|
Költségvetési sikerek és kudarcok
A 2004. évi adótörvények és költségvetési törvény néhány lényeges helyen tükrözik a Levegő Munkacsoport javaslatait, azonban jóval több ponton térnek el a környezet fokozott védelmét és a foglalkoztatás növelését célul kitűző ajánlásainktól. A leglényegesebb eltérés az, hogy a súlyosan környezetszennyező és egészségkárosító tevékenységek, termékek fokozott megadóztatásából eredő többletbevételeket az általunk javasolt célok (oktatás, kultúra, egészségügy, tömegközlekedés stb.) helyett a rendkívül környezetpusztító autópálya-építésekre fordítják.
Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsoroljuk a zöld államháztartási reform szempontjából kedvező és kedvezőtlen változásokat.
A környezeti állapot javítását elősegítő új adónemeket vezettek be:
- Bevezették a telekáfát, 25 százalékos mértékkel. (Ez egy kissé mérsékelheti az ingatlanspekulációt, lassíthatja a zöldterületek beépítését és ésszerűbb földhasználatra, intenzívebb beépítési megoldásokra ösztönöz.)
- Bevezették a környezetterhelési díjat, amely 2004-ben mintegy 14 milliárd forint bevételt jelent. (A díj bevezetése azonban nem eléggé differenciált, és nem járt együtt a megelőzésre ösztönzés erősítésével. Emiatt a terhek drasztikus növekedését a lakosság nem tudja megfelelő mértékben ellensúlyozni.)
- Bevezették az energiaadót, ráadásul 40 százalékkal magasabb mértékben, mint amennyit az Európai Unió előírásai megköveteltek volna. Ez 2004-ben 11 milliárd forint bevételt eredményez.
- A fogyasztási adó helyett bevezetett regisztrációs adót úgy alkották meg, hogy megnehezüljön a használt autók importja. (Bár a valódi hatását csak az elkövetkező hónapok gyakorlata mutatja meg. Ugyanakkor az új luxusautókra a korábbiaknál alacsonyobb adót kell fizetni…)
Egyes környezetterhelő tevékenységek adózása szigorodott:
- Kétszeresére emelték a cégautók adóját
- A gépjárműadót több mint 20 százalékkal emelték.
- A gépjárműadó beszedési eljárását úgy módosították, hogy a jövőben jóval nehezebb lesz a befizetése alól kibújni.
- 2004-től nem lehet visszaigényelni az autójavítások áfáját.
- A villamos energia áfamértékét a kedvezményes, 12 százalékosból a 25 százalékosba sorolták, ami javítja az energiahatékonysági intézkedések gazdaságosságát. Ez 2004-ben 44 milliárd forint többletbevételt hoz, amely a lakosságot 30 milliárddal, a közületeket 14 milliárddal terheli. (Nem kielégítő viszont az általunk szorgalmazott egyidejű kompenzáció, valamint az energiahatékonysági beruházások és a lakossági energiatakarékosság fokozottabb támogatása.)
- Jelentősen csökkentették a lakásépítésre és -vásárlásra nyújtott állami támogatást. (Ezáltal csökken a nyomás a zöldterületek beépítésére, és – elvben – több pénz fordítható a munkaerő mobilitását és a kisjövedelműek esélyegyenlőségét egyaránt szolgáló szociális bérlakás-építésre. Súlyos hiányossága viszont a módosításnak, hogy még inkább megnehezül a meglévő lakásállomány felújítása, korszerűsítése is.)
- Jelentősen megemelték a cigaretta és a vágott dohány jövedéki adóját. (Ennek következtében a cigarettaárak 44 százalékkal emelkednek, ami a nemzetközi tapasztalatok szerint elsősorban a fiatalkorúak dohányzását szorítja vissza.).
- A könyvek áfáját 12-ről 5 százalékra mérsékelték. (Sajnos ugyanakkor a tankönyveket a nulla százalékosból 5 százalékos kulcsba sorolták, az újságok és folyóiratok áfáját pedig 12-ről 15 százalékra emelték.)
Előrelépés lesz a költségvetés kiadási oldalán:
- Bevezették a tömegközlekedési normatívát a nagyvárosok részére. (Bár jóval kisebb mértékűt, mint amekkorát javasoltunk.)
- Létrehozták a Nemzeti Civil Alapot 6,1 milliárd forintos költségvetéssel.
Felemás a módosítás a bérterhekkel kapcsolatban:
- Csökkentették a személyi jövedelemadót. (A kedvezmények eltörlése és az egészségbiztosítási járulék emelése következtében azonban összességében nőttek a bérterhek. Ezáltal viszonylagos előnybe kerülnek a nagy energia- és nyersanyagigényű tevékenységek a fokozottabb élőmunkát felhasználó – és ezáltal környezetbarátabb – tevékenységekkel szemben.)
Rossz irányba mutatnak egyes nagy hatású fejlemények:
- Autópályák építésére 260 milliárd forintot irányoztak elő 2004-re.
- Elmaradt a szükséges állami forrás a vasút további leromlásának megállítására, így annak versenyképessége emiatt is csökken. Sőt, 2004-ben a vasút reálértéken számolva 3,7 milliárd forinttal kevesebb állami támogatást kap, mint 2003-ban.
- Számos, az európai uniós versenyképességünk és a környezetvédelem szempontjából fontos területről vontak el forrásokat (egészségügy, oktatás, kutatás, kultúra, energiahatékonysági beruházások, agrár-környezetvédelem stb.).
- A 12 százalékos áfamértéket 15 százalékra emelték, ami egyebek mellett a tömegközlekedést, az élelmiszertermelést és a kultúrát sújtja.
- Emelték az egészségbiztosítási járulékot.
- Az állami támogatások után az áfa 2004-től már nem igényelhető vissza. Ez alól vannak kivételek, mint például az autópálya-építés és a 4-es metró... Ugyanakkor nem tartoznak ezen kivételekhez az állandó költségvetési gondokkal kínlódó önkormányzatok kommunális beruházásai, sem az informatikai fejlesztésekre vagy a vasútnak nyújtott támogatások.
- Az infláció következtében reálértékben csökkent az üzemanyagok jövedéki adója. Ez ellentétes az energiamegtakarítási törekvésekkel is.
- Súlyos pénzügyi megszorítások és ennek következtében jelentős létszámleépítések történnek olyan szerveknél, amelyek kiemelt szerepet töltenek be a környezetvédelemben (VPOP, ÁNTSZ). Ez még jobban nehezíti a nagy fáradsággal EU-konformmá alakított jogszabályok betartásának ellenőrzését, noha ez elemi érdekünk lenne a versenyképességünk szempontjából is, és e téren az Európai Unió számos esetben hiányosságot állapított meg.
- Minden más nem sokat változott, ami azt jelenti, hogy tovább folytatódhat a pazarlás a természeti értékekkel, és nincs megfelelő ösztönzés a humán tőke jobb hasznosítására, az oktatás, az egészség, a kutatás, a fejlesztés felértékelődésére. Sőt, ily módon a – korábbinál magasabb – infláció is a környezetpusztításnak kedvez.
Összességében tehát a helyzet sokkal inkább romlik, mint javul. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy növekszik az érdeklődés a Levegő Munkacsoport javaslatai iránt. E téren komoly sikernek tekintjük, hogy a Pénzügyminisztérium részletes, sok szempontból igen kedvező értékelést készített zöld költségvetési ajánlásainkról. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is több oldalas levélben fejtette ki álláspontját. Ezeket lapunk hasábjain terjedelmi okokból nem tudjuk közölni, azonban megtalálhatók a http://www.levego.hu/kiadvany/reform.htm, ill. a http://www.levego.hu/kiadvany/egyeb.htm Internet címeken.
Lukács András úr részére
Levegő Munkacsoport
Tisztelt Elnök Úr!
Az adótörvény-csomag parlamenti vitája során az energiahordozók 2004. január 1-jétől alkalmazandó áfa-kulcsának tekintetében – messzemenően támogatva az Önök felvetéseit – a következő döntés született.
A szegényebb rétegek által használt szilárd tüzelőanyagok – ezen belül a tűzifa –, a vezetékes gáz, a távhő és a PB-gáz jövőre is a kedvezményes áfa-kulcs alá tartozik, amelynek mértéke 15% lesz. A villamosenergia viszont a következő évben már normál kulccsal adózik.
A leginkább rászorult rétegeknek ugyanakkor a költségvetés a szociális törvény alapján, lakásfenntartási támogatás formájában az áfa-kulcs emeléséből adódó többletkiadást kompenzálja. Így megvalósul az az Önök által támogatott elv, miszerint a magasabb jövedelműek áfarendszeren keresztül történő támogatását meg kell szüntetni.
Ezúton is köszönöm az értékes információkat, amelyekkel a döntéshozók munkáját segítették.
Budapest, 2003. november 7.
Üdvözlettel:
Beszteri Sára
helyettes államtitkár
Pénzügyminisztérium
Lukács András, Pavics Lázár
|
lélegzetnyi hírlevél
