— Úgy tudom, bár itthon még Európa egyik legnagyobb fehér gólya állományával büszkélkedhetünk, a 20. század során nálunk is nagyon megcsappant a számuk, és csak a hetvenes évektől fordult meg ez a folyamat. Itthon mióta követjük figyelemmel a fehér gólyák sorsát és ma hány pár fészkel Magyarországon?
— Pontos adataink 1934-től vannak. Akkoriban a mai Magyarország területén 15–16 ezer párra becsültéka gólyák számát. Ez az állomány a világháború következtében a felére csökkent az ötvenes évek elejére. A hetvenes évekig egyre kevesebb párt számláltak, minden bizonnyal a tájátalakítások és a hagyományos fészkelőhelyek eltűnése miatt. A hetvenes évek óta 5000 pár körül ingadozik az állomány. A fluktuáció elsősorban természetes okoknak tudható be. Hűvös, esős tavaszokon kevesebb fióka repül ki (2–3 fióka fészkenként). A belvizes, meleg években magasabb a fiókaszám, akár 3–4, helyenként 5 fióka is lehet fészkenként. Mindez késleltetve érezteti hatását, mert 3–5 éves korban lesznek ivarérettek a madarak és ekkor térnek vissza költeni.
— Hazánkban hol él a legtöbb gólya?
— A legtöbb gólya (ha az adott területen fészkelő párok számát nézzük) Borsodban, Szabolcsban és Vas megyében él. Itt sok a felszíni víz és a gyep, az elszórt apró falvakban sokfelé költhetnek a gólyák. A Hortobágy környékén alakultak ki az úgynevezett „gólyafalvak”, ahol több tucat pár madár is fészkel. Ilyen Nádudvar, Nagyiván vagy Balmazújváros. Sok gólya található a Tisza- és a Körös-völgyben, a Kiskunsági szikes tavak, de a nagy halastavak környékén is. Azonban a középhegységek területén nem fészkelnek fehér gólyák. A legkevesebb gólya Komárom-Esztergom megyében van a magas erdő- és szántóborítás miatt. Talán nem meglepő, de Budapestről is hiányzik a faj, az agglomerációban is ritka.
— Hogyan látja a gólyák jövőjét itthon? Melyek azok a nem természetvédelmi tevékenységek, amelyek szerepet játszanak a gólyák életében?
— Az EU-csatlakozás után várhatóan hazánk 20–21 százaléka uniós természetvédelmi terület, úgynevezett „Natura 2000” terület lesz. Ez nagy arány, de az emberi településekhez kötődő gólyák esetében fontosabb lehet a kisvizek megőrzése, a természet- és környezetbarát mezőgazdaság folytatása. Számtalan „apró” helyi problémát lehet felsorolni, ami „sok kicsi sokra megy” alapon igen jelentős állománycsökkenést okozhat a gólyáknál. Az intenzív mezőgazdasági módszerek használata lecsökkentheti a táplálékbázist, a vegyszerezés közvetetten meddőséget, a tojások terméketlenségét okozhatja. Minden évben számos madár esik áldozatul a járműveknek. A faluszéli mélyfekvésű gyepek, nádas foltok számtalan helyen építési telekké „válnak”. Ez nemcsak sok növény- és állatfaj eltűnését okozza, hanem például természetes záportározó funkciójuk is megszűnik. Utána olyan helyeken is pincéket áraszthat el a csapadékvíz, ahol korábban nem is volt ilyen veszély. Tartok tőle, hogy ami nem lesz védett terület, azt a nyugati országokhoz hasonlóan az utolsó négyzetméterig beszántják tőkeerős mezőgazdasági vállalkozók. A villamoshálózat is nagy gondot okoz. A hatvanas évektől kezdve egyre több gólya építi fészkét az azóta robbanásszerűen terjedő villamos légvezeték-hálózatok tartóoszlopaira. Ma már a fészkek négyötöde ilyen helyen található, ami az egyik legmagasabb Európában. A magas helyen biztonságot kereső madarak áramütést szenvedhetnek, nekirepülhetnek a vezetékeknek. Az elpusztult fiatal és öreg gólyák 94 százaléka így hal meg! A megfelelő, madárbarát műszaki megoldások nem kerülnek nagy összegbe, de a hálózatok teljes átépítéséig még sok idő telik el.
— Mit jelez egy ország természeti állapotáról a gólyák jelenléte vagy hiánya?
— Minden élőlény pontosan követi környezeti igényeit, a kérdés az, hogy könnyen megfigyelhető-e az indikátor faj, és mit indikál. A gólya könnyen megfigyelhető faj. Mivel nem válogatós, mindent elfogyaszt, amit meg tud fogni és le tud nyelni. Az utolsó ehető falatot is megkeresi a gólya, ezért csak akkor tűnik el, ha már tényleg nagy baj van. A nyugat- és kelet-európai gólyaállományok különbsége biztosan nagy problémákat jelez.
— Amire még nagyon kíváncsi vagyok: Nyugat-Európában hogy telepítik vissza a gólyákat?
— Ha valahonnan teljesen eltűnt a faj, akkor máshonnan (például Afrikából és Törökországból) importált gólyatojásokat kell keltetni, a fiókákat felnevelni és elvadítani. Probléma, hogy a felnőttek nélkül felnövő fiatalok sok tudásra nem tehetnek szert. Ezért hosszú távon emberi etetésre, védelemre szorulnak, nem vonulnak el télire stb. Vagyis csak végső megoldás lehet a visszatelepítés.