A világ nyersolaj-fogyasztása olyan gyors ütemben növekszik, ahogy az olajválságok előtti időkben szokott. A kereslet 2010-re eléri a napi 96 millió hordó mennyiséget a jelenlegi 84 millió hordó helyett. Valószínűtlen, hogy a kínálat ezzel lépést tud tartani, ezért az áraknak kell megfelelő szintre csökkenteniük a keresletet. Várhatóan a nyersolajárak csaknem megkétszereződnek: az időszak hordónkénti átlagára megközelíti a 77 dollárt, és 2010-ig nem kevesebb, mint 100 dollárra nő egy hordó olaj ára.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a világkereslet legalább 2,5 százalékkal nő az idén. A kínálat növekedését illetően viszont éppen ellentétes irányba módosulnak a becslések. Szaúd-Arábiában már jelenleg is nő a kutak vízhozama a Ghawar olajmezőn, ami korai jele a lelőhely kimerülésének. Az utóbbi öt évben a kínálatbővülés háromnegyed részét adó orosz kőolajtermelés pedig a jelek szerint nemrégiben tetőzött.

Az elmúlt 25 évben a nyersolaj iránti világkereslet stabil ütemben, átlag 1 százalékkal nőtt. Ez a stabilitás főként annak volt köszönhető, hogy a legnagyobb fogyasztó egy maroknyi fejlett ipari ország volt, amelyek energiaigényessége folyamatosan csökkent a 70-es évek olajsokkjai óta. Mintegy öt évvel ezelőtt a helyzet hirtelen megváltozott azzal, hogy megkezdődött az ipari termelés nagyarányú áthelyezése a magas bérköltségű országokból Kína és a többi feltörekvő ipari nagyhatalom gazdaságaiba. Kína energiahatékonysága egyrészt sokkal alacsonyabb, mint azoké az országoké, amelyekből az ipari termelés oda került, másrészt a kínai jövedelmek gyors növekedése a lakossági energiafogyasztás hatalmas mértékű növekedését hozta magával. Ennek következtében a kőolaj iránti világkereslet tavaly 3,4 százalékkal nőtt, ami az elmúlt csaknem 30 év legnagyobb ütemű növekedése. A globális növekedés közel 40 százaléka Kínának tulajdonítható, amely már ma is a világ második legnagyobb nyersolaj-importőre. Pedig az ország egy főre jutó olajfogyasztása még csak a növekedés kezdeti szakaszában tart – nem több, mint a dél-koreai érték nyolcada. Ugyanakkor Kína mellett más fejlődő országokban is robbanásszerűen nő az olajfelhasználás.

Nem mérséklődik a kereslet a világ legnagyobb olajfogyasztó gazdaságában, az Amerikai Egyesült Államokban sem. Az egy főre jutó nyersolaj-felhasználás 1990 óta folyamatosan emelkedik, és nem mutatkoznak jelei annak, hogy csökkenne a növekedés üteme. Az üzemanyag-takarékosabb gépkocsik hatását például túlszárnyalta az autóval megtett kilométerek számának emelkedése. A légkondicionálás és a fűtés energiahatékonyságának javulása pedig eltörpül a lakások méretének növekedése mellett.

Egy nagyobb, új kőolaj-lelőhely termelésbe vonása mintegy öt-hat évet vesz igénybe, ezért az évtized végéig rendelkezésre álló kínálat nagyságát jórészt meghatározza a jelenleg tervezés alatt álló 50–60 jelentős új lelőhely kiaknázása. E projektek áttekintése arra enged következtetni, hogy az idei 3 millió hordó/nap becsült termelésbővülést követően a kínálati tartalék vészesen lecsökken. Jelenleg az OPEC tartalékkapacitása soha nem látott alacsony szintre (alig több mint napi 1 millió hordó mennyiségre) esett vissza. A kínálat bővülése jelentősen visszaesik 2006-ban, és még inkább a rákövetkező években. Ez azt vetíti előre, hogy az olaj iránti kereslet 2,5 százalékos növekedési trendje már 2007-ben beleütközik a kínálati korlátba. Nyilvánvaló, hogy az áraknak kell emelkedniük.

Mennyivel kell nőniük az áraknak, hogy kevesebb olajat fogyasszunk? A nyersolajárak 10 százalékos emelkedése csupán 1,5 százalékkal csökkenti a keresletet. Az idei 55 dollár/hordó árat tekintve viszonyítási alapnak, a nyersolajáraknak jövőre átlagosan hordónként 61 dollárra, 2007-ig pedig hordónként 70 dollárra kell nőniük ahhoz, hogy biztosítsák a szükséges mennyiségcsökkentéseket a kereslethez képest. 2010-re elérik a 101 dollár/hordó szintet. Ez a legmagasabb ár, amit a második OPEC olajsokk óta a világ az olajért fizetett.

Ilyen áralakulás mellett a kereslet érzékelhetően csökken, és a globális fogyasztás csupán 1 százalékos évi átlagos ütemben nő majd – ez mintegy fele a mai növekedési trendnek.

Fordította: Jenei Zsolt

_____________________________________

Tomorrow’s price hikes will follow from the inevitable collision between surging global crude demand and accelerating depletion of conventional crude supply. Global crude consumption will grow as briskly as it did before the OPEC shocks, with demand reaching almost 96 million barrels a day by 2010. Supply is unlikely to be able to keep pace. The new capacity added by major new projects does little more than offset declining production from mature fields. Global production is unlikely to get beyond 87 million barrels a day by the decade’s end. The 2.5 % trend demand growth in oil will run up against a supply barrier as early as 2007. Obviously, prices will have to rise to keep demand within the available supply constraint. Over the next five years, crude prices will almost double, averaging close to $77/bbl and reaching as much as $100/bbl by 2010. How much longer can this go on?