2007. augusztus 14-én indult útjára lefelé a Dunán a németországi Regensburgból a második Joint Danube Survey expedíció, hogy szeptember végén elérje a folyó romániai torkolatvidékét. A tudományos vállalkozás célja, hogy a Duna teljes hosszának és mellékfolyóinak vízminôségérôl, szennyezettségének mértékérôl átfogó képet nyújtson.
A szakértôk három hajóval utaznak, tíz ország területén összesen 95 helyen vizsgálják a Dunát és mellékfolyóit. A nemzetközi csapatot magyar szakember, Csányi Béla biológus vezeti.
A vizsgálat rendkívül széleskörû, a programot koordináló nemzetközi bizottság fôtitkára, Philip Weller kijelentette: „Az összes vegyszer, gyógyszer, a nehézfémek és a különbözô baktériumok koncentrációját is pontosan meghatározzuk. A Duna élôvilágát is felmérjük a folyó teljes hosszán, amire még nem volt példa. Eddig csak a víz fizikai és kémiai jellemzôit vizsgálták, de az uniós jog a biológiai tesztet is megköveteli. Felmérjük például a hal- és a planktonállományt, mert nemcsak a víz tisztasága fontos, hanem az ökológiai egyensúly is.”
Az eddigi eredmények alapján a Magya­r­országig tartó szakaszon a folyó vízminôségében a korábbi évekhez képest nem történt romlás, sôt, a Komáromtól Budapestig tartó szakasz nagyon jó állapotban van. Sajnos a fôvárosban, a Batthyány térnél, ahol az expedíció augusztus 28-án kötött ki, ennél sokkal szennyezettebb a víz.

A Duna megvilágítása a teljes budapesti szakaszon fénybe öltöztetné a folyót és a parti épületeket. Fénye megvilágítaná az egész várost. A fényfolyó segítségével a Duna Budapestnek minden korábbinál markánsabb jelképévé válna.
Szeptember 4-én a debreceni Környezeti Tanácsadó Iroda postázta az alábbi nyilatkozatot Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter és Demszky Gábor fôpolgármester részére, amelyet számos zöld szervezet aláírt:
„Napjainkban egyre többen hívják fel a figyelmet a fényszennyezés okozta ökológiai problémákra. Több szervezet együttmûködve dolgozik azon, hogy az elkerülhetô fényszennyezést minimálisra csökkentse. (...) Véleményünk szerint megengedhetetlen, hogy tisztán mûvészi célzattal a természeti környezetünket ilyen mértékben megváltoztassuk, miközben egyre kevesebb hely található, ahol az éjszakai égbolt eredeti állapota és az élôvilág természetes éjszakai környezete fennmaradt. A fényfolyó terve ökológiai, tájképi, és így esztétikai szempontból is megkérdôjelezhetô. Különösen veszélyesnek tartjuk, hogy az ilyen projektek elfogadása és engedélyezése egy nehezen megállítható folyamatot indíthat el, ami további helyrehozhatatlan károkat okoz természeti környezetünkben.”

Augusztusban egy héten keresztül tartott Stockholmban az idei Víz Világhete, az egyik legfontosabb nemzetközi vízügyi fórum.
A rendezvényre 130 országból közel 2500-an látogattak el, köztük az ENSZ és a különbözô kormányok képviselôi, civilszervezetek és oktatási intézmények, kutatóintézetek, valamint a közegészségügyi szektor dolgozói.
A téma idén a közegészségügy helyzete volt; ezen belül a szûkös vízkészletek igazságosabb elosztásáról és a szennyezett víz évente milliókra rúgó halálos áldozatai számának csökkentésérôl esett szó.
Az általános vélemény szerint, noha történtek elôrelépések az elmúlt években, de a globális szegénység, a közegésszégügy hiánya és a klímaváltozás miatt a probléma egyre komolyabb. Abban mindenki egyetértett, hogy a világ közegészségügyi helyzete kritikus, a népesség több mint 40 százaléka nem fér hozzá alapvetô higiéniai rendszerekhez (wc). Mivel a higiénia, a közegészségügy az emberi fejlôdés nélkülözhetetlen része, ezért nem is merülhet fel a nem cselekvés lehetôsége.
2008 a Közegészségügy Nemzetközi Éve lesz, ezért a résztvevôk arról is beszéltek, hogy ennek keretében a jövô év során milyen
akciókkal és programokkal lépnek majd fel.
Forrás: http://www.worldwaterweek.org/

