kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Új energiastratégiára lenne szükség
Gáz helyett fűvel vagy fával?

Dániában a szélturbinagyártás felfuttatásával több mint húszezer új munkahely jött létre, és a szerkezetek 60 százalékát exportálják. Izrael kiváló napelemeket gyárt, jórészt szintén exportra. Az Egyesült Államokban is évek óta működnek hatalmas szél- és naperőmű parkok.
Jó kétszáz éve már, hogy a fosszilis energiaforrásokból használunk a legtöbbet a világban. Ha nem is fog elfogyni rövid időn belül a szén, és lehet, hogy újabb hatalmas olaj- és földgázmezőket fedeznek fel – ahogy ezt a felhasználásukban érdekeltek hangsúlyozzák – mégis az várható, hogy az évszázad végére más energiaforrások kerülnek túlsúlyba. Ennek egyik legfőbb oka a globális éghajlatváltozással kapcsolatos. Már bizonyított tény, hogy a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok feldúsulása miatt egyre nagyobb mértékű a felmelegedés a Földön, ezért belátható időn belül csökkentenünk kell a szennyezőanyag-kibocsátásunkat.
A jelenlegi technológiák ismeretében nehéz megjósolni, hogy mik is lesznek az új megoldások. Ennek ellenére vannak kisebb eredmények a megújuló energiák területén. Ausztria, amely gazdasági erejénél fogva megengedhette volna magának, hogy tiszta, kényelmes, magas energiatartalmú földgázt vásároljon, féltette a politikai függetlenségét. Inkább energiahatékonyságba, épületfizikai kutatásokba, fejlesztésekbe fektetett be, és komoly támogatásokat adott a biomassza és a napenergia hasznosításához. Mára Európa legtöbb napkollektort használó országa lett. Sok ország dolgozott ki alternatív energiastratégiát, és ennek alapján célzottan költött közpénzeket a kutatás-fejlesztésre, a termelés beindítására, és – a különféle támogatások révén – a befektetői kockázatot is igyekezett mérsékelni.

