kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
ILLÚZIÓT KERGETÜNK
A Levegô Munkacsoport állásfoglalása az agroüzemanyagokról

Az ország bioüzemanyag-lázban ég. Sokan azt várják, hogy végre megvalósul az autózás környezetbaráttá alakítása. Véleményünk szerint azonban mindez illúzió. Már a „bio” elôtag is félrevezetô, hiszen korántsem vegyszermentességrôl van szó. ráadásul Az agroüzemanyagok elôállítása annyi termôterületet igényelne, amennyi nem áll rendelkezésre.

A Levegô Munkacsoport elérkezettnek látta az idôt, hogy a túlzott várakozásokkal szembemenjen, ezért kiadtunk egy állásfoglalást az agroüzemanyagokról. Véleményünk szerint a bioüzemanyag kifejezés használata nem szerencsés, hiszen a „bio” elôtag leginkább vegyszermentességre, egyfajta környezetkímélô termékre utal, ami legkevésbé sem jellemzi a nagyüzemi, monokultúrás mezôgazdasági üzemanyag-termelést. Az agroüzemanyag kifejezés jobban fedi a valóságot, nem félrevezetô.
Sokan úgy tekintenek az agroüzemanyagra, mint amelynek révén zöld lesz az autózás. Ez sajnos elérhetetlen.
Egyrészrôl az agroüzemanyagok termelése nagyon területigényes. A 8 százalékos bekeverési részarány megtermelése a hazai termôföldek 16–17 százalékát igénybe venné. Már ennél jóval kevesebb termôterület átállítása agroüzemanyag-alapanyag termelésre is jelentôs élelmiszer-áremelkedést idézett elô. Világos: ahol agroüzemanyagot termelünk, ott nem tudunk élelmiszert termelni. A Harmadik Világban pedig, ahol egyébként is szegénységben él a lakosság nagyobbik része, az élelmiszerek drágulása elviselhetetlen körülményeket teremthet (ezt látványosan szemléltették nemrég a mexikói „tortilla tüntetések”). Egyébként sem hisszük, hogy a napi 1 dollárból élô több milliárd földlakó örülne annak, hogy itthon picikével zöldebb az autózás.
Másrészrôl az agroüzemanyagoknak, csakúgy mint a fosszilis tüzelôanyagoknak, globális piaca van. A Hollandiában tankolt „zöld dízel” származhat akár az indonéz ôserdôk helyére telepített pálmaolaj ültetvényekbôl is. Így is történt pár éve. Nem lehet megakadályozni, hogy a fejlett országokban jelentkezô hatalmas üzemanyag-igényt ne brazil cukornádültetvénybôl származó agroüzemanyaggal elégítsék ki. Ennek következtében még gyorsabban tûnnének el az ôserdôk, a természetes területek.

Magyarország viszonylag kedvezôbb helyzetben van, hiszen néhány évente élelmiszer-túltermelés alakul ki. Kérdés, hogy az éghajlatváltozás (idôjárási szélsôségek) nem „oldják-e” meg maguktól a kérdést. A túltermelés helyett vissza lehetne adni a szántóterületeket a természetnek, illetve helyenként célszerû lehet decentralizáltan agroüzemanyagot termelni, a helyi energiaszükséglet biztosítására. Ezzel a szelíd szemlélettel szembemegy a valóság. A közeljövôben megvalósítani tervezett agroetanol- és agrodízel-gyártó üzemek gabona- és olajosmagigénye már most meghaladja a termelt élelmiszer-felesleget.
Az agroüzemanyagok térnyerése az államháztartásra nézve is nagy kockázatot jelent. Míg a hagyományos üzemanyagokat jelentôs adó terheli, addig az agroüzemanyagok termelését jövedékiadó-kedvezményekkel támogatják. A 8 százalékos agroüzemanyag részarány elérése évi 25,4 milliárd forinttal növelné a költségvetési hiányt.
Illúziót kergetünk, ha azt hisszük, hogy az autók „zöld benzinnel” fognak járni. Ehhez nincs elég földterület. Véleményünk szerint a túltermelt szántóföldi növények egy részét át lehet irányítani agroüzemanyag termelésre, ez a jelenlegi tendenciák alapján be is fog következni.
De üzemanyagot elsôdlegesen mezôgazdasági melléktermékekbôl, hulladékból kellene elôállítani, decentralizált, kisebb üzemekben. Fontos az is – többek között a szállítási távolságok csökkentése érdekében –, hogy a „termény” alapú üzemanyagot abban a térségben használják fel, ahol az alapanyag keletkezik. Vagyis a munkanélküliségtôl sújtott, alacsony jövedelemtermelô képességû vidéki térségek talpraállásának lehetne az egyik eszköze: „termény” helyett ezentúl magasabb hozzáadott értékû, nagyobb piaci árú „terméket”, energiát állítsanak elô saját szükségletükre. A megtermelt mennyiséget a mezôgazdaságban és a tömegközlekedésben lenne célszerû felhasználni.
Az agroüzemanyagok erôltetése a világon mindenhol emeli az élelmiszerek árát, és az ôserdôk rovására megy. Amit nyerünk a réven, annak sokszorosát veszíthetjük el a vámon.

Szabó Zoltán


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.