kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Lesz-e újra Fővárosi Közmunkák Tanácsa
Egy kézbe!

1870-ben id. Andrássy Gyula miniszterelnök terjesztette be a képviselőházhoz a Fővárosi Közmunkák Tanácsának (FKT) megalapításáról szóló törvényjavaslatot. Az FKT feladata volt az egész városra kiterjedő, nagyobb szabályozási munkák előkészítése a terveztetésekhez, a felmérések, a pályázati programok kidolgozása, az utak és utcák kijelölése, a közlekedési főútvonalak megnyitása és az építésügyet szabályozó javaslatok kidolgozása. Szabályozta a Fővárosi Pénzalap kezelését, a fejlesztési források képzésének, bankkölcsönök felvételének módját is. Hatásköre kiterjedt a szabályalkotásra, intézkedések megtételére, jóváhagyásra, fellebbviteli és felügyeleti feladatokra.
1871-ben nemzetközi tervpályázatot írtak ki Budapest általános rendezési tervére. Ez lett az alapja a főváros mai városszerkezetének, úthálózatának. A hajdani FKT működésének legfőbb eredményei: a Duna szabályozása, a Sugárút (Andrássy út) és a Nagykörút kiépítése, az Országház, a Halászbástya, a Millenniumi emlékmű (Hősök tere), az Újépület terének (Szabadság tér) rendezése, a főváros területének egységes kezelése. Bécs mellett a Monarchia „második központját” akarták létre hozni.
1894-ben az Építésügyi Szabályzat Budapest fő- és székváros területére a fővárost négy övezetre osztotta. Ez a szabályozás tette lehetővé a mai belső kerületek jelentős túlépítését, a gyakran igen szűk belső udvarok, oldal- és hátsószárnyak kialakítását. 1937-ben a kormány kiterjesztette az FKT hatáskörét a főváros körüli elővárosokra, falvakra (a mai Budapest területére). 1940-ben kidolgozták az új építésügyi szabályzatot és Budapest városfejlesztési programját, amely bevezette a beépítési javaslatot is tartalmazó részletes rendezési terv fogalmát. 1947-ben a főváros háború utáni újjáépítésére új városfejlesztési programot készítettek. 1948-ban az Országgyűlés feloszlatta az FKT-t.
Miért lenne fontos életre hívni egy a hatvan éve megszűnt Fővárosi Közmunkák Tanácsához hasonló grémiumot?
  • Mert a Fővárosi Önkormányzat szabályozási jogköre csak keretszabályozási terv megalkotására terjed ki, és arra is csak a jelenlegi közigazgatási határokon belül. Nincs a várost és az agglomerációját regionális szinten kezelő fejlesztési terv. Nincs a stratégiai tervezésre alkalmas intézmény, amely összehangolt terveket dolgozzon ki, pedig ez elengedhetetlen az Európai Unió forrásainak elnyeréséhez.
  • A városháza és a városrészek között nincs intézményes kapcsolat, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egymásra tekintet nélkül járnak el. A magasabb rendű közérdek nem tud érvényesülni.
  • A közigazgatási szinteken belül Budapest több mint hetven településből álló agglomerációja egyáltalán nem jelenik meg. A belső városrészben pedig oly mértékben romlottak az életfeltételek, hogy egy Debrecen méretű város lakossága költözött ki a környéki településekre.

Forrás: Budapest Lexikon, Akadémiai Kiadó, 1993.
Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? (1870–1930) FKT Budapest,
1931-es kiadásának 1985-ben készült ÁKV utánnyomása.
Szeretem Budapestet Mozgalom: „Hogyan épüljön Budapest?” – sajtóanyag, 2005. március 10.

__________________________
Hogyan épüljön Budapest?
– Állítsuk vissza a Fővárosi Közmunkák Tanácsát!

A közelmúltban megjelent könyv a Szeretem Budapestet Mozgalom alapvető célkitűzését, az FKT újbóli megalkotását célozza meg. Sajátossága, hogy szerzői gárdáját tekintve – az egykori FKT szellemét és plurális szerkezetét követve – a legkülönbözőbb politikai álláspontú szakemberek közös munkájaként jött létre. A kötet az FKT felállításának és működésének történetét korabeli sajtószemelvények és elméleti írások segítségével tárja fel, majd a jelen lehetőségeit kutatva az építészek, a gazdasági szakértők és a civilek városról és várospolitikáról alkotott elképzeléseit, terveit és ötleteit veszi sorba. Végül esettanulmányokon keresztül a közelmúltban megvalósult, illetve meg nem valósult nagyobb beruházásokkal foglalkozik – mint például a Budapest Aréna, a Lágymányosi híd, vagy az M0-ás ügye, illetve a budapesti olimpia lehetősége. A könyv talán legfontosabb fejezete azonban az újonnan felállítandó Fővárosi Közmunkák Tanácsára vonatkozik, amelynek szabályozási koncepciójára konkrét javaslatokat is kínál.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.