kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Tüntetések

Az emberibb közterületekért

Élhetőbb Budapestért tüntetett a Levegő Munkacsoport. A piros-fehér szegélyű keret mutatja, hogy mi lenne akkor, ha egy gyalogos is annyi közterületet foglalna el, mint egy autós.
Élhetőbb Budapestért és emberibb közterületekért tüntetett a Levegő Munkacsoport 2004. október 8-án. A tüntetők az Astoria metróállomás mellett gyülekeztek, és innen indultak a Főpolgármesteri Hivatalhoz.
A Levegő Munkacsoport petícióját Vajda Pál főpolgármester-helyettes vette át, aki kijelentette: teljes mértékben egyetért a tüntetők céljaival, és lehetőségei szerint mindent megtesz annak érdekében, hogy a Fővárosi Közgyűlés mielőbb elfogadja Budapest új parkolási rendeletét. A tüntetők gépkocsi méretű keretekkel vonultak végig a járdán, ezzel szemléltetve, hogy mi történne, ha a gyalogosok is annyi helyet foglalnának el, mint az autósok.
„Meggyőződésünk, hogy minden embernek egyenlő joga van a közterületek elfoglalására. Nyilvánvaló viszont, hogy nincs annyi hely (különösen a sűrűn lakott városrészekben), hogy mindenki annyi közterületet foglaljon el, mint amennyit egy személygépkocsi. Tehát a társadalmi igazságosság is megköveteli, hogy mielőbb csökkentsék a gépkocsik számára biztosított közterületet, illetve hogy az általuk aránytalan mértékben elfoglalt terület után megfelelő díjat fizettessenek. A parkolási díjakból származó bevételeket pedig a tömegközlekedés javítására és a közterületek felújítására kell fordítani. Mindezek alapján kérjük, hogy a már elkészített parkolási rendelettervezetet haladéktalanul terjesszék elfogadásra a Fővárosi Közgyűlés elé.” (Részlet a jobb közlekedésért, tisztább környezetért és igazságos közterület-használatért című petíció szövegéből.


A környezet- és társadalombarát költségvetésért

Környezet- és természetvédő szervezetek közös tüntetést tartottak október 21-én a Parlament előtt a kormány jövő évi – környezet- és társadalomromboló – költségvetési tervezete ellen. Amennyiben a 2005. évi költségvetést úgy fogadja el az Országgyűlés, ahogy azt a kormány benyújtotta, akkor a csőd szélére jutnak az állam alapvető környezetvédelmi szolgáltatásai. A megszorítások eredményeképpen több mint 10 százalékos leépítésre kerülhet sor a környezet- és természetvédelmi területi szerveknél, valamint a központi államigazgatásban. Ezek az intézmények a mostani létszámmal sem tudják ellátni az uniós csatlakozás kötelezettségeiből adódó feladataikat.

A tüntetésen 72 környezetvédő civil szervezet képviselői vettek részt.
Emellett a költségvetés tervezetében nincs feltüntetve külön keret a környezetvédelem fejlesztési és társadalmi célú pályázataira. Így a jelenlegi tervek szerint az önkormányzatok, a médiumok, a vállalkozások, az iskolák, a civil szervezetek és a tudományos intézmények jövőre nem, vagy csak elenyésző mértékben kapnak állami támogatást a környezet- és természetvédelemmel, társadalmi szemléletformálással, oktatással kapcsolatos tevékenységeikhez. Ezzel szemben a költségvetés és az adótörvények egy sereg környezetpusztító tevékenységet támogatnak. Pedig ezeknek a támogatásoknak a megszüntetésével több százmilliárd forint bevételhez jutna az állam, amit a környezeti és társadalmi problémák megoldására, oktatásra, egészségügyre, művelődésre lehetne fordítani.

Vajon kik csapolják meg a környezetvédelmi tárca pénzét? – „Zöld lé” pantomim előadás a tüntetésen
A jó hangulatú tüntetésre az ország minden feléből érkeztek zöldek. A Zöld lé című pantomim érzékletesen bemutatta, miként folyik el a környezetvédelemre szánt pénz a környezetileg káros támogatásokra. Ezt követően a Hulladék Munkaszövetség, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület vezetői mondtak beszédet, majd közösen adták át a petíciót a miniszterelnöki kabinetiroda munkatársának, aki megígérte, hogy rövid időn belül érdemi választ fognak adni.



