kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Budapest







Budapest még ma is különlegességnek számít Európában egyedülálló környezeti értékei (a hegyek, a barlangok, a termál- és gyógyforrások) miatt. Az értékes természeti környezet azonban gyorsan pusztul.

A főváros térségéből az elmúlt száz évben száz növényfaj tűnt el, kétharmaduk az utolsó 30 évben. A Budai-hegységben egykor 43 iható forrás létezett, ma már ezek többsége kiszáradt, és a még meglévők vize sem iható. A város terjeszkedése következtében felborult a természetes hőegyensúly, ezért csökken az átszellőzés. A főváros erdőterülete az utóbbi 30 évben egyharmadára csökkent.
A belső városrészekben a forgalom, a légszennyezés és a zaj is lényegesen nagyobb, mint a külső kerületekben. A helyzetet tovább rontja, hogy a belső területeken a sűrű beépítés miatt nehezen hígul a levegőbe kibocsátott légszennyező anyag.

Budapest az ország területének alig több mint fél százalékát teszi ki, mégis itt él az ország lakosságának mintegy 20 százaléka. Budapest környezetvédelmi szempontból kiemelten kezelendő a város. A népesség-koncentráció miatt ugyanis a szennyezések kibocsátásának mértéke és a légszennyezésben érintettek száma igen magas. Az is nagy gondot okoz a fővárosban, hogy szennyvizek mindössze 30 százalékát tisztítják meg biológiailag, mielőtt beleengedik a Dunába.




Közlekedés
A főváros tömegközlekedésének területi ellátottsági és mennyiségi mutatói kedvezőek, a minősége azonban folyamatosan romlik. A közlekedés minőségének romlása és a környezet szennyezettségének mértéke már-már a város működőképességét veszélyezteti. A felhasználható források csökkenése következtében reális veszély a közlekedési pályák, a járművek és a szolgáltatások színvonalának további romlása. A járművek jelentős része öreg és elavult, a pályák műszaki állapota rossz, a hálózat széttöredezett, és a gyors tömegközlekedés útvonalai nem bővültek a szükséges mértékben. A regionális közlekedési szervezetek közötti hatékony munkamegosztást célzó Budapesti Közlekedési Szövetség a több éves előkészítő munka ellenére sem jött máig létre.

A városon belüli utazások megoszlása

A városhatárt átlépő utazások megoszlása
A személygépkocsi-állomány növekedését segítette az autóközlekedésre épülő létesítmények aránytalan mértékű elterjedése. Budapesten a járművek átlagos életkora enyhén csökkenő tendenciával 9,6 év. A magas kor és az elégtelen karbantartás hiánya okozza, hogy a közlekedő járművek a nem túl szigorú magyarországi kibocsátási határértékeket is túllépik. Hozzá kell tenni, hogy a korösszetétel egy kissé csalóka, mert az adatok a hazai forgalomba helyezés évét mutatják, amely nem feltétlenül azonos a jármű gyártási évével. Rengeteg olcsó, használt autó érkezett Nyugat-Európából az ottani kedvező árak miatt, és a hazai statisztikákban ezek újonnan forgalomba kerülő járművekként jelennek meg.

Zöldterületek


Zöldfelületi arány kerületi megoszlásban
A természetes zöldfelületek kiterjedése – kerületenként eltérő mértékben – folyamatosan csökken, a belső kerületekben pedig teljesen hiányzik.
A települések lakhatóságában fontos szerepe van a beépített területek és a biológiailag aktív felületek arányának. 1984-ben Budapest belterületének 16 százaléka volt zöldterület. Azokban a fővárosokban, ahol nagyobb az ilyen felület, ott ez önmagában kedvező hatással van a lakók egészségére, kedélyére. Budapest egyik legnagyobb városszerkezeti és egyúttal környezetvédelmi gondja a kirívóan kedvezőtlen zöldterületi aránynak köszönhető. Sok más tényező mellett a zöldfelületek hiánya is hozzájárul a város kedvezőtlen levegőminőségének kialakulásához.
A városi lakosságnak szükséges közcélú zöldterületek nagyságát az 1970-es években irányelvként meghatározott mennyiségi mutatók jelzik: legalább 8–8 m2/lakos lakókert, lakóterületi közpark, és városi szintű közpark. Az irányelv teljesülése Budapest egészét tekintve mintegy 50 százalékos, vagyis körülbelül kétszer ennyi közcélú zöldterületre lenne szükség.
Kritikus az állapota annak a mintegy 33 ezer fasori fának, amelyek zömét a századfordulón telepítették. Az elmúlt tíz évben ezeknek a fáknak és parkoknak csak a 10 százalékát tudták felújítani. A káros környezeti hatások – burkolatok, sózás, közművezetékek cseréje, légvezetékek, beépítettség, kipufogógáz, por, mechanikai rongálások – mellett az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása is rontja a fák állapotát.

