• A munkavállalóknak juttatott helyi tömegközlekedési bérlet teljes ára adómentessé vált (eddig csak az étkezési hozzájárulással összevonva lehetett adómentesen elszámolni). Ezt az intézkedést a Levegő Munkacsoport évek óta javasolta. Az összes, egy főre jutó, évi adómentes juttatások összegét azonban 400 ezer forintban korlátozták.
• Az üzemanyag-adalékok jövedéki adója január 1-jétől meg fog egyezni annak az üzemanyagnak a mindenkori legalacsonyabb adómértékével, amelyhez felhasználják. Ezáltal remélhetőleg tovább csökkennek az üzemanyag-manipulációk.
• A cigaretta és az egyéb dohánytermékek adója reálértékben is emelkedik, azaz némileg nagyobb lesz, mint az áfa-csökkentés és a várható infláció együttes hatása.
• A személygépkocsik, motorkerékpárok és quadok regisztrációs adója reálértékben összességében emelkedik. A használt gépkocsik regisztrációs adója olyan magas lesz, hogy várhatóan visszaszorul az elavult autók importja.
• A lakásokhoz kapcsolódó távfűtés támogatása is adómentessé válik. Ezáltal némileg csökken a távfűtés versenyhátránya, azonban az igazi megoldást az épületek és a berendezések energetikai korszerűsítése és az ezt ösztönző jogi és gazdasági eszközök (az externáliákat figyelembe vevő energiaárak, a korszerűsítések megtérülési idejének csökkentése stb.) alkalmazása jelentené.
• A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 2006-tól közvetlenül támogatja a műemlékvédelmet.

• Az üzemanyagok áfáját 2005. október 1-jétől 25 százalékról 20 százalékra csökkentették. Ez a következő hátrányokkal járt:
• is kifogásolták.

– Azt a téves képzetet keltették a közvéleményben, hogy a kőolaj világpiaci árának növekedése hazai kormányzati intézkedésekkel megakadályozható.
– Egy súlyosan környezetszennyező tevékenység kapott újabb támogatást.
– Ez a támogatás kizárólag a lakossági fogyasztást ösztönözte, hiszen a termelői célú felhasználás esetén az áfa visszaigényelhető.
– Tovább növekedett az államháztartás hiánya, ami már most láthatóan újabb megszorításokat eredményezett számos fontos területen.
– Az üzemanyag-fogyasztás bátorításával még gyorsabban növekszik a külkereskedelmi mérleg hiánya (az energiahordozók árának emelkedése miatt Magyarország 2005-ben 1 milliárd dollárral többet költ az energiahordozók importjára, mint 2004-ben).
– Ellentétbe kerültünk az Európai Unió hivatalos politikájával és jogszabályaival.

• Minden egyéb termék és szolgáltatás áfája is, amelynek eddig 25 százalékos volt, most 20 százalékra csökken 2006. január 1-jétől. Ennek következményeit nehéz lemérni, mivel – a törvényi előírásokkal ellentétben – semmiféle elemzés nem készült ennek az intézkedésnek a nemzetgazdasági hatásairól. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy az áfa ilyen mértékű csökkentése a következő kockázatokkal jár:

– Még inkább sérül az arányos teherviselés alkotmányos elve, ennek folyományaként tovább nőnek a társadalmi különbségek. A gazdagabb rétegek ugyanis sokkal többet fogyasztanak a 25 százalékos áfamérték alá eső termékekből, így az áfa csökkentése elsősorban nekik kedvez. A szegényebb rétegek kiadásainak közel fele a 15 százalékos áfakörbe tartozó termékekre esik (főleg élelmiszer), a gazdagabbaknál viszont jóval alacsonyabb ez az arány.
– Félő, hogy az áfa-csökkentés hátrányosan érinti Magyarország versenyképességét amiatt is, hogy az importált termékek túlnyomó része a 25 százalékos áfamérték alá esik, tehát a jövő évtől kezdve az import előnyben részesül.
– Az áfa-csökkentés várhatóan kedvezőtlenül hat majd a környezet állapotára. Olcsóbbá válnak például egyes meg nem újuló energiafajták, valamint a személy- és tehergépkocsik üzemeltetése. Igaz, hogy a környezet védelmét szolgáló egyes termékek, tevékenységek ára is csökken, azonban összességében a környezetet súlyosan terhelő tevékenységek javára billen a mérleg.
– Az adóváltozás több száz milliárd forinttal növeli az államháztartás egyébként is rendkívül magas hiányát. Ez súlyosan rontja az ország versenyképességét és a magyar gazdaságpolitika hitelét. Az időközben előterjesztett 2006. évi költségvetési törvényjavaslatból pedig az is látszik, hogy a bevételkiesés miatt komoly elvonások és zavarok keletkeznek számos területen (vasúti szállítás, tömegközlekedés, államigazgatás, bíróságok stb.).

• A hivatalos célra használt saját személygépkocsikra elszámolható kilométer átalány – az üzemanyag költségen felül – 3 forintról 9 forintra emelkedett. Ez tovább ösztönzi azt a tömeges adócsalást, amely ezen a téren folyik, és amely évente mintegy 800–1000 milliárd forint adó- és járulékbevételtől fosztja meg az államháztartást (részletesebben ld. a Közlekedési támogatások című tanulmányunkban: http://www.levego.hu/konyvtar/olvaso/kozl_tam.pdf). Ide tartozik, hogy még idén tavasszal az országgyűlés olyan törvénymódosítást fogadott el, amelynek alapján a lakóhelyéről más településen lévő munkahelyére autóval közlekedő munkavállaló az eddigi 3 forint helyett 9 forint /kilométer adómentes költségtérítést kaphat a munkáltatótól. Ez tovább ösztönzi az autóhasználatot, újabb kedvezményben részesíti például azokat, akik Budapest környékéről járnak be dolgozni a fővárosba, és hatalmas dugókat okoznak nap mint nap. (Az intézkedés káros hatásaira a Levegő Munkacsoport levélben figyelmeztette a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert: ld. http://www.levego.hu/kiadvany/allamhaz/szgk-gyurcsany_05.pdf.)
• A személyi jövedelemadóból származó bevétel a 2005. évihez viszonyítva (a költségvetési törvényjavaslat szerint, névleges értéken) 10,1 százalékkal növekszik (1569,1 milliárd forintról 1477,43 milliárd forintra) 2006-ban, tehát jóval nagyobb mértékben, mint akár a tervezett infláció (2 százalék), akár a bruttó hazai termék (7,1 százalék). Ennek következtében a GDP-hez viszonyított aránya a 2005. évi 6,7 százalékról 2006-ra 6,8 százalékra emelkedik. Ez ellentétes az Európai Unió lisszaboni és göteborgi célkitűzéseivel: tovább rontja a foglalkoztatást, és előnyösebb helyzetbe kerülnek a természeti erőforrásokat túlzott mértékben fogyasztó, súlyosan környezetszennyező tevékenységek. Ezt nemcsak a környezetvédők, hanem a munkaadók érdekképviseletei is kifogásolták.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az adórendszer a környezetvédelem és az élőmunka hatékony kihasználása szempontjából néhány üdvözlendő változtatás dacára kedvezőtlen irányba változik 2006-ban.