kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Az elkerülő utak közlekedésbiztonsági hatásai

A Városi közlekedés című szakfolyóirat 2003/3. számában megjelent tanulmányukban dr. Vörös Attila és Albert Gábor arra keresnek választ, hogy az elkerülő útszakaszok milyen érezhető változásokat, javulásokat eredményeznek, különös tekintettel a közlekedésbiztonságra. A vizsgálat során több év baleseti adatait elemezték az átadás előtt a tehermentesítendő szakaszon, valamint az átadás után a tehermentesített és a tehermentesítő szakaszon együttesen. A vizsgálat csak a személyi sérülésekkel járókra terjed ki, ugyanis a hazai közlekedéstudomány még képtelen nyilvántartásába bevenni a csak anyagi kárral járó baleseteket.
A vizsgálatba 16 elkerülő szakaszt vontak be, melyeket három lépcsőben vizsgáltak. Az első lépcsőben, az ún. globális vizsgálatok keretében az elkerülő szakasz kezdő és végpontja közötti forgalmi és baleseti helyzet összefoglaló adatait elemezték. A második lépcsőben a kiválasztott hat települést vizsgálták útszakaszokra bontva (az elkerülő utakon 2–3 szakaszt, a tehermentesített úton 5–6 szakaszt, illetve ezek határoló csomópontjait). A harmadik lépcsőben részletesen elemezték a hat kiemelt településen az egyes baleseteket (helyszín, kimenetel, okok, körülmények).
Az eredeti cikk részletesen ismerteti a kiválasztás szempontjait, az alapinformációk megbízhatóságát, a megoldás körülményeit és a vizsgálat eredményeit. Ezeket most csak egy összefoglaló táblázatban mutatjuk be.

030411a.pdf letöltése [0 kByte] A balesetek számainak összehasonlítása az előtte és az utána állapotban
Kattintson az ikonra a dokumentum letöltéséhez!
A táblázatban a Személyi sérülések változása %-ban rovatban az átadás utáni balesetek számát az átadás előttihez viszonyítják, ez az abszolút változás. Ez az arány azonban téves következtetésekhez vezethet, mivel időközben az országos és a megyei adatok is változtak. Ezért szükséges a baleseti adatokat az adott időszak megyei változásához viszonyítva relatív változásként is kifejezni. A vizsgálat eredményeit a szerzők minden egyes vizsgált szakaszra külön-külön ismertetik.
Az eredeti cikk külön táblázatban közli a súlyos és a halálos balesetek számát, melyet a következőkben szóban foglalunk össze:
— Kaposváron több mint háromszorosára nőtt a halálos és súlyos balesetek száma (3-ról 10-re).
— Szigetváron 10%-kal több súlyos baleset volt.
— Szombathelyen az általános baleseti csökkenéssel együtt a súlyos kimenetelű balesetek száma is csökkent.
— Keszthelyen a súlyos balesetek csökkentek (30%-kal), míg a könnyebb sérülések 60%-kal nőttek.
— Győrben csökkent a súlyos balesetek száma (abszolút mértékben 28%, relatíve 7%).
— Ménfőcsanakon abszolút értékben 47%-kal, relatíve pedig 96%-kal több súlyos baleset történt.
— A szinten maradt soproni és szolnoki értékek a balesetszám relatíve 10–15%-os növekedését jelentik.
— Gyulán a súlyos és halálos balesetek száma 35%-kal nőtt, ami 42%-os relatív romlást jelent.

Az eredmény váratlan és kedvezőtlen, helyenként tragikus. Ez komoly figyelmeztető a közlekedési szakembereknek, döntéshozóknak és tervezőknek egyaránt. Az értékelhető 12 elkerülő út közül 11 esetben relatív romlás (három helyszínen 40–230%-os!) volt tapasztalható.
A szerzők ismertetik ennek okait, és javaslatot tesznek a megoldásra:
Az elkerülő út kedvező eljutási lehetőséget ad a gépjárműveknek. Ez hamis biztonságérzetet ad, a sebesség nő, csökken a veszélyekre történő reagálás. Különösen veszélyes ez az átkelési pontokon (gyalogosok, kerékpárosok felbukkanása, keresztirányú gépjárműforgalom, előzés, kanyarodás…). A járművezető nem érzékeli az útviszonyok megváltozását, és nem lassít. Nagyobb sebességnél viszont a balesetek száma és súlyossága is nő.
A szerzők által ajánlott megoldási javaslatok összefoglalása:
— Az elkerülő szakasz építését komplex rendszerként kell kezelni, melynek egyenrangú eleme a tehermentesített szakasz átépítése (gyakran visszaépítése), a kedvező csomóponti kiépítés, a vonalvezetés korszerűsítése, a 30 km/órás övezetek kialakítása. Ennek költsége kerüljön bele az elkerülő út építésének költségvetésébe. Általános gyakorlattá kell tenni azt, amit az Európai Unió néhány országa alkalmaz: egy útszakasz önkormányzati kezelésbe kerülése előtt annak teljes erkölcsi és fizikai rehabilitását központi forrásból kell finanszírozni.
— Ha a tranzitforgalom kikerül a településről, a közlekedés védtelen szereplőit kell előnyben részesíteni. A tehermentesített szakaszokon a gyalogosok és a kerékpárosok biztonságát gyalogos átkelőhelyek, kerékpárutak illetve sávok létesítésével, a csomópontokon történő biztonságos átvezetéssel kell megoldani. A szerzők kiemelik a szakszerű és biztonságos kerékpárút-hálózat kiépítésének szükségességét Sopronban, Tapolcán és Szolnokon.
— Az elválási pontokra nagyvonalú körforgalmi csomópont kiépítése szükséges, mely egyben figyelmeztetés is a gépjárművezetőknek, hogy lakott területre érkezvén a sebességet mérsékelni kell. Célszerű ezeket a csomópontokat – különösen az elkerült településre vezető utat – éjszaka kivilágítani, és éjszaka is működtetni a forgalmi jelzőlámpákat. Különösen fontos az optikai jelzések működőképes állapotban tartása.
— Jól érthető, helyszínrajzilag helyes tájékoztató táblákat kell kihelyezni mind az elkerülő, mind a tehermentesített átkelési szakaszokra és azok csomópontjaira.
— A határmenti településeken és a nagy idegenforgalmú településeken különösen fontos a külföldiek számára is érthető, egyértelmű útjelzés és az idegen nyelvű tájékoztatás. Fokozott figyelmet kell fordítani a külföldről a határmenti kistelepülésekre érkező gépjárművek, különösen a tehergépjárművek ellenőrzésére, a gyalogosok és kerékpárosok védelmére (például a gyulai és tompai határátkelőhelynél).
— Ha az elkerülő szakaszt lassú járműforgalom keresztezi (pl. üdülőterületeken), célszerű párhuzamosan járdát, kerékpárutat építeni és szabályozni a keresztezési pontokat.
— Az elkerülő szakaszokon gombamódra szaporodnak a forgalmat vonzó létesítmények. Ezek forgalmának levezetéséhez, gyűjtéséhez és elosztásához szervizutat kell építeni, melyet szakszerűen kiépített csomópontokra kell vezetni. (Még jobb, ha eleve nem engedélyezik, hogy ilyen létesítmények épüljenek az elkerülő utak mellé – a Szerk. megjegyzése.)
— Kerülni kell a „fél elkerülő szakaszok” megépítését. Az indokolatlan költségkímélés súlyos baleseteket okozhat (Ménfőcsanak, Szigetvár, Tapolca).
— Az elkerülő utakon jelentős a pályaelhagyásos balesetek száma. Ezért célszerű a szokásos 0,5–1 méternél szélesebb (2–2,5 méter) széles padkát, valamint acélkorlátot építeni.
A tehermentesítő szakaszok a jelen kialakítási gyakorlat mellett és a fentiekben bemutatott kiegészítő intézkedések nélkül általában csak átrendezik a baleseteket. Ezért szükséges a tehermentesített szakasz forgalomcsillapítása, a szerzők azonban még ennél is fontosabbnak tartják az elkerülő szakaszok helyes kialakítását.

Somodi Mária


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.