Ahol az autó vendég
A vonatról leszállva sétálunk kora délelőtt a Városháza felé. Csend van. Autóknak nyoma sincs, még parkoló kocsit sem látunk, azonban az állomás és a Városháza előtt biciklik százai ácsorognak. De hát ez Hollandia! Houtenben, Utrecht elővárosában járunk, amely átgondolt, környezetbarát várostervezéséről ismert. A helyi önkormányzat közlekedési szakemberei fogadnak, akikkel arról beszélgetünk, milyen egyszerű is ez. Az autóforgalom csak a várost körülvevő gyűjtőúton haladhat, majd behajtva a lakóterületekre rögtön 30 km-es sebességkorlátozású övezetbe kerül az autós, és pár száz méteren belül megállni kényszerül. A mintegy 20-25 lakóterület között ugyanis csak kerékpárral vagy gyalog lehet közlekedni. Mi is felpattanunk egy-egy bringára a vasútállomás melletti kerékpáros központban. Meleg tavaszi napsütésben tekerünk a zöldbe ágyazott kétszintes sorházak alacsony sövénykerítései mellett. Majd jön a kötelező legelő a tehenekkel, a tó homokos parttal, fürdőző gyerekekkel, azután a sportközpont és a templom. Ahol a kerékpárút az autóúttal találkozik, vagy közös szakasz van, ott a kerékpárnak van elsőbbsége. Erre egy sokat mondó jelzőtáblával hívják fel a figyelmet: fehér kerékpáros sziluett, mögötte egy piros autó – „az autó vendég” felirattal.
______________________________
Autómentes városok? Létezhet ilyen? Ebből a lapszámból kiderül, hogy van olyan város, amelynek a körútjain nem kell kiabálni séta közben, hogy halljuk egymást. Létezik olyan metropolisz, ahol nem kell magasugró mutatványokat végezni a gyalogosoknak a járdát elfoglaló autók között, mert kocsi nélkül is minden elérhető. Sokan vagyunk, akik ezt szeretnénk, de a döntés és a megvalósítás a városvezetőkön múlik. – a szerk.
Mészáros Péter dr.
|