatok képviselői, munkatársai és kertészeti szakemberek — egyetértettek abban, hogy a lakosságot időben és megfelelően kell tájékoztatni. Elhangzott az a vélemény is, hogy nem biztos, hogy feltétlenül egyenlő korú fákból álló fasoroknak kell, díszíteniük a várost olyan áron is, hogy a korábban ültetett szép koronájú idős egyedek is áldozatul essenek a cserének.

A résztvevők most is elmondták gondjaikat: hiányzik a megfelelő szakmai létszám, és egyéb feltételek sincsenek a növényzet felméréséhez és rendszeres ellenőrzéshez, a bírságolás sokszor nehézkes vagy lehetlen. Hangsúlyozták a jelenleg érvényben lévő jogszabályok súlyos hiányosságait és gyengeségeit.

Lukács András beszámolt arról, hogy legutóbbi konferenciánk óta a fák védelméről szóló kormányrendelet módosításának tervezetét eljuttattuk a környezetvédelmi miniszterasszonyhoz, aki továbbította azt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, nem ismervén el tárcáját ebben illetékesnek.

A jelenlévők megállapították, hogy ilyen elégtelen jogszabályi körülmények között rendkívül szükséges társadalmi és önkormányzati összefogás annak érdekében, hogy a fák fokozottabb védelmet kapjanak, és elébe kell menni a kormányrendelet-alkotás lassúságának.

Mivel a résztvevők — korábbi rendezvényeinknek köszönhetően is — jól ismerték egymást, és tulajdonképpen egyetértettek minden fontos kérdésben, az ünnepi konferencia őszinte, közvetlen beszélgetéssé, tapasztalatcserévé alakult. Mint ilyen, rendkívül hasznos volt, útmutatást adva a következő feladatainkhoz, bár nem bontakozhatott ki teljesen az a téma, ami a rendezvény tulajdonképpeni célja volt.

Azonban ez a konfliktus, mely a „laikusok" és a „szakemberek" között fennáll, mindenképpen kezelésre szorul. A Levegő Munkacsoport és más környezetvédő szervezetek vállalták ezt, és nem mondanak le arról, hogy bevonják ebbe a pszichológia és szociológia szakembereit is, továbbra is jó kapcsolatot tartva a kertészeti szakemberekkel.