A klímamodellek alábecsülik az áradások kockázatát – vélik brit tudósok.
A brit meteorológiai szolgálat, a Met Office kutatása szerint az üvegházhatású gázok növekvõ koncentrációja miatt a növények kevesebbet párologtatnak, ezért több víz marad a talajban.
Ez azzal jár, hogy ahol sok a csapadék, ott többször áradhatnak a folyók, a szárazabb helyeken viszont kisebb kár keletkezhet aszályos idõkben. „Az emberek könnyen alábecsülhetik az áradások kockázatát, mert nem számolnak azzal, hogy mennyi víz halmozódott fel a földben” – mondta Richard Betts kutatásvezetõ. „A növények vízmegtartó hatása viszont szárazság idején részben kiegyenlítheti a csapadékhiányt.”
A fotoszintézis során a növények a sztóma elnevezésû apró pórusokon keresztül veszik fel a szén-dioxidot. Ugyanezeken a nyílásokon távozik a vízpára. Amikor pedig a kelleténél több szén-dioxid van a környezetben, a pórusok összeszûkülnek és kevesebb víz párolog el, így aztán több marad a talajban. A többlet a folyókba áramlik, és tovább növeli az éghajlatváltozás miatt amúgy is egyre gyakoribb áradások elõfordulásának valószínûségét.
Az eredmények arra utalnak, hogy a globális klímaváltozást szélesebb összefüggésrendszerben kell elemezni. „Az éghajlatváltozás nem csupán meteorológiai jelenség. Az egész ökológiai struktúrát megváltoztatja” – mondta Richard Betts.

A hatodik Európai Mobilitási Hetet a „Legyen az utca az embereké!” téma jegyében rendezik meg szeptember 16. és 22. között.
A téma egyértelmûen azt az üzenetet sugallja, hogy napjaink közlekedési problémáira nem megoldás az új utak építése. Épp ellenkezõleg, az autók számára fenntartott utak kapacitásának csökkentése jelenthet fenntartható, hatékony megoldást. A kezdeményezés arra ösztönzi a helyi önkormányzatokat, hogy az útfelület egy részét alakítsák át a gyalogos- és kerékpárforgalom számára. A kezdeményezés nagy hangsúlyt fektet emellett a levegõminõség helyi szintû javítására is, amellyel az Európai Unió és tagállamai is kiemelten foglalkoznak.
Az Európai Mobilitási Hetet hat éve rendezik meg azzal a céllal, hogy az hosszú távon befolyásolja a mobilitással és a városi közlekedéssel kapcsolatos gondolkodásmódot, és javítsa az európai polgárok egészségét és életminõségét. A települések vezetõin és civil szervezõdésein múlik, milyen programokat szerveznek erre a hétre.
Budapesten például szeptember 22-én az Autómentes Napon lezárják az Andrássy utat, ahol koncertek, rendezvények lesznek. A sátrak között a Nagymezõ utca magasságában ott lesz a Levegõ Munkacsoport standja is.

A Hunyadi téri piacon szeptember 21-én, pénteken Közlekedés és bevásárlás címmel kiállítást, vásárlási versenyt és számtalan érdekes programot szervez a Levegô Munkacsoport, a Magyar Természetvédôk Szövetsége és a Tudatos Vásárlók Egyesülete. A civilszervezetek arra szeretnék felhívni a lakosság és a döntéshozók figyelmét, hogy a fôvárosban nagy múlttal rendelkezô vásárcsarnokok jelentik az utolsó kapcsot a vásárlók és a hazai ôstermelôk egészséges és megfizethetô élelmiszerei között. Ennek demonstrálásaképpen bevásárlásra hív bennünket 11 órára Soma, aki a Hunyadi téri piac portékáiból válogat saját szokásai szerint.
Szintén 11 órakor indulhatnak a bevásárlási verseny résztevôi, akik abban vetélkedhetnek, hogy ki termeli a legkevesebb szén-dioxidot beszerzési körútján, vagyis ki tudja mindennapi vásárlását úgy intézni, hogy az a legkisebb környezetterheléssel járjon.
A standon délelôtt 10 órától tárlat nyílik a budapesti vásárcsarnokokról, és látogatók a „valódi ételek standján” megkóstolhatják a veszélyes vegyszerektôl mentes magyar gyümölcsöket, valamint megtekinthetnek néhány hasznos holmit, ami a gyalogos és kerékpáros bevásárlást segíti. Lesznek még megatársasjátékok az éghajlatváltozásról, és megtudhatják, mi az az élelmiszer-kilométer. A szervezôk minden közlekedôt és vásárlót szeretettel várnak!