A biomassza hasznosítása integrált hulladékkezelés keretében
Biomassza erőművek
Az Európai Unió elektromos áramtermelésének 22 százalékát szeretné megújuló energiaforrásból előállítani 2010-re, összességében pedig a felhasznált energiaforrások 12 százalékát kívánják környezetbarátra cserélni. Figyelembe veszik azonban az egyes tagországok adottságait a megkívánt arányoknál.
Hazánkban sokféle kezdeményezés van, hogy a megújuló energia felhasználásának arányát 2010-ig 3,6 százalékra növeljük. Az egyik ilyen a biomassza erőműben történő elégetése. (A biomasszáról és az energianövényekről bővebben a 17. oldalon olvashatnak. – a szerk.) Pécsett, Ajkán, Borsodban azért váltotta fel a szenet a fatüzelés egy-egy blokkban, mert az erőműveket be kellett volna zárni a légszennyezésük miatt, vagy igen drága korszerűsítéseket, gyakorlatilag a régi szenes berendezések teljes cserétjét kellett volna végrehajtani. Így viszont a meglevő infrastruktúrára építve, viszonylag kis beruházással lehetett a részleges átállást elvégezni. A beruházás a tulajdonosnak nemcsak azért előnyös, mert az égetés során kibocsátott szén-dioxid nem számít bele az engedélyezett kibocsátási mennyiségbe, hanem azért is, mert az előállított áramnak magasabb az átvételi ára a hagyományosnál. Az állam többlettámogatást ad a megújuló energiával, illetve a kapcsoltan termelt áramhoz. A kapcsolt áramtermelés a hő- és villamos energia együttes termelése, amely kétszer akkora hatásfokkal képes áramot előállítani, mint a hagyományos erőművek, amelyek a hulladékot és a hőt is kiengedik a természetbe. De vannak olyan csúcstechnológiával gyártott berendezések is, amelyek több mint 90 százalékos hatásfokkal képesek kapcsoltan áramot termelni.
Hogy mennyire ígéretesnek tartják a befektetők a biomassza erőmű beruházásokat, azt bizonyítja, hogy a fában szegény Tisza mentén is üzembe akarnak helyezni ilyen fatüzelésű erőművet. A létesítményeket sokan bírálják amiatt, hogy biomasszaként nagymennyiségű, messziről szállított fát égetnek el. A tűzifa ára máris felszökött, és vele együtt nőtt a cellulóz, a bútorfa és a lemezgyártáshoz szükséges faalapú nyersanyagok ára is. Az erdészek szerint nem kell attól tartani, hogy a közeljövőben emiatt fogják tarra vágni erdőinket. Az erőművekben felhasználható nyersanyag ugyanis – a korona, a tuskó, a gyökérzet – nem kell másoknak, és mintegy hetven százalékban az erdőben maradna. Az erdészek tehát cáfolják, hogy a zöld szervezetekhez érkező erdő(rabló)gazdálkodásról szóló panaszok az új erőművek miatt lennének. Szeretnénk hinni, hogy így is van! Jobban megnyugodnánk azonban, ha nemcsak hihetnénk ebben. Ha nem kényszerítenének piaci feltételeket azokra az erdészetekre, amelyeknek elsősorban a megőrzés, a karbantartás lenne a feladata, és a felügyelőségeknél elegendő forrást biztosítana a költségvetés a maradéktalan ellenőrzésre.
A helyi megoldás kellene, hogy jobban megérje
A kisebb településeken egyre-másra építik ki a gázhálózatot, noha már most sem olcsó (a vidéki keresetekhez viszonyítva) a gáz, a jövőben pedig várhatóan jelentősen drágulni fog. Hosszú évekig az állam is adott támogatást a vezeték kiépítéséhez, és most, amikor ez megszűnt, az önkormányzatok más segítséggel igyekeznek a választóik kedvébe járni. Bükkösd jellemző példa erre. A Mecsek szívében, egy természetvédelemre kijelölt terület határán fekvő kistelepülésen megjelent egy befektető, aki előbb cementgyárat, újabban pedig betonelem-gyárat kíván építeni. Cserébe adót, támogatást ígér a községnek, hogy abból csatornát, gázt tudjon magának építeni. Mindezt egy olyan területen, ahol az erdősültség 50 százalékos, a népsűrűség pedig harmada a megyei átlagnak! Nem a vidéken élők a hibásak abban, hogy nem ismerik fel hosszútávú érdekeiket, és városias infrastruktúráról álmodnak. A támogatási rendszerünk rossz, amely arra kényszeríti a kistelepüléseket, hogy egy-egy nagyobb hulladék-, szennyvíz- vagy energiahálózathoz csatlakozzanak, különben nem kaphatnak segítséget a környezetvédelmi feltételeket kielégítő energia- és hulladékproblémáik megoldásához. Azt nem szokás kimutatni, hogy ennek a következményei egyaránt sújtják a háztartásokat és a nemzetgazdaságot. A háztartások közműszámlái folyamatosan nőnek, és alig van lehetőségük a költségeik csökkentésére. A gáztarifánál ma nem veszik figyelembe, hogy egy nagyvárosban sokkal alacsonyabb költséggel lehet szolgáltatni, karbantartani, mint elszórt kistelepüléseken. A nemzetgazdaság pedig azért jár rosszul, mert tovább növekszik az import energia iránti igény, amely nehezíti a költségvetési egyensúly biztosítását.
Energiatakarékossági szempontból teljesen ésszerűtlen a szétszórt kistelepüléseket közös hálózatba bekötni. A térségi csatornahálózatok, szennyvíztisztítók alacsony népsűrűségnél fajlagosan sokkal több energiát fogyasztanak, mint a helyi megoldások. A biomassza eltüzeléséhez olyan integrált rendszerek alakíthatók ki, amelyek a gázhoz hasonló kényelmet nyújtanak a használóknak. Kistelepüléseken tehát a megújuló energiák és energiatakarékos technológiák használatának támogatása éghajlatvédelmi és szociális előnyökkel is járna. Mindkettő jól felfogott érdekünk, ezentúl pedig EU-kritérium. Csak reménykedünk abban, hogy a 2007-ben induló új EU-s pályázatoknál ezeket a szempontokat figyelembe fogják venni.

