Lélegzet

A 70-es években Svédországban gyakran voltak savas esők. A skandinávok az Angliából érkező szennyezésekkel magyarázták a káros jelenséget. Időnként cikkek jelennek meg arról, hogy például Finnországba szaharai homokot hozott a szél, vagy hogy egy-egy vulkánkitörés hamuja eljutott egy másik kontinensig. Ezeket ezidáig egyedi eseteknek tartották.

A közelmúlt mérései azonban igazolták, hogy az északi féltekét meghatározó nyugati széllel folyamatosan érkezik szennyezés az óceánok felől. Az Egyesült Államok nyugati partjára a kelet-ázsiai szennyeződések, Európára pedig az USA keleti partján történő kibocsátások vannak hatással. Európában a 80-as évek elejétől egymás után kötötték meg az egyes szennyezők kibocsátását szabályozó nemzetközi szerződéseket.

Régóta ismert az a tény, hogy a légszennyezés a levegővel együtt mozogva kibocsátási helyétől jóval távolabb is kifejtheti káros hatását. Azokat a nem reaktív, tehát nem azonnal reagáló szennyező gázokat, amelyek sokáig megmaradnak a levegőben, szinte mindegy, hogy hol bocsátják ki, káros hatásukat az egész világra kifejtik. A szennyező reaktív gázok, mint a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid vagy az ózon általában csak pár száz kilométert „utaznak a levegőben”. Ezután vagy savakká alakulnak és leesnek savas esőként, vagy egyéb módon kiülepednek a légkörből. A talajról felvert nagyobb részecskék mint a por és a homok bizonyos idő után szintén leülepednek. A kisebb aeroszol részecskék – melyek egy része a levegőben keletkezik más szennyezőkből – száma folyamatosan nő, és így egyre nagyobb valószínűséggel kerülnek ki a légkörből.

A természetes ózon háttér-koncentráció talajközelben 10–25 ppb (1 ppb=30 mikrogramm köbméterenként). Ám ez az érték az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekszik, leginkább a foszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkező szennyezők miatt. Ezek a szennyezők a nitrogén-oxidok (NOx) és a szénhidrogének, fő forrásuk pedig a közúti közlekedésben résztvevő gépjárművek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2003-as jelentése kiemeli, hogy bár sok európai országban nagymértékben csökkent a NOx-ok és a szénhidrogének kibocsátása (az autókatalizátoroknak köszönhetően), az ózonszint mégsem csökken kellőképpen, sőt a háttér-koncentráció folyamatosan nő.

A benzinüzemű motorokból elsősorban gáznemű légszennyezők származnak. A dízelüzemű gépjárművek nagyon híg keverékkel üzemelnek, emiatt a CO-emissziójuk kismértékű. A részecske-kibocsátásuk — amelynek legnagyobb része korom — viszont számottevő, legalább két nagyságrenddel meghaladja a benzinmotorokét. A koromrészecskék jelentős felületük révén hordozóanyagként viselkednek, megkötik az el nem égett szénhidrogéneket. További komoly szennyezők a szilárd részecskék, az aeroszolok, például a szulfát, amelyért a gázolaj kéntartalma a felelős.

A Massachusetts állambeli Harvard Egyetem troposzférikus kémia tanszéke kidolgozott egy számítógépes programot, amely a kontinensek közötti légszennyezést modellezi. Az eredmény döbbenetes. Európa egyes részein határérték feletti ózon-koncentráció 20 százalékáért az Egyesült Államokbeli kibocsátások felelősek. Az Európai Unióban a 8 órás átlagértékben mért határérték 55 ppb (1 milliárd levegőt alkotó részecskében 55 ózonrészecske). A kontinenseken átívelő 3 kilométer körüli magasságban terjedő szennyezést hemiszférikus szennyezésnek nevezzük.

Az ózon károsítja a nyálkahártyát és a tüdőt. A szem megbetegedése az első baljós tünet. Mivel az ózon erős oxidálószer, izgathatja az orrüreget és a torkot, továbbá károsíthatja a tüdő érzékeny részeit. A tüdőt érő hatást súlyosbíthatja, ha az ózon belélegzése fizikai megerőltetéssel párosul, illetve ha a veszélyeztetett ember asztmás betegségben szenved, vagy tüdejének működése más okokból nem megfelelő. Az ózon növekvő koncentrációi hozzájárulnak a Föld felmelegedéséhez, mivel a gáz elnyeli azt a sugárzást, amely egyébként kiszökött volna a légkörből.

Mindehhez hozzá kell tenni, hogy Európa nagyvárosaiban a háttér ózonkoncentráció igen magas, elérheti a 40 ppb-t is, így nagyon kevés „többlet ózon” kell ahhoz, hogy a 55 ppb-s határérték fölé emelkedjen az ózonszint. Az Egyesült Állalmok kibocsátásai mintegy 5 ppb-vel emelik meg az ózonszintet, ám ez is elég ahhoz, hogy nagy mértékben megnőjön a határérték feletti napok száma.

A nitrogén-oxidokon és az ózonon túl az apró, levegőben lebegő részecskék (PM), a légköri aeroszolok is megteszik a kontinensek közötti utat az óceánok felett. Nagy részük azonban kimosódik útközben, ezért nincsenek komoly befolyással a PM tényleges légköri koncentrációjára. Ezek vizsgálata azonban kiemelkedően fontos, hiszen általuk nyerünk információkat az egész légkör működéséről.

A kontinenseken átívelő légszennyezés vizsgálata nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megértsük a légkör működését. Mind a éghajlatváltozás kezeléséhez, mind az egyes szennyezések megelőzéséhez szükségesek ezek az adatok. A hemiszférikus légszennyezés megismerése előrevetíti a Kiotói Egyezményhez hasonló általános légszennyezés szabályozást. Érdemes a kibocsátások szabályozását világszerte összehangolni, mivel bizonyított, hogy egy-egy légszennyezési eset az egész világot érinti.

2004 júniusának elején a Levegő Munkacsoport képviselője is részt vett a Clean Air Task Force (Tiszta Levegő Munkacsoport, http://www.catf.us) civil szervezet által szervezett első USA-EU „Tiszta Levegő” tanácskozáson a Harvard Egyetemen. A találkozó első napjának témája a kontinenseken átívelő légszennyezés volt. A második napon az Egyesült Államok légszennyezés szabályozását a Tiszta Levegő Törvényt (Clean Air Act-et), majd az Európai Unió direktíva-tervezetét, a Tiszta Levegőt Európának (Clean Air For Europe-ot, CAFE),valamint az egyes országokban és városokban lévő helyzetet és szabályozást, továbbá a zöld kampányokat ismerhettük meg. A Levegő Munkacsoport képviselője a budapesti légszennyezésről, a hazai folyamatokról és tevékenységekről tartott rövid előadást. A tanácskozás egyik legfontosabb témája a nemzetközi hajózásból származó légszennyezés volt. Manapság a vízi járművek felelősek az összes emberi tevékenységből származó kén-dioxid (SO2) kibocsátás nagy részéért, és ez a terület a zöldek szerint nincs elég szigorúan szabályozva. A rézstvevevő zöld szervezetek megállapodtak, hogy a jövőben konkrét programokat indítanak a kontinenseken átívelő légszennyezés és a vízi közlekedés okozta szennyezések ügyében.