Levegő
A nitrogén-dioxid koncentráció egyre gyakrabban lépi túl az egészségügyi határértéket, a levegőben szálló por és az ózon viszont csökkent. A nitrogén-dioxid legmagasabb koncentrációinak döntő hányadát a belső, közlekedéssel terhelt területeken, a por- és ózon-feldúsulások többségét pedig a város külső részein mérték.

30 perces határérték túllépések 2002-ben
A nitrogén-dioxid koncentráció egyre gyakrabban lépi túl az egészségügyi határértéket, a levegőben szálló por és az ózon viszont csökkent. A nitrogén-dioxid legmagasabb koncentrációinak döntő hányadát a belső, közlekedéssel terhelt területeken, a por- és ózon-feldúsulások többségét pedig a város külső részein mérték.

Ezzel összefüggésbe hozható, hogy 1994 és 2000 között a 15–64 éves budapesti nők tüdőrák miatti halálozása – három kerület kivételével – az országos átlag 1,5–2-szerese volt. A főváros lakosságának közel két százalékát asztma miatt kezelik a tüdőgondozókban.
Nőtt a szénanátha (rhinitis allergica) miatti megbetegedettek száma is, jelenleg 30 ezer beteget tartanak nyilván. A 18 évesnél fiatalabbak egészségi állapota érezhetően romlik. A gyermekpszichiátriai szakfelügyelet felmérése szerint a serdülőkorúak legalább 15 százaléka szorul mentálhigiénés segítségre, illetve ellátásra. (A nemzetközi kutatások szerint a környezetszennyezés kedvezőtlenül hat a gyermekek szellemi-lelki fejlődésére. – a szerk.)
__________________________________
Ózondús levegő?
A talajközeli ózon koncentrációja nyaranta a múlt századinak többszörösére növekedett. Miután erre fény derült, vizsgálatok indultak annak feltárására, honnan is származik ez a növekedés.
A jelenség kialakulásáért egyértelműen felelőssé tehetők a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid (CO) és a különböző szénhidrogének. Az ózon kialakulását nitrogén-monoxidból (NO) fény (hn) hatására különböző szénhidrogénekből (R) három kémiai egyenlettel lehet leírni:
NO + RO2 >>>>> NO2 + RO
NO2 + hn >>>>> NO + O
O + O2 >>>>> O3
Ezen anyagok elsősorban a gépjármű-motorokból származnak. Az ózon agresszív oxidáló anyag. Mivel vízben csak mérsékelten oldódik, belélegzéskor mélyen lekerülhet a tüdőbe. Rövid ideig tartó kitettség is elegendő lehet ahhoz, hogy légúti gyulladást okozzon. A tünetek azonban a kitettség megszűntével enyhülnek, ám a folyamatos terhelés akár rákot is okozhat. Kísérletileg kimutatták, hogy 80 ppb koncentrációszint körül már jelentkezhetnek a káros hatások. Minderről részletesen a 2002. májusi Lélegzetben írtunk.
__________________________________



Víz
A világ többi nagyvárosához hasonlóan Budapesten is egyre nagyobb gondot okoz a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása. A koncentráltan, nagy mennyiségben keletkező összetett minőségű (ipari, kommunális) szennyvizek ugyanis elszennyezik a felszíni és felszín közeli vizeket.
A nem kielégítő mértékben és módon tisztított szennyvizek ugyanazt a befogadót, a Dunát terhelik, amely egyben a kétmilliós város ivóvizét is adja, tehát a szennyvízbevezetés közvetlenül a védendő vízbázist érinti. Sok helyen még ma sincs közcsatorna. Ezekről a területekről a szennyvizet szippantó kocsikkal szállítják el. A lakásoknál alkalmazott átmeneti szennyvíztározók gyakran a talajvízbe juttatják a szennyvizet. Ez az oka annak, hogy a talajvíz Coli baktériumokkal szennyezett.


Talaj
A város egyes részein a természetes talajtakarók is szélsőséges tulajdonságokkal bírnak (magas a szulfát-, a magnézium-, illetve a nátriumion tartalom).

Budapest talaja az elmúlt évtizedek, illetve évszázad közlekedési és ipari eredetű kibocsátásai miatt jelentős mértékben szennyezett. A fővárosi zöldfelületek ólomszennyezettsége 5–10-szer nagyobb, mint a mezőgazdaságilag művelt területeken, elsősorban az elmúlt évtizedek ólomtartalmú kipufogógázai miatt.
A főváros talaját az átlagosnál lényegesen több veszélyforrás terheli (például a légköri ülepedés, a különböző forrásokból származó vízszennyeződések, a műszaki hibák okozta véletlen talajszennyeződések, a tudatosan talajba juttatott hulladékok). A járdák, illetve a közlekedési utak sózása miatt a belvárosi kerületek zöldfelületei jelentősen szennyezettek. Míg a külső kerületekben a talaj átlagos nátriumtartalma 150–250 ppm (milliomodrész) körüli, addig az erősen sózott VI., VIII. és IX. kerületekben a nátriumionok koncentrációja 500–700 ppm között található. A téli sózás döntő mértékben hozzájárul az útmenti fák korai pusztulásához.


Zaj
A kísérletek kimutatták, hogy már 35 dB(A) zajszint is alvászavart okozhat. Budapesten a forgalmasabb utak mellett még csukott ablakon keresztül is gyakran előfordul az 50 dB(A) mértéket meghaladó zajterhelés. A fővárosban végzett felmérések, vizsgálatok és a hatóságokhoz benyújtott panaszok, bejelentések egyaránt azt mutatják, hogy – az uniós tapasztalatokhoz hasonlóan – a városi lakosság a zajt a környezeti ártalmak között a levegőszennyezettség utáni második helyre sorolta. Különösen érvényes ez Budapestre, ahol az ország lakosságának ötöde él, és ahol a környezeti zajforrások (ipar, közlekedés, zenés szórakozóhelyek, lakóépületen belüli termelő- és szolgáltató tevékenység) a legkoncentráltabban jelentkeznek. Célszerű lenne, ha a fentiek megoldását a jelenleginél erőteljesebb jogszabályok segítenék.

Születéskor várható átlagos élettartam alakulása
Budapesten, Pest megyében és Magyarországon, 1985–2000


Közvélemény-kutatás

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megbízásából a Szonda Ipsos telefonos közvélemény-kutatást végzett a műemlékvédelemmel kapcsolatos ismeretekről, véleményekről és várakozásokról. A felmérés 2004. október 4–19 között, standard kérdőív segítségével készült. A 3000 fős minta a 18 év feletti, a Nagykörút és a Duna által határolt területen élő budapesti lakosságot reprezentálja.
A megkérdezettek egy kerület életében a legfontosabbnak a közbiztonságot tartják, a közterek, az utcák tisztaságát, a helyi egészségügyi ellátást, valamint a zöld területek, a parkok létesítésének kérdését. Ezt követi a „középmezőnyben” az utak, járdák állapota, a helyi közlekedés, a tömegközlekedés, a parkolóhelyek, az épületek felújítása, valamint a területen található műemlékek védelme. Csak ezek után következik a helyi oktatás, a hivatalos ügyek helyi intézésének kérdése, valamint a helyi kulturális élet fontossága. A mintába került személyek 67 százalékáról mondható el, hogy szereti lakókörnyezetét, nem szívesen hagyná el azt, egyedi hangulatúnak, értékesnek találja, és fontosnak érzi annak megőrzését. A megkérdezettek 9 százaléka semmi vonzót, értékeset és megtartani valót nem talál lakókörnyezetében, sőt, szívesen elhagyná azt. Erzsébetvárosban az átlagosnál kétszer többen vannak azok, akik elégedetlenek a környezetükkel, ezért legszívesebben elköltöznének.
Forrás: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (www.koh.hu)



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.