Ld. még:
www.levego.hu/kiadvanyok_allasfoglalasok/?catID=10&docID=0275&mode=frames

Pert nyertünk: a 322-es utat le kell zárni!
Október 5-én ítéletet hozott a Pest Megyei Bíróság (dr. Csíki Tamás bíró) abban a több mint három éve húzódó perben, amelyet a Levegő Munkacsoport indított a Dunakeszi Önkormányzat ellen. A civil szervezet kérte a bíróságtól, kötelezze az önkormányzatot arra, hogy véglegesen zárja le a forgalom elől a 322-es számú utat és tegyen lépéseket az okozott károk enyhítésére. Az M0-s autóút káposztásmegyeri csomópontjától a dunakeszi Auchan bevásárlóközpontig vezető utat ugyanis egy törvényileg védett lápterületen vezették keresztül. A bíróság megállapította, hogy az érintett területen ”jelentős élőhelyek maradtak fenn, értékes és ritka növénytársulásokkal, több, törvényi védettséget is élvező növényfajjal.” Az út következtében létrejött „szennyezésnek beláthatatlan hatása lehet és a terület teljes mértékű átalakulásához vezethet. Ez a folyamat már elindult... ” A további károsodás megelőzése érdekében a bíróság kötelezte az önkormányzatot az érintett útszakasz teljes lezárására. Az ítélet kihirdetése után dr. Kiss Csaba (Környezeti Management és Jog Egyesület, EMLA), a felperes ügyvédje kijelentette: „Készek vagyunk a precedens értékű ítélet megvédésére másodfokon és a döntés maradéktalan végrehajtatására.” Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke hozzátette: „Az ítélet reményt ad arra, hogy a jövőben a beruházók sokkal inkább megfontolják, érdemes-e súlyosan környezetkárosító tevékenységeket folytatniuk. Bízunk benne, hogy így a bíróság döntése a természet védelme mellett elősegíti egy korszerűbb gazdasági szerkezet kialakítását is Magyarországon.”

Kapcsolódó anyagok:
www.levego.hu/kiadvanyok_allasfoglalasok/?catID=10&docID=0275&mode=frames

Módosító javaslatok az adótörvényekhez
A Levegő Munkacsoport konkrét módosító javaslatokat juttatott el az országgyűlési képviselőkhöz a jövő évi adótörvény tervezetével kapcsolatban. A civil szervezetek ugyanis komoly aggodalommal tekintenek a jövő évi állami költségvetésre. Joggal tartanak a bűnözés növekedésétől és a környezeti tragédiák sokasodásától, mivel a források megvonása miatt jelentősen romlik majd több hatóság munkájának színvonala, különösen a környezet- és természetvédelmi területi szerveké, az ÁNTSZ-é és a VPOP-é. A társadalmi szervezeteket sújtó megszorítások következtében veszélybe kerülhet számos, társadalmi konszenzussal elért, a demokrácia megerősítését szolgáló vívmány, és zavarok következhetnek be a – hatóságok munkáját is kiegészítő – civil szféra működésében. Tovább folytatódhat a súlyosan környezetszennyező és egészségkárosító tevékenységek gátlás nélküli támogatása, miközben leépülhetnek a környezet megóvását elősegítő ágazatok. Mindez nemcsak környezetünkre és egészségünkre lenne káros, hanem jelentősen romlana gazdasági versenyképességünk is, és egyre távolabb kerülnénk – a Kormányprogramban is kiemelten hangsúlyozott – társadalmi igazságosság megteremtésétől, valamint az Európai Unió követelményeitől.
Ennek a helyzetnek a megváltoztatását szolgálják a Levegő Munkacsoport által kidolgozott javaslatok.

Az országgyűlési képviselőknek írt levél a
www.levego.hu/kiadvany/allamhaz/adotorvmod_041010_ogylev.pdf címen,
a Levegő Munkacsoport módosító javaslatai az adótörvényekhez
wwww.levego.hu/kiadvany/allamhaz/adotorvmod_041020.doc címen
tölthetők le.

