kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
AUTÓPÁLYA TÖRTÉNETEK


Az M1-es autópálya 41 kilométeres, Gyôr és Hegyeshalom közötti szakasza PPP-konstrukcióban valósult meg. 1996 januárjában adták át a forgalomnak. A beruházást elsôsorban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) finanszírozta, a megvalósítást és üzemeltetést pedig az Elsô Magyar Koncessziós Autópálya Rt. (ELMKA) végezte, amelyet az osztrák Strabag és a francia Transroute alapított. Annak érdekében, hogy a beruházás megtérüljön a befektetô számára, az autópályadíjakat Európában páratlanul magas mértékben határozták meg. Ez azonban visszaütött: az M1-es átadása utáni elsô két évben a forgalom csak 56 százalékát, a bevétel pedig 49 százalékát tette ki az elôzetesen tervezett mértéknek. A tehergépkocsik túlnyomó része és a személygépkocsiknak is a jelentôs része inkább a párhuzamos régi, ingyenes utat vette igénybe. Az ELMKA csôdbe ment, az autópálya-szakaszt az állam 1999-ben visszavásárolta, illetve vállalta a hitel és kamatai visszafizetését az EBRD és a többi bank felé. Az autópályadíjat jelentôsen csökkentették, de egyúttal kiterjesztették az M1-es teljes (Budapesttôl Hegyeshalomig tartó) szakaszára.
Az M5-ös autópálya építésére és üzemeltetésére az állam 1994-ben kötött szerzôdést a Bouygues, a Bau Holding, a SCREG és a Magyar Aszfalt által alapított Alföld Koncessziós Autópálya Rt.-vel (AKA Rt.). Az elsô 27 kilométert az állam már korábban megépítette, tehát itt csak felújításra kellett sort keríteni. További 30 kilométer szintén már korábban épült, de csak félpálya (két sáv), itt tehát a pálya másik felét kellett csak megépíteni. A teljesen újonnan megépítendô szakasz mindössze 40 kilométert tett ki. Az AKA Rt. viszont a teljes 97 kilométeren szedhette az autópályadíjat. Ez utóbbiból kellett (volna) fedezni az üzemeltetés és fenntartás költségeit, valamint visszafizetni az építésre felvett hitelt. Az állam viszont azt is vállalta, hogy amennyiben a forgalom nem éri el az elôre tervezett mértéket, és így a beruházás nem térül meg az AKA Rt. számára, akkor megfizeti a hiányzó összeget az AKA Rt.-nek (!). A fô hitelezô ebben az esetben is az EBRD volt. A Kiskunfélegyházáig tartó szakasz 1998-ban készült el.

Viszont a rendkívül magas autópályadíjak miatt a jármûvek túlnyomó többsége itt is elkerülte az autópályát és a párhuzamos régi utat vette igénybe. Azokra a településekre is visszaterelôdött a forgalom, amelyeket korábban az állam által megépített autópálya-szakaszok már tehermentesítettek. A helyi lakosok, önkormányzatok, valamint az autós és fuvarozó érdekképviseletek, továbbá a környezetvédô civil szervezetek folyamatosan tiltakoztak, petíciókat küldtek a kormánynak, tüntetéseket szerveztek, és jogi úton is felléptek. Végül 2004 februárjában a kormány 83 millió euróért (mintegy 21 milliárd forint) kivásárolta az AKA Rt. részvényeinek 40 százalékát, az M5-ösre vonatkozó külön autópályadíjat eltörölték, és itt is az országosan alkalmazott matricarendszer vált érvényessé. Egyúttal az állam vállalta egy ún. rendelkezésre állási díj fizetését az AKA Rt. részére annak érdekében, hogy az AKA Rt. eleget tudjon tenni a fent említett kötelezettségeinek.
2004 szeptemberében pedig az állam megállapodott az AKA Rt.-vel a Szegedig tartó további szakasz megépítésérôl. Erre, valamint a teljes 147 kilométeres szakasz üzemeltetéséért és fenntartásáért az állam évi 92,5 millió eurót fizet 2006 és 2030 között. Jelenértéken számítva ez összesen 840 millió eurót (210 milliárd forintot) tesz ki, ami 2,3-szor magasabb, mintha az állami költségvetésbôl közvetlenül saját maga finanszírozta volna a beruházást. Tehát a magyar adófizetôk jelentôs veszteséget szenvedtek el, és mindehhez hozzáadódott az a hatalmas kár, amelyet a környezô települések voltak kénytelenek elviselni a rájuk zúduló hatalmas forgalom miatt.
Az M6-os autópálya Érdi tetô és Dunaújváros közötti 57 kilométeres szakaszának megépítése szintén koncesszióban történt. A beruházás 2004 év ôszén kezdôdött. A közbeszerzési pályázaton nyertes M6 Duna Autópálya Konzorcium a teljes költségek 10 százalékát saját forrásból biztosította, míg 90 százalékát az MKB–K&H–KfW-Commerzbank hitele fedezte. A magyar állam 2006-tól 20 éven keresztül mintegy 25 millió euró éves rendelkezésre állási díjat fizet a konzorciumnak, vagyis összesen 125 milliárd forintot. Tehát ebben az esetben sem történik más, mint egy kedvezôtlen hitelfelvétel az állam részérôl, amit viszont nem kell költségvetési hiányként kimutatni.

Lukács András, Pavics Lázár


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.