kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
KÖRMÖCBÁNYA ARANYA

A kanadai tôzsdén bejegyzett Tourigan Gold vállalat a szlovák állami szerveknél aranybánya nyitását kezdeményezte Körmöcbánya mellett. A bányanyitás ellen civil szervezôdés indult Kremnica nad zlato – Körmöcbánya az aranynál is többet ér néven.

A szervezetet helyi állampolgárok alapították és jelenleg 4500 tagot számlál. Az egyesület civil, nonprofit szervezet, amely tevékenységét politikai pártoktól és gazdasági szervezetektôl függetlenül végzi. Célja a bányanyitási projekt (Kremnica Gold Rt. – mely a Tourigan Gold Corporation leányvállalata – Körmöcbánya arany projekt) egyes szakaszainak véleményezése, továbbá részvétel a döntési folyamatban és az ellenvélemények képviselete.
Az aránytalanul nagy méretû külszíni kitermelés a történelmi mûemlék-együttes, a híres bányaváros és a gyönyörû turisztikai értéket képviselô települések közvetlen közelében az idegenforgalom fejlesztésének végét és ezáltal a város gazdasági hanyatlását eredményezné. A kitermelési tervek szöges ellentétben állnak a városvezetés által elfogadott Gazdasági és szociális fejlesztés tervével, és a területi fejlesztési tervben sem szerepelnek. Az említett tervekben a fô hangsúlyt a turizmusra és egy ökológiailag tiszta város (ipari parkok nélkül) fejlesztésére helyezik.
A külszíni bánya megvalósulása, még a káros hatások semlegesítése esetén is, Körmöcbányán kívül a környezô falvak (Kunvágás »Kunesov«, Jánoshegy »Kremnické Bane«, Barskapronca »Kopernica«, Jánosrét »Lúcky«, Lutilla »Lutila«) lakóinak életminôségét is rontaná. A por, a zaj, a megnövekedett teherforgalom az épületek statikáját veszélyeztetô robbantások, a bányameddô felhalmozása mind kockázati tényezô az egész térségre nézve.
A külszíni bánya megnyitásának kockázatai és hátrányai:
  1. A Sturec-hegy mellett hatalmas, 250–300 méter mély és ugyanekkora átmérôjû kráter keletkezne; naponta 4 tonna robbanóanyagot használnának fel, mely hatására megsérülne a környezô völgyek és az ott található házak statikája.
  2. A kôzetek szállítása: naponta 12 800 tonnát utaztatnának, óriási, 90 tonnás teherautókkal a feldolgozó üzembe, ez a por- és hangterhelés értékének rendkívüli növekedését jelentené (a szilikátos por okozza a bányászok tipikus szilikózisát).
  3. A kôzetek sós ciánnal (0,03 milligramm cián feloldva 1 liter vízben képes megölni egy halat, 50 milligramm egy gyermeket) történô lúgozása következtében hatalmas mennyiségû cianidos zagy keletkezik, megteremtve ezáltal a környezeti katasztrófa lehetôségét. Katasztrófa esetén a természet elárasztása, a felszíni és földalatti vizek, az emberi populáció és fauna megmérgezése következne be, mint ahogy ez megtörtént Romániában, Magyarországon, Csehországban és Kirgíziában.
  4. Körmöcbánya és Lucska (Lúcka) között gigantikus bányameddô-halom alakulna ki (10 év alatt 19–30 millió tonna meddô kôzet), a zagytározóban óriási mennyiségû üledék rakódna le (10 év alatt 15 millió tonna üledék). Összehasonlításképpen a Garamszentkereszt mellett található „vörös” tározó 9 millió tonna szennyvíziszapot tartalmaz. Mindez túlzott környezeti megterhelést és a kulturális-történelmi emlékek értékének csökkenését jelentené a kitermelés környezetében.
  5. A bányászat hatására Körmöcbányán és környékén megszûnne az idegenforgalom, aminek következtében elvesztenék állásaikat az ágazat (szállodák, éttermek, üzletek, fürdô, szolgáltatások, sportlétesítmények) dolgozói. Többen válnának munkanélkülivé, mint ahányan a bányában munkához jutnának.

A beruházó eleinte 100, újabban 600 munkahelyet igér, ami irreális, mivel elsôsorban magasan képzett bányászati szakemberekre lesz szükség. Körmöcbánya, Lúcky és a környezô települések pénzügyileg szinte nem nyernének semmit (a bérleti díjak jelentéktelenek). Az állam a kitermelt arany 3–5 százalékát, vagyis szánalmas alamizsnát kapna, a bányavállalat sokmilliárd koronát keresne az üzleten. A körmöcbányai régióban csökkennének az ingatlanárak. Összegezve: a bánya projekt a lakosság szempontjából gazdaságilag is teljesen elônytelen.
A körmöcbányai nyíltszíni bányamûvelés beláthatatlan következményekkel járna nemcsak a közvetlen térségre, hanem távolabb is érzékelhetô lenne káros hatása. A ciános zagytározó esetleges balesete következtében a Garam víz­gyûjtô területén található patakok elvinnék a ciánt a Garamba, az pedig Párkánynál a Dunába öntené a szennyet. Magyarországra érve a ciánszennyezôdés több millió ember vízellátását veszélyeztetné, nem is beszélve a Duna biológiai katasztrófájáról.
A magyarországi környezetvédô szervezetek figyelmét ezúton kívánjuk felhívni a tiltakozás támogatására.
Tóth