kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Erkölcsi zsákutca

Törvényszerű volt-e a törökbálinti tragédia?

Én az olajiparban voltam telepítéstervező 32 éven át. Az úgynevezett átkos rendszerben szigorúan vizsgát kellett tennünk négyévenként, amelyen az összes érvényes biztonságtechnikai előírást minden felelős tervezőtől és kevésbé felelős munkatárstól is kikérdezték, beleértve a különböző fokozatú veszélyességű anyagok jellemzőit és a biztonsági és védőtávolságokra vonatkozó előírásokat is.
Ez a biztonsági szigorúság kb. 15 éve kezdett lazulni, amikor elmaradt a szokásos vizsga, mert a cégnek – hirtelen már üzleti alapon – igen sokat kellett volna fizetni érte. A tehetetlenség lendületével – a lelkiismeretünk szerint – továbbra is figyeltük az előírásokat. De jöttek a pénzes beruházók, akartak valamit a pénzükért, és foghegyről állították, hogy „ó, az alól az előírás alól mi felmentést fogunk kérni”, amikor tisztelettel közöltük velük, hogy akaratuk esetleg valamilyen előírásba ütközik. És az előírások valóban lazulni kezdtek, merthogy „nyugaton ezt is, azt is megengedik”.
Az igaz, hogy egy kilométerre kellett telepíteni a lakott területtől a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes üzemeket, de később a távolságok helyett esetenként például vasbetonfalakat kellett terveznünk, hogy több üzem férjen el ugyanazon a területen. A falak azonban gátolják a menekülést és a tűzoltást, ha egyszer mégis szükség lesz rá.
Mi üzemtelepítők, a beruházó távlati érdekeit védtük, óvtuk a létesítményt a lehetséges veszélytől. Vigyáztunk a tervezés során, hogy a közelben lakó és dolgozó embereket ne érhesse baleset. A 90-es években megszüntették ezt a feladatunkat, mondván: a pénz beszél, a tervező meg csak rajzolja le, amit „a bácsik” mondanak. Már-már az idegeimre ment ez a felelőtlenség, végül magam kértem, hogy inkább engedjenek el nyugdíjba, amikor még lett volna két évem tisztességesnek mondható fizetésért dolgozni.
Annak idején a hazardírozás először az olajszőkítés elszabadulásakor volt tapasztalható. A gondosan, biztonságosnak megtervezett tankautó-töltő állomások helyett egyszerűen odamentek a rendező-pályaudvarokra a tankautók, vagonból töltötték le a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes gázolajat, benzint. (Igen alacsony a lobbanáspontjuk: ha elég sok benzin került a levegőbe és robbanási elegyet képez, az autómotor forró részeihez érve ott helyben felrobban, és tűzvészt okozhat.) Újságban is megjelent, hogy egy alkalommal lebuktak a titkos olajletöltők, és a tankautóval úgy menekült a sofőrje, hogy a csövet elzáratlanul maga után húzta, a folyamatosan kiömlő anyagból pedig tűzfolyam keletkezett.
A pirotechnikai eszközök elterjedése is a pénzhaszonért történt. Azelőtt csak a katonaság használt ilyeneket a Szent István-napi tüzijátékhoz is. De üzlet lett ebből is az elmúlt 15 évben. Már a piacokon is árulhatták – olyanoknak, akiknek halvány gőzük sincs a veszélyekről. Volt is jó pár baleset, megégtek, megijedtek tőle. Sőt, jó pár éve a békásmegyeri lakótelep 10 emeletes panelházának ötödik emeletén valaki a mosógépében kevert petárda-anyagot, és az fölrobbant. A hatalmas ház közepe összeomlott, otthonok mentek tönkre, emberek haltak meg.
Az „átkosban” azt mondták nekünk, hogy „a legfőbb érték az ember”. De sajnos, ma már nem is mondják. Ma a reklámok is arról szólnak, hogy „a legfontosabb, hogy a pénze biztonságban legyen!” Meg arról, hogy mindent vegyünk, vásároljunk, ne hagyjuk ki, csak akkor számítunk, ha a hirdetett árut is magunkévá tettük, hallgassuk el anyu előtt, pofozzuk meg a munkatársunkat, ha nem a saját mobilján beszél, és hogy irigykedjen ránk a szomszéd. (Ennek az erkölcsi zsákutcának szinte a vége a nyilvános ostobaság és szabadosság a kereskedelmi tévék főműsoridejében.)
Tehát valóban elmondható, hogy a törökbálinti robbanás törvényszerű volt. Az volt az esztergomi vezetékesvíz-mérgezés is. (Az ivóvízvezeték telepítésének, védelmének is megvolt a maga szabálya. Talán már azt sem tartják be...)
KSM

Augusztus ötödikén délután hatalmas robbanás történt Törökbálinton, a Mechanikai Művek telephelyén. A Pyro-Technic Kft., amely bérlő az érintett területen, három munkatársát vesztette el a tragédia következtében. Tíz személy kisebb-nagyobb sérülést szenvedett. Óvatos becslések szerint is százötven millió forint lehet a kár. A detonáció körülbelül harmincöt házban okozott károkat. Három ház porig égett. „Olyan volt este, mint az Armageddon. Tüzes labdák potyogtak” – nyilatkozta az Index internetes portál tudósítójának egy szemtanú.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.