Télen készített hőkamerás felvétel egy családi házról
2006-tól kötelező az energia-bizonyítvány
Nálunk az idei évre a magasépítésnek nyújtott 300 milliárd forintos támogatásból kevesebb, mint egy százalék jutott lakóépületek energetikai felújítására és a megújulók használatára. Sürgősen változtatni kellene a támogatási arányokon, enélkül ugyanis nem sok értelme van a „zöld” áram támogatásának, a beruházási kedvezményeknek. Gondoljunk csak arra, hogy hány paneles lakóépület felső szinti lakásait tartják nyitva télvíz idején, hogy a túlfűtést ellensúlyozzák. Ugyanakkor hányan fáztak ugyanott a kora őszi hidegben, mivel a többség nem akarta a magas közüzemi számláit az előrehozott fűtéssel tovább terhelni.
2002. december 16-án fogadták el az Európai Unió 2002/91/EC számú irányelvét az épületek energetikai teljesítményéről (European Directive on Energy Performance of Buildings). 2006. január 4-től minden tagországban kötelező lesz az irányelv alkalmazása az új épületeket építésekor és az 1000 négyzetméternél nagyobb épületek felújításakor. Az épületek fűtésére megy el ugyanis az „régi” 15 tagország által felhasznált összes primerenergia 40 százaléka. Ez 2002-ben 725 millió tonna szén-dioxid egyenértékű kibocsátást jelentett. A kibocsátás 77 százaléka a lakásokból származott, azon belül a családi házak kibocsátása évente 435 millió tonna szén-dioxid. Az EU évi egy százalékos energiamegtakarítást irányoz elő a következő évekre, a lakossági szektorban pedig 1,5 százalékot. Az éves fűtésből származó kibocsátás-megtakarítás az irányelv alapján évi 82 millió tonna szén-dioxid egyenérték lenne (ebből a mérsékelt éghajlatú országokban 68 millió tonna).
Az irányelvben kidolgozták az épületek energetikai teljesítményének számítási módszerét. Az egyes országokra eltérő energetikai minimumokat állapítanak meg. Kötelezővé teszik az energia-bizonyítványt (új épületnél, valamint tulajdonosváltásnál), amely energiahatékonyság javítására vonatkozó javaslatokat tartalmaz. Továbbá kötelezi a kezelőket a fűtő és légkondícionáló berendezések rendszeres felülvizsgálatára. Készüljünk fel időben a irányelv bevezetésére!
Hiányzik a megújuló és energiatakarékossági stratégia
Ki kellene dolgozni Magyarország megújuló energiákkal kapcsolatos stratégiáját, amely az 1996-ban elkészített általános energiapolitikai koncepció korszerűsítésével megvalósítható lenne. Nem vagyunk könnyű helyzetben, mivel sem hagyományos, sem megújuló energiából nem állunk jól. Viszont vannak jó szakembereink, halványodó, de mégis meglevő hagyományaink elsősorban a biogáz és a földhő hasznosításával kapcsolatban. További fejlesztésre, kutatásra lenne szükség.


Az Ökováros-Ökorégió Program
Pécs a régió számos településével együtt hosszú idő óta kiemelt jelentőségű közösségi feladatnak tekinti a környezetvédelem és környezet-egészségügy problémáinak hatékonyabb megoldását. Ez a szemlélet a város vezetőit hazánkban elsőként arra ösztönözte, hogy regionális, megyei, térségi fejlesztések és a városüzemeltetés során a fenntartható fejlődés elemeit érvényesítsék. Idén el is indították az Ököváros–Ökorégió Programot, amelynek lényege, hogy az energiarendszer helyi erőforrásokra támaszkodva megújuló módon járul hozzá a térség energiaszükségletének kielégítéséhez, ugyanakkor csökkenti a szén-dioxid kibocsátást.
A regionálisan összegyűjtött hulladék egy része megfelelő válogatás és előkészítés után alkalmas energetikai hasznosításra, égetésre. A hulladékok másik része komposztálásra kerül. A komposzt pedig azon rossz minőségű földterület termőképességének növelésére használható, amelyet kivontak a mezőgazdasági művelésből, ám az energiafüvek és -erdők kitűnő táptalajra lelnek rajtuk. A pécsi hőerőmű egyik fűtőblokkja nemrégiben át is állt biomassza tüzelésére, ahol a megtermelendő energiafű, illetve energiaerdő, mint a biomassza alapanyaga hasznosítható. Ezen túlmenően több kiskapacitású helyi fűtőmű is kialakítható a régióban. Az elhagyott bányák külfejtéseit hidraulikus energiatározóként lehet hasznosítani.
Egy ilyen energiatározó a külfejtési gödörből kialakított alsó medencéből, a felső tározómedencéből és a vízerőtelepből áll. A kis erőmű a víz energiáját felhasználva turbina segítségével állít elő villamos energiát, amelyet folyamatosan a hálózatba táplál. A hidraulikus energiatározó rendszer párolgó vízfelülete javítja továbbá a helyi klímát és segít a csapadékvíz és talajvíz problémák megoldásában is.


Az Ökováros-Ökorégió Program koncepcióját a BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft. szakértői dolgozták ki Pécsett.

Beliczay Erzsébet


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.