kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
111 ÉVE NYÍLT MEG A HUNYADI TÉRI VÁSÁRCSARNOK

A KIEGYEZÉS IDEJÉN FELVETÔDÖTT, HOGY A NÖVEKVÔ NÉPESSÉGÛ FÔVÁROS LAKÓINAK ÉLELMISZERELLÁTÁSÁT VÁSÁRCSARNOKOK ÉPÍTÉSÉVEL JAVÍTSÁK. AZ VOLT A FÔ CÉL, HOGY A PESTIEK ELLENÔRZÖTT, FRISS ÉS OLCSÓ ÉLELMISZERHEZ JUSSANAK.

A kép forrás: Nagy Gergely, Szelényi Károly: Budapesti Vásárcsarnokok a századfordulótól napjainkig. F. Szelényi Ház, Veszprém, 1997.
Akkoriban a félmilliós városnak 44 piaca volt, közel 8000 árussal. A közbiztonságot és a higiénés körülményeket kétségbeejtônek találták a városatyák. Kamermayer Károly, késôbbi polgármester körbejárta Európát, hogy brit, belga, német és francia példákon tanulmányozza a vásárcsarnokok építési és üzemeltetési gyakorlatát.
Több bel- és külföldi beruházó is ajánlkozott a csarnokok építésére. Néhányuk egészen olcsó, igénytelen szerkezetet javasolt, mások átfogó koncepcióval jelentkeztek. Ilyen volt Edouard Besnier de la Pontonerie beadványa egy „élelmiszer fôközpont” kialakításáról. Francia mintára, osztrák hitelkonstrukcióban vállalta, hogy megszervezi a fôváros teljes csarnokhálózatát. Vállalkozását a fôvárosnak szerzett hitellel akarta megvalósítani, amelyet a bérleti díjakból törlesztettek volna. A teljes hálózat késôbb a fôváros tulajdonába került volna. (Már akkor is gondolkodtak tehát PPP-ben, noha nem így nevezték. A szerk.)
A Fôvám téri épületre tervpályázatot is kiírtak, hogy egy gazdaságosan és gyorsan megépíthetô, korszerû csarnok építészeti megoldásához javaslatokat nyerjenek. Sokévi tárgyalás, elôtanulmányok készítése során, a kor neves építészeinek és gazdasági szakembereinek közremûködésével formálódott ki a végleges konstrukció: a fôváros maga építteti meg, tulajdonában tartja, és egységes irányítás alatt üzemelteti a vásárcsarnokok hálózatát.
Ezzel nemcsak az élelmiszerellenôrzés, a higiéniai rendszabályok betartása volt biztosítható, de az áruválasztékot is befolyásolták, és a szociális szempontokat is jobban figyelembe tudták venni. Például az 1898-as, majd 1904-ben megismétlôdô gabonaválság idején a kenyér árának mérséklése érdekében nem kértek helypénzt a pékségektôl.
A csarnokok azonos elvek alapján, alápincézve, acél vázszerkezettel, tömör téglafalakkal és a tetô alatt végigfutó ablaksorral épültek. A fô szempontok voltak a célszerûség, a tartósság, a tisztíthatóság és a természetes megvilágítás. Díszítéseket a hangsúlyos szerkezeteken takarékosan helyeztek el. A kivitelezésen a szakmák legjobbjai dolgoztak, az esztétikus megjelenést elsôsorban a jó arányokkal és a minôséggel valósították meg.
A fôvásárcsarnokban nagykereskedés is folyt. Az ellátás biztosítása érdekében termelô és értékesítô társulások létrehozását bátorították. Szemléletük kedvezôen hatott az egész ország élelmiszertermelésére.
A csarnokok többsége nagyon népszerû volt kezdetektôl fogva. A nagycsarnokot pár hónappal a nyitás után, 1897 májusában meglátogatta Ferenc József, majd egy évvel késôbb a német II. Vilmos császár. (Nagyjából száz évvel késôbb Margaret Thatcher brit miniszterelnök is vásárolt ott az ízletes magyar fokhagymából.)
Sajnos a rosszul értelmezett gazdaságos területhasznosításnak Európa szerte több épület esett áldozatul. Lebontottak vagy átalakítottak népszerû vásárcsarnokokat; az átalakítások közül nemegy kudarcnak bizonyult.
A Fôvárosi Önkormányzat, ez ma már nyilvánvaló, jól döntött, amikor a karbantartás elmaradása miatt életveszélyessé vált Fôvám téri csarnokot eredeti szépségében és funkcióját megtartva újította fel. Ma nemcsak Pest és Buda lakói járnak oda, de a turistáknak is kedvelt célpontja. Felújították a tûzvész után a Rákóczi téri csarnokot is.
A Hunyadi téri csarnok teljes felújítására nem került sor a második világháború óta. 1997-re ugyan megígérte az önkormányzat, majd az ezredforduló idején újabb ígéretek születtek a funkció megtartásáról és a felújításról, azonban még a karbantartási munkákat sem végezték el. Mindezek ellenére népszerû és keresett a környéken élô belföldi és külhoni lakosok körében. A rendszerváltás óta többször privatizálták, majd reprivatizálták. Jelenleg ismét lebegteti a jövôjét az önkormányzat, a környéken lakók megszûntetés elleni heves tiltakozása ellenére. Reméljük, hogy az épület mûemléki védelem alá helyezése végre megtörténik, és ha megkésve is, de sor kerül a szakszerû felújítására.

Források:
Nagy Gergely, Szelényi Károly: Budapesti Vásárcsarnokok a századfordulótól napjainkig. F. Szelényi Ház, Veszprém, 1997.
http://www.lelegzet.hu/archivum/2005/04/3237.hpp
http://www.lmv.hu/hunyadi
bocs.hu/talpzold/98nov8/csarnok.htm
http://www.piaconline.hu
http://www.emporiononline.com

Beliczay Erzsébet


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.