kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Új múzeumi negyed az óbudai Gázgyár területén
Gáz van, múzeum lesz


Óbudán, a Szentendrére tartó kerékpáros úton ott illegeti magát három titokzatos, kövér torony. Ám a biciklis hercegek hiába keresik a gázgyár kátránykirálynőjét, idén januárban elköltözött. A gázgyár kulcsait ugyanis a Fővárosi Önkormányzat kapta meg, aki a tervek szerint múzeummá formálja a kacér tornyokat és titkos, mérgezett kertjeit.
Idén január elején a Fővárosi Gázművek átadta az óbudai gázgyár területét a Fővárosi Önkormányzatnak, amely Demszky Gábor főpolgármester és Bozóki András kulturális miniszter nemrégiben kelt megegyezése szerint kulturális funkciót fog betölteni.

Az 5 éve dédelgetett vagy olykor elaltatott rehabilitációs terv szerint 2012–2013 körül egy korszerű múzeumi negyed kapna helyet a felújítandó műemlékegyüttesben és a köréje épülő új épületekben. Az elképzelések szerint ide költözne az Országos Műszaki Múzeum és a Közlekedéstörténeti Múzeum repülési gyűjteménye is. A múzeumi negyedhez csatlakozna a szomszédos Aquincumi Múzeum is, amely tovább bővülhet gázgyári területekkel, mivel az északi részen értékes római romokat rejt a föld. A tervek szerint lehetővé tennék két informatikai cég közeli bázisának terjeszkedését, emellett lakások is épülhetnének.
A múzeumi negyed létrehozása egy több cikluson átívelő szakmai program, amelynek megvalósulási ideje 5-10 év. A beruházás teljes költségét 30–40 milliárd forintra becsülik, amelyben benne van a gázgyári hulladékkal szennyezett talaj cseréjének milliárdos költsége is. A kivitelezési munkák 2007–2008 körül indulhatnának, 2012–2013 körül pedig befejeződhet a beruházás a kulturális tárca tervei szerint. Ennek érdekében jelenleg egy stratégiai programon dolgoznak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában.

A főváros azonban sietett kijelenteni, hogy anyagilag nem tud beszállni a nagy kultúrprojektbe: „Egy egységes rendezési terv alapján nemzetközi tervpályázatokat lehetne kiírni a területre, amelyből építészetileg izgalmas művek születhetnek, ám a tervbe a főváros csak a területtel tud beszállni” – nyilatkozta Schiffer János, megjegyezve: nagyon értékes területről van szó, amely iránt rengeteg befektető érdeklődik, hogy lakóparkot vagy bevásárlóközpontot építhessen. A főváros azonban csak múzeumok, vendéglátó- és ifjúsági helyek létrehozását támogatja a gázgyár területén. Az óbudai gázgyár területével egyébként az aktuális kormányprogram is foglalkozik egyetlen mondat erejéig: „az óbudai gázgyár területén hozzáfogunk a múzeumi negyed kialakításához”. Bár 2007-ig lesz újabb program, vajon lesz-e múzeum?
Fél évszázad kiállítóhely nélkül
Megkérdeztük Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébetet,
az Országos Műszaki Múzeum főigazgatóját,
mit gondol a gázgyári tervekről.


„Bilbao lepusztult ipari város volt, ahol magasra szökött a munkanélküliség. A város felvállalta, hogy a feketeövezet (súlyosan szennyezett terület) helyére kulturális centrumot épít. Felkérték a világ egyik leghíresebb építészét, hogy tervezze meg a Guggenheim Múzeum épületét. Elképesztő hatása lett a beruházásnak: elindult a világ, hogy láthassa. Munkahelyek teremtődtek, élhető lett a város. Az Országos Műszaki Múzeum az ötödik évtizedet kezdi meg kiállítóhely nélkül, bár a raktáraink tele vannak értékes műtárgyakkal. Felmerültek ugyan lehetséges épületek, mint az Olof Palme ház, a Millenáris Park, az Infopark és mások, de a tervekből soha nem valósult meg semmi. Én az egyik legfontosabb vezetői feladatomnak tekintem a helykeresést. Az óbudai Gázgyár múzeumi hasznosítása először 2000-ben merült fel, amikor a Kulturális Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályát vezettem.

Most, hogy a Fővárosi Gázművek átadta a területet a Fővárosi Önkormányzatnak, talán felgyorsulnak az események. A barnamezős rehabilitálás legnagyszerűbb megoldása lenne, ha valóban egy múzeumi negyed kapna helyet a Gázgyár területén, ahol végre be tudnánk mutatni páratlan műszaki műtárgyállományunkat. Már rég túl vagyunk a tudományos-technikai forradalmon, még sincs olyan hely, ahol az egyetemisták, látogatók megismerhetnék ennek a múltját. Számítógépen sok minden modellezhető, de a virtuális valóság nem nélkülözheti a valódi műtárgykultúra ismeretét. Honnan szerzik az empirikus tapasztalatot a leendő mérnökeink?

Vannak olyan ellenérvek is, hogy a belvárostól messze van az óbudai Gázgyár, ám jó ellenpélda erre a valenciai Művészet és Tudományok Városa. Amikor felépült ez a hatalmas kulturális centrum, egy külvárosi negyedet egy csapásra a város második szívévé tett. A létesítményben opera, IMEX mozi (a mozi teljes felületére vetítenek – körbe), természettudományi múzeum és egy óriási akvárium kapott helyet. A Ruhr vidéken egy hatalmas gáztartályban alakítottak ki éttermeket, múzeumot, sportcentrumot és szórakozóhelyet. Az oberhauseni Gazometer nagyon népszerű szabadidős létesítmény lett. Ha a Műszaki Múzeum értékes történeti gyűjteményét egy modern tudományos múzeum egészítené ki, akkor ez lehetne Budapest egyik legnagyobb látványossága. A hatszintes, föld alatt kialakított barcelonai CosmoCaixa tudományos múzeum is rengeteg látogatót vonz. Csodákat mutatnak be: az épületben gyökeret eresztett egy dzsungel, óriási kőfalak között sétálva tárul fel a látogatók előtt Spanyolország földtana. Fantasztikus ötletekkel mutatják be a DNS szerkezetét és a csillagászati feketelyukak kialakulását is. Ezek a szemléletes műtárgyak egyébként szabadalmazottak, megrendelhetők. Milyen jó lenne Budapesten is látni ilyen csodákat!”
Összeállította: Varga Judit
_________________________
A szénalapú gázgyártás 1909-ben került magánkézből a főváros felügyelete alá. Az óbudai Duna-parton, Aquincum tőszomszédságában emelendő új gyár műszaki berendezéseinek terveit 1909-ben Weisz Albert készítette, az építész Reichl Kálmán volt. Az épületegyüttes leglátványosabb eleme a három kátránytorony és a víztorony. A többi historizáló vagy szecessziós stílusú épület szépsége csak közelebbről tárul fel. A gyárhoz tartozó hatalmas munkáslakótelepet már korábban védetté nyilvánították. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elfogadta a Gázgyár műemléki védettségét célzó előterjesztést. Várhatóan néhány hónap múlva törvényerőre emelkedik a műemléki védelem.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.