A terepjárók ellen

A Levegő Munkacsoport már több javaslatot is tett a luxus terepjárók használatának visszaszorítása érdekében. 2003 júniusában a következőket írtuk a közlekedési tárcának: „Határozottan ellenezzük, hogy a lakó-pihenő övezetben „a 2500 kg össztömeget meghaladó személygépkocsik” közlekedését engedélyezzék. Ez ugyanis nyilvánvalóan rontaná az eddigiekhez képest az övezet lakó-pihenő jellegét, és többlet környezetkárosítást is okozna ott. Az említett jellegű „személygépkocsik” ráadásul – nagyobb tömegük és különleges felépítésük miatt – fokozottan balesetveszélyesek. A KRESZ ilyen jellegű módosítása véleményünk szerint az Alkotmányba is ütközik, hiszen az Alkotmánybíróság már több határozatában is kimondta, hogy a környezetvédelem jogszabállyal biztosított szintje nem csökkenthető.” Sajnos ennek ellenére a KRESZ-t úgy módosították, hogy a luxus terepjárók is behajthassanak a lakó-pihenő övezetekbe.
Többször javasoltuk, hogy ezekre a terepjárókra magas adót vessenek ki, azonban ez az indítványunk is süket fülekre talált a döntéshozóknál.

A témával kapcsolatban ld. még a Lélegzet 2001. márciusi és 2003. májusi számát,
valamint a Levegő Munkacsoport költségvetési javaslatait (például:
http://www.levego.hu/kiadvany/allamhaz/adotorvmod_041020.doc).

Összeállította: VJ
Vasúti Kerekasztal Konferencia

A Magyar Közlekedési Klub és a Magyar Önkormányzatok Szövetség október 6-án Gödöllőn megrendezett vasúti kerekasztal beszélgetésének fő témája az agglomerációs közlekedés volt. Az 50 résztvevő a leginkább érintett önkormányzatokat, közlekedési hatóságokat és vállalatokat, valamint a civil szervezeteket képviselte.
„A térségben élők egyik legnagyobb problémája a közlekedés” – e szavakkal nyitotta meg a konferenciát Gémesi György, Gödöllő polgármestere.
Fleischer Tamás, a Világgazdasági Kutató Intézet főmunkatársa ismertette Pest megye 2003-as fenntartható fejlesztési forgatókönyvét. Ez a forgatókönyv a sugár irányú közlekedési kapcsolatok gerincének az elővárosi vasutat jelölte meg, hogy a korábban egyközpontú kistérségi közlekedési kapcsolatok sokirányúvá váljanak, és új közlekedési hálózatok alakuljanak ki.
„Hogyan tehető gazdaságossá a vasút – az elővárosi forgalomban is?” – tette fel a kérdést Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, aki vitaindító előadásában ismertette a közúti közlekedés jelentős környezetterhelő hatásait, és az autósokat előnyben részesítő igazságtalan támogatási rendszert. Kardos Gábor, a Magyar Tehetség-Bank Szövetség elnöke példaként említette, hogy Angliában most nehézkesen és költségesen próbálják újraéleszteni azokat a vasútvonalakat, amelyeket korábban sorra szüntettek meg.
„A közlekedéspolitikában kicsi az agglomerációs közlekedés súlya, és a Budapesti Közlekedés Szövetség (BKSZ) változatlanul hiányzik” – jelentette ki Fábián Zsolt. Gödöllő alpolgármestere hozzátette, hogy a munkaerő kérdése összefügg a mobilitási igényekkel. A fővárosban dolgozók közül 175 ezer ember vidékről jár be, míg Budapestről 65 ezren dolgoznak más településeken. A budapestiek 49 százaléka jár gépkocsival, míg a vidékiek 37 százaléka, ez napjában 120 ezer autós ingázót jelent. Ezen az arányon a HÉV és az elővárosi járatok sűrítésével, az egységes bérletárakkal, és jó csatlakozásokkal lehet változtatni. Hozzászólásában Perger Imre (MÁV Rt. reform főosztály) elmondta, hogy a 152 ezres utasforgalmú elővárosi vonal működtetéséhez 127 darab szerelvény szükséges. Egy motorvonat 1,2–1,5 milliárd forintba kerül, egy régi kocsi felújítása pedig mintegy 100 millió forintba. A MÁV több mint 50 milliárdos hitelt vett fel idén, ám ez egy elővárosi szakaszra is alig elegendő. A BKSZ közlekedéspolitikai kérdés – jelentette ki Perger Imre.
Az összefoglalóban Mészáros Péter utalt a közösségi tér, közösségi lét adta feladatokra, a felelősségre, az alakítandó értékrendre. A konferenciasorozatot személyszállítási fórummal folytatódik.
Mészáros Péter
a Magyar Közlekedési Klub elnöke



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.