A bolygót, amin élünk, nagyobb részt víz borítja. Azonban ennek a víznek csak kis része, 2,5 százaléka alkalmas emberi felhasználásra, de ennek is a nagyobb része a sarkvidéki jégsapkákban van lekötve. Az ember pedig eszik, iszik és fürdik, továbbá rengeteget öntöz, és beleengedi a szemetét. A Föld édesvízkészletei nem egyenlően vannak elosztva, egy átlagos európai ember naponta 200 liter vizet fogyaszt, a Szaharát övező térség lakói csak 10–20 litert. A legnagyobb vízfogyasztó az Amerikai Egyesült Államok, ahol az egy főre jutó vízkitermelés 2000-ben 1932 köbméter/fő volt, míg ez az érték Németországban 574, Brazíliában 348, Etiópiában 42 köbméter/fő.
A 20. században a vízfogyasztás a népesség növekedési ütemének kétszeresével nőtt. Ezt a tempót nem lehet tartani.
A Föld leghosszabb folyóján kilenc ország osztozik egymással, köztük Egyiptom, amelynek a gazdasága mindenestől a Nílustól függ. Ezért már régóta sokan és sokat rágódnak azon, hogy mi lesz, ha a folyó fenti szakaszán lévő országok elzárják a vizet. 1979-ben, amikor Anwar Sadat egyiptomi elnök aláírta Izraellel a békeszerződést, azt mondta, hogy ez az ország soha többé nem megy háborúba, kivéve, ha a vízforrásokat kell megvédeni. Az aggodalomra mindenképpen okot adhat, hogy a folyón osztozó kilenc ország népessége minden bizonynyal két évtizeden belül meg fog duplázódni. A megoldást részben a fejlettebb, gazdaságos öntözési rendszerek, illetve a nemzetközi együttműködések jelenthetik. Azonban egyelőre előbbiek a hétköznapi gazdálkodóknak megfizethetetlenek, utóbbiak pedig nem mindig haladnak zökkenőmentesen. Az az egyik legfontosabb cél, hogy az egyszerű embereknek is magától értetődő legyen a víz rendkívüli fontossága, illetve az, hogy nem gátak építésével, hanem megegyezéssel és a vízen való megosztozással lehet csak hosszú távon megoldani a kérdést.
A kimerülő vízkészletek mellett a másik problémát a szenynyeződés jelenti. Mára már az egyetemes emberi jogok egyike a tiszta vízhez való jog. Ettől függetlenül minden évben 70 millió ember hal meg a víz szennyezettsége miatt, továbbá a Földön élők felének nem jut tiszta, biztonságos víz. Ennek következtében emberek mil-liárdjai élnek olyan körülmények között, olyan betegségektől és mocsoktól sújtva, amit a nyugati világ már évszázadok óta nem ismer. A tiszta víz hiányának következtében többen halnak meg, mint a háborúk miatt, köztük naponta 5000 gyermek.
További információk:
http://www.endwaterpoverty.org
http://www.wateraid.org