kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A környezetszennyezés rontja a gazdasági mutatókat
Zöldül a GDP Kínában


A pekingi főutak mentén óriásplakátok takarják el a mellékutcákban meghúzódó nyomornegyedeket
Kínában minden úgy megy, mint a rendszerváltás előtt a keleti blokkban: mindegy milyen áron, de az országból gazdasági nagyhatalmat akarnak faragni. Az ország vezetői azonban kénytelenek voltak belátni, hogy nem tartható fenn hosszútávon a természetet kizsákmányoló és elszennyező rohamos növekedés, mivel ez rontja a gazdasági mutatókat is. Ezért 2004 márciusában az Állami Környezetvédelmi Hivatal és a Nemzeti Statisztikai Hivatal kidolgozott egy úgynevezett „zöld GDP” rendszert, amely közelebb hozza egymáshoz a gazdaság és a környezet mutatóit.
A kínai gazdaság nem hatékony, pedig rengeteg erőforrást él fel. Az energiafelhasználás egységnyi termelés után 2,4-szerese a világ összes országára számított átlagnak. Egy dollár bruttó hazai termék (GDP) előállításához ötször annyi acélt használ fel, mint a fejlett országok. Mindemellett az ország kén-dioxid kibocsátása a GDP arányában 69-szer nagyobb, mint Japánban, valamint 26-szorosa Németország és 60-szorosa az Egyesült Államok kibocsátásának.

A kén-dioxid emisszió 2003-ban 12 százalékkal magasabb volt az előző évhez képest, és 81 százalékkal felülmúlta a környezet befogadó képességének határát. Folytatva a súlyos statisztikákat: az ország egy főre jutó vízellátottsága 18,5 százaléka a világ átlagának, a fogyasztása viszont több mint kétszerese az európai országokénak. Kínában óriási (50 milliárd tonna) a szennyvíz mennyisége, és annak kémiai oxigénigénye 62 százalékkal meghaladja azt az értéket, amelyet a környezet elbír. A talajerózió is egyre fokozódik. A helyzetet súlyosbítják az utóbbi évek szennyezéssel összefüggő balesetei. A 2004 februárjában történt folyószennyezés következtében például majdnem egy hónapig maradt ivóvíz nélkül egymillió ember, és 500 ezer tonna hal pusztult el. A mindezért felelős műtrágyagyár ammónia és nitrogén szennyezése 36 millió dollár veszteséget okozott a gazdaságnak.
Gazdasági csoda vagy a GDP mutató hiányosságai?
Kína gazdasági csodának számít: a GDP évi átlagos növekedése 8 százalék felett volt az utóbbi 25 évben. Mivel Kínában is a GDP a gazdaság fő mércéje, a helyi döntéshozók zöme elhanyagolta az egészségügyi ellátás, a kultúra, az oktatás fejlesztését és a környezet védelmét. A hagyományos GDP rendszer ugyanis a gazdasági növekedés folyamatából csak a teljesítmény mennyiségét, a végeredményt méri, kihagyva a növekedés okozta környezeti és egészségi károkat, valamint társadalmi feszültségeket. Ezáltal valótlan képet fest egy ország állapotáról. Elképesztő, hogy környezetszennyezés, az ökológiai katasztrófák is növelhetik a GDP értékét. Árvíz esetén például gátakat kell építeni, ami fellendíti a beruházásokat és növeli az építők jövedelmét, ezáltal a GDP is nő. A környezetszennyezés miatt a megbetegedések száma emelkedik, ez serkenti az egészségügyi ipar fejlődését, ami szintén GDP növekedéshez vezet.
A bruttó hazai termék (GDP) az országok gazdasági fejlődését mérő, a világon egységes makroökonómiai mutató. 1953 óta létezik. Kína GDP-je 2003-ban 1414 milliárd dollár volt. Összehasonlításként a GDP értékei 2003-ban az Egyesült Államokban 10 934 milliárd dollár (3,7%), Franciaországban 1757 milliárd dollár (1,9%), Németországban 2403 milliárd dollár (1,3%) volt. Az egy főre jutó értékek ugyanebben a sorrendben 37600, 28600, 29100 milliárd dollár volt. A zárójelben levő értékek azt mutatják, hogy a bruttó hazai termék hány százalékkal nőtt az egyes országokban 2004-ben.

Lakópark
Európa előtt járnak
A nyilvánvaló hiányosságok és bírálatok sora ellenére a GDP rendszere a fent említett téren nem fejlődött. A környezetvédelmi mozgalmak és a fenntartható fejlődés elméletének erősödésével azonban néhány közgazdász megkísérelte kiegészíteni a GDP mutatót az erőforrások kimerítésének, valamint a gazdasági fejlődés okozta környezeti károk számításba vételével. Ez lett az úgynevezett zöld GDP.

Füstköd lepi a nagyvárosokat a környezetszennyezés miatt
2004. szeptember 1-jén Pan Yue, a SEPA miniszterhelyettese bejelentette, hogy született egy tervezet a „zöld GDP” kalkulálására, és hat tartományban nemsokára bevezetik a kísérleti értékelő rendszert. A teljes „zöld GDP” rendszer kialakítása, amely 3-5 évig tart majd, három lépcsőben történik. Először a gazdaság által felhasznált természeti erőforrások mennyiségét mérik fel, majd a gazdasági fejlődés okozta környezeti károkat, végül számszerű értéket próbálnak adni a veszteségeknek.
A „zöld GDP” bevezetésének egyik technikai akadálya, hogy a termékekkel és a munkaerővel ellentétben a környezeti tényezőknek alapvetően nincs piaca, ami meghatározná azok értékét. A közgazdászok azonban egyre több környezetértékelési módszert fejlesztettek ki az utóbbi években. Például egy szennyezett folyó esetében nehéz felbecsülni a veszteséget, de ki tudjuk számolni a tisztítás, illetve helyreállítás beruházási költségeit. Kínai példánál maradva Yunnan tartományban a termőföld kizsákmányolása és egy vegyi üzem súlyos szennyezést okozott a Dianchi-tóban. Számítások szerint a tó megtisztítása tízszer annyiba kerülne, mint az üzem és a gazdálkodók együttes haszna, tehát a tó körüli gazdasági tevékenységek óriási veszteséget „termeltek”, nem számolva a halállomány és az élővilág pusztulását, valamint a tó környékének mikroklíma-változását.

Túlzsúfolt főút Pekingben
Fejet hajtva a társadalmi és környezeti szempontokat számításba vevő zöld GDP rendszer előtt a kormány 2004-re 7 százalékosra mérsékelte a GDP tervezett növekedését. Ugyanígy a virágzó Guangdong tartomány 9 százalékos növekedést tűzött ki célul a 2003. évi 13,6 százalék helyett. Az is felmerült, hogy az európai példák alapján az adórendszert megtűzdelik környezeti adókkal, valamint a környezet fokozottabb védelme érdekében a társadalmi részvételt növelik a gazdasági döntéseknél.
Kína a zöld GDP bevezetésével Európa előtt jár. 1993-ban ugyanis az Egyesült Nemzetek Szervezete kidolgozta az Integrált Környezeti és Gazdasági Értékelési Rendszer és a zöld GDP koncepcióját, de a mai napig nem született meg az az egységes statisztikai módszer, amely alkalmas ennek technikai kivitelezésére. A technikai és ideológiai nehézségek ellenére világszerte be kellene vezetni egy egységes zöld GDP” rendszert, mert enélkül nem ismerhető meg az egyes országok valódi fejlődése.

Kína hatalmas területeit fedték be műanyagfóliával a földművelők, hogy megakadályozzák a termőföld kiszáradását
Érdekes adalék, hogy Kínában 2000 óta minden évben értékelik a tisztviselők környezeti teljesítményét, és 2004 februárjában szigorúbb értékelési rendszert vezettek be. Eszerint a környezetvédelem területén két egymást követő évben rosszul teljesítő tisztviselőket nem szabad jutalmazni, míg a három egymást követő évben rosszul teljesítőket lefokozzák. A környezetet három egymást követő évben kiválóan védő tisztviselők azonban elismerésben és pénzjutalomban részesülnek. A szakértők azt remélik, hogy a zöld GDP bevezetésével a helyi vezetők a gazdasági növekedés hajszolása mellett a környezet- és egészségvédelmi szempontokat is figyelembe veszik a gazdasági döntéseknél.
A Levegő Munkacsoport már több mint egy évtizede minden évben javasolta a kormánynak egy zöld GDP elkészítését, azonban süket fülekre talált. Ez viszonylag kis összegbe került volna, és számos egyéb előnye mellett komoly népszerűséget is szerzett volna országunknak. Bár most már nem mi leszünk az elsők, de még mindig az elsők között lehetnénk.

Tanyi Anita


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.