kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Az út menti növényzet szűrő hatása


Radó Dezső (1922–2001) kertészmérnök-közgazdász, c. egyetemi docens. Huszonkét évig volt igazgatója a Fővárosi Kertészeti Vállalatnak. Nyugdíjba menetele után a Budapesti Városvédő Egyesület környezetvédelmi szakértőjeként tevékenykedett. Kutatási témája harminc éven keresztül a zöldfelületek környezeti és közgazdasági értékelése volt. Kezdetektől fogva a Levegő Munkacsoport szakértője, majd élete végéig a Szakértői Testület elnöke volt. Halála óta nagyon nélkülözzük mind munkáját, mind személyét.
A nagy szemcsék – por, korom, pernye stb. – viszonylag könnyen kikerülnek a levegőből. Ha a légáramlás sebessége bizonyos határ alá csökken, vagy az áramló tömeg súrlódása fokozódik, a por kihullik. Ha áramlásuk közben a szemcsék ütköznek, sebességük csökken és kihullanak. Ha tehát ezeket a tömegeket nagy felületű ültetvények, lombos fák, cserjék felett vezetjük el, a por jelentős része kihull. A sík felületek felett zavartalanul elsuhanó levegő laminárisan (vízszálas, réteges mozgással) áramlik. A felkapott szilárd részeket – a port, homokot, pernyét, kormot stb. – az ilyen lamináris áramlat simán hordja maga előtt. Ha azonban az áramló tömegek sorozatos akadályra találnak, áramlásuk turbulenssé (gomolygóvá, hömpölygővé) válik. A levegőben sodródó nagyobb szemcsék egymáshoz, illetve az akadályokhoz ütközve sebességüket vesztik és kihullanak, az apróbb elemek pedig elkeveredve lebegnek. Így az aerosol és a káros gázok felhígulnak. Minél több az ütköző felület, minél szélesebb az akadály, annál jobban kifejlődik a turbulencia, és a levegő annál jobban tisztul. (Jámborné Benczúr E., 1988.)
Napsütésben a talaj gyorsan felmelegszik, felszálló légáramlások keletkeznek. A felszálló örvények szétsodorják a levegő szennyeződéseit. Borult időben, vagy pedig a szűk – nap sohasem sütötte – utcákon a szennyeződések megülnek. Különösen sokáig tartja lebegésben a szennyeződést a köd, hiszen a napsütést kizárja, és a légáramlások lehetőségeit is csökkenti.
A mondottak értelmében tehát az út menti fásítások nagymértékben elősegítik a levegő tisztulását. Ugyanis amellett, hogy a lombos fák között átsuhanó levegőből a por mechanikai módon kiszűrődik, a lomb okozta súrlódás, a fokozott turbulencia, a nagy felfogó felület egyformán hozzájárul a tisztításhoz. Nagyobb zöldfelületek felett ezen kívül sem por, sem füst nem képződik, s így a levegőből az e területen kihulló durva szennyeződések sem újulnak meg.
Számításaim szerint egy lombköbméter növény 4,5 kg szilárd és légnemű szennyezőanyag kiszűrésére képes a vegetációs időszak alatt. Örökzöldek teljesítménye egy évben a 6,5 kg-t is meghaladhatja.
A légszennyezés mechanikai ütköztetése és a leveleken való lerakódása után a következő eső a szennyezést a földre mossa, és a növényszűrő újra üzemképessé válik. Ezzel azonban a növényzet levegővédelmi funkciója nem merül ki, mert egyes szennyezéseket – különösen a fémrészecskéket – a növény befogadja és elraktározza. (...)

Budapest – amely az ország területének mintegy fél százaléka – az országos szennyezés 20–35 százalékát produkálja. Nem véletlen, hogy a szállópor-szennyezés, amely a hozzá tapadó korom, pernye és egyéb elemek miatt a legveszélyesebb, számos mérésnél a határérték ötszörösét „teljesíti” (határérték: 100 mikrogramm/légköbméter).
Vizsgáljuk meg ezek után a növényzet szűrőkapacitását Budapesten! A leghatékonyabb szűrők az utcai fasorok fái, amelyekből közel 600 ezer található Budapest utcáin. Átlagéletkoruk 40 évre becsülhető, amely 45 lombköbméter kapacitást jelent. (Természetesen vannak 0,3 és 100 lombköbméter térfogatú fák is.)
600 000*45=27 millió lombköbméter
27 000 000*4,5 kg=121 millió kg,
azaz 121 ezer tonna, amely a közlekedés szennyezésének mintegy 20 százaléka, az összes fővárosi szennyezésnek 13 százaléka, ám csak nyáron. Budapesten tehát a szennyezés 80–87 százaléka nem találkozik a növényzettel.
Vidéken jobb a helyzet. Az autópályák és autóutak mellett 50–80 méter szélességű, legalább 25 éves korú növényzet, ha háromszintes (fa, cserje, pázsitfűfélék), képes kiszűrni a forgalom szennyezését, ám csak a vegetációs idő alatt. Nem jelentős „érdesítő” hatással a növények nyugalmi állapotban is rendelkeznek. Mesterséges turbulenciát keltve némi gátlást jelentenek a szennyezett levegő terjedésének útjában.
Mi történik a nagyobb mennyiségű szennyezéssel?
A Környezetvédelmi Minisztérium megállapította, hogy – 1997. évi mérések alapján – a közel 2 millió tonna hazai szennyezés 67 százaléka, vagyis mintegy 1,3 millió tonna a 100 méter alatti, míg a maradék 33 százalék a 100 méter feletti légrétegekbe kerül. Ezek főleg a magas kéményen távozó kén-dioxidnak a 70 százaléka és a szén-monoxidnak kb. 10 százaléka.
Nyilvánvaló, hogy a szennyezés egyelőre reménytelennek tűnő csökkentése mellett növelni kellene a részbeni védelmet nyújtó növényzetet.
Némi védelmi többletet nyújtana, ha a járdák szélén cserjéket telepítenének, mert ez a legveszélyesebb zónában – a kipufogók és a légzőszervek között – fejtené ki jótékony hatását. A fafajok megválasztásánál törekedni kellene a széles koronaalapokkal rendelkező fajták ültetésére, mert ez természetes gátat képezne a szennyezett úttest és a nyitott ablakok között.

(Részlet A növényzet szerepe a környezetvédelemben című könyvéből)


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.