Munkába busszal járok, hiszen Budapesten nem érdemes kocsival közlekedni, de hétvégén bármikor szükségem lehet autóra, például, ha ki szeretnék mozdulni kirándulni. A heti bevásárlásnál is jól jönne. Vagy amikor a szüleimhez megyek az ország túlsó felére. Vagy ha... Fővárosi fiatalok így magyarázzák, hogy miért spórolnak minden más célt félretéve, akár erejükön felül egy kocsira.

És bármily zöld és környezetvédő is az ember, belátja, hogy nem mindenki szeret órákig vonatozni vagy izgalmas, ám ritkán járó buszokon döcögni, sokaknak olykor jól jön egy kocsi, mégha nem is használják a hét túlnyomó részén. Ilyenkor azonban felvetődik a kérdés: érdemes-e több millió forintot költeni egy bevásárlószatyorra vagy ritka kirándulásokra? Ha ésszerűen szemléljük a dolgot, elég hamar rájövünk, hogy nem. Létezik azonban egy olcsó és kényelmes megoldás, miszerint senkinek sem kell évekig spórolnia, vagy törlesztenie a hiteleket, hogy autót vegyen – autómegosztásnak hívják.

E szolgáltatás révén a kocsitartás minden fáradságától és költségeinek jó részétől mentesül a család – nem kell szerelőhöz, kocsimosóhoz járni, regisztrációs adót, súlyadót, parkolási díjat, biztosítót fizetni, ugyanakkor ha a családnak szüksége van autóra, a nap bármely percében, a hét bármely napján rendelkezésére áll a kombi kocsi, kis kocsi, vagy éppen minibusz – mikor milyen kell. Mindehhez elég beiratkozni egy szolgáltatóhoz, majd szükség esetén telefonálni, vagy a világhálón lefoglalni a kocsit, és elmenni érte a sarki autómegosztó parkolóba.

Ez a szolgáltatás a világon talán Svájcban a legnépszerűbb, ahol néhány környezetvédő hozta létre a 80-as évek közepén. A nonprofit vállalkozásnak néhány év alatt akkora sikere lett, hogy a zöldek ötletéből mára Mobility CarSharing néven a világ egyik legnagyobb autómegosztó cége lett.

Az autómegosztás komoly anyagi megtakarítást jelent a családoknak. Évi 5000 km-nél a szolgáltatást igénybe vevők éves megtakarítása 3700 svájci frank (körülbelül 600 ezer forint) a saját kocsival járókhoz képest. Évi 10 ezer kilométernél ez az összeg már csak 800 svájci frank, de még így is megéri. Ha az autómegosztást a felhasználó 50 százalékban tömegközlekedéssel kombinálja, vagyis az évi 5000–10000 km felét busszal, vonattal teszi meg, akkor még jobban jár anyagilag, hiszen ekkor már majdnem 900 ezer, illetve 700 ezer forintnak megfelelő svájci frankot takarít meg évente ahhoz képest, mintha saját kocsival járna.

A szolgáltatás azonban a környezetvédelem szempontjából is előnyös, hiszen a közel 60 ezer tagot számláló svájci cég kevesebb, mint 1800 kocsit használ – vagyis körülbelül 30 kocsi/1000 fővel szolgálja ki a közlekedni vágyók igényeit. Míg a svájci átlag több, mint 500 magán gépjármű /1000 fő. Svájcban az autómegosztó cég és a tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó vállalatok megállapodást kötöttek egymással, és kölcsönös kedvezményeket nyújtanak a másik felhasználóinak. Sőt, a Mobility autóparkjának egy része pályaudvarok közvetlen közelében van.

Svájcban az autómegosztó szolgáltatást igénybe vevők egy része teljesen megszabadult a kocsitartás terheitől, míg többen egy második autó költségeitől mentesülnek. Vajon Magyarországon mikor mondhatják el a fiatalok: „Nem gyűjtünk kocsira. Ha kell, bármikor rendelünk egyet, a megmaradt milliókat pedig a gyerekekre költjük.”