A megújuló energiák megtermelésével több legyet is lehet ütni egy csapásra: új munkahelyek jönnek létre, nem kell a nagy szolgáltatók hálózati energiájára költeni, miközben az eladott energiából bevételek keletkeznek, és az üvegházhatású gázkibocsátás is csökken. Mindezt a legtöbb államban befektetési és adókedvezményekkel, kedvező átvételi árakkal is jutalmazzák. Hasonlóan jó üzlet az energiahatékonyság növelése, mert munkahelyeket teremt, és kevésbé kiszolgáltatottá teszi az országot a világpiaci energiaár változásainak. A helyi megújuló energia gyártása és az épületek energiahatékonyságának javítása lehetne az egyik kiemelt (vidék)fejlesztési program a következő hatéves periódusban.

Úgy tűnik, a zöld áram lesz az első, amellyel már 2006-ra teljesítjük az EU előírását. A növekvő számú fatüzelésű erőműblokkok máris mintegy 60 százalékát megtermelik az elérendő mennyiségnek. Ez a kapcsoltan termelt, illetve a már működő szélturbinák áramával egészül ki. Nyugodtabbak lennénk, ha a jövőben nemcsak a nagy erőművek biomassza tüzelésre átállítása, és a szélturbinák áramának közvetlenül a hálózatba táplálása lenne jellemző a megújuló energiák használatára. Kisebb (kapcsolt) erőműveket, helyi energiaellátó rendszereket kellene fejleszteni, a mezőgazdaságban keletkező hulladékok és szántóföldi (energia)növények többcélú hasznosítására, amelyek a helyi foglalkoztatási gondokat is enyhítenék, és a vidékiek közüzemi kiadásait is csökkentenék. Például az égetés mellett biogázt állíthatnak elő áram- és hőtermeléshez, és a szilárd maradékot visszaforgatnák a talaj tápanyag-utánpótlására.

Ősszel jelentősen (19 forintról 23 forintra) megemelték a zöld áram átvételi árát. Ennek és számos más állami garanciának köszönhető, hogy a nagy nemzetközi pénzügyi befektetők is fantáziát látnak a magyar megújuló energia termelésében. Nem a tisztább energiatermelés ellen vagyunk, de hiányoljuk azokat a számításokat, amelyek alapján differenciáltan lehetne támogatni a zöld áram előállításának különböző módozatait, figyelembe véve a járulékos költségeket és egyéb hatásokat. Az áramot egyenetlenül, lökésszerűen előállító nagyobb szélerőművek komoly műszaki problémák elé állíthatják a hálózatirányítókat és befolyással vannak az erőművek termelésének ütemezésére is. Ennek költségeit, a zöld áram megemelt tarifájával együtt a közüzemi szolgáltatásban résztvevőknek, a kisebb vállalkozásoknak, közintézményeknek és a lakosságnak kell megfizetnie.

Ígéretes terület a bioüzemanyag-gyártás. Amelynek alapanyagát a mezőgazdaság állítja elő. Ausztriában korlátlan mennyiségben átveszik a nagy üzemanyag-részvénytársaságok ezeket a termékeket, tekintettel az EU kötelező előírásaira. A bioüzemanyag gyártással megoldódnak az időjárás következtében ingadozó kukorica, repce vagy napraforgó stb. terméseredmények értékesítési illetve tárolási problémái.

Fontos megemlíteni, hogy Nyugat-Európában egy-egy kistérség farmerei állnak össze, és vállalkoznak teljes körű energetikai szolgáltatásokra. (Vállalják például a település közintézményeinek fűtését.) A megújuló energiát termelő és forgalmazó egységek jellemzően szövetkezeti, illetve helyi közösségi tulajdonban vannak.

Jelentősen támogatják a napkollektorok terjedését Németországban és Spanyolországban is. A megrendelő anyagi lehetőségeitől függően, a kisipari módszerekkel elkészíthető szerkezetektől kezdve a kedvezőtlenebb időjárási és tájolási viszonyok mellett is működő, a legkorszerűbb műszaki szívonalat képviselő csöves berendezésekig. A napkollektorokkal a gáz- és a villanybojlerek kiváltása, a fűtési szezon lerövidítése és a helyi energiaellátás részarányának növelése a cél.

Szeptemberben a szombathelyi Puskás Tivadar Szakmunkásképző és Szakközépiskolában osztrák és magyar szakemberek részvételével rendeztek konferenciát a megújuló energiák magyarországi terjedésének elősegítésére. Ezen a rendezvényen Werner Rauscher mérnök, a megújuló energiák szakértője bemutatott egy 4500 fős burgenlandi városkát, Güssinget, amelyet két évtizede még súlyos munkanélküliség sújtott. Mára sikerült 800 új munkahelyet létrehoznia helyi energia-előállításra alapozva. Grazból és Bécsből 27 magasan képzett mérnök jár a kísérleti telepeikre, és hetente 400–500 turista látogat el tanulmányi kirándulásra a világ minden tájáról. A városban és környékén a megújuló energiák hasznosításának széles palettája található: szél- és napenergia, bioüzemanyag, pellet (növényi granulátum) és faapríték gyártása. Bár Güssing mintatelepülésnek számít, nincs egyedül Ausztriában. Kistérségi megújuló energiát termelő társulások jöttek létre minden tartományban. Piacképes, jövedelmező energetikai termékeket tudnak előállítani, javulnak a foglalkoztatási mutatók, és egyúttal a környezetet is védik.

Murnauban is többféle megújuló energiát – biogázt, bioüzemanyagot, pelletet stb. – állítanak elő. Több faluban épült ki – jelentős támogatással – a biomasszával üzemelő távfűtés. Azok a térségek, amelyek a műszaki infrastruktúrát energiafaló, regionális víz- és csatornaművekhez kapcsolódással, földgázvezetékkel és egyéb, elsősorban sűrűn lakott területekre kifejlesztett megoldásokat választották, és nem ügyelnek az épületek energetikai korszerűsítésére sem, a megtermelt jövedelmek jelentős része e rendszerek üzemeltetőihez vándorol. (Nálunk még az erdőkkel körülvett települések önkormányzatai is a földgáz bevezetésében látják a modernizációt. A gáz kiépítésben érdekelt cégek kulcsrakészen vállalják a bevezetést. Ezzel szemben a környezeti, szociális, és nem utolsó sorban nemzetgazdasági szempontból előnyösebb alternatív megoldásokhoz az önkormányzatok nem kapnak elég segítséget.)

Beliczay Erzsébet

____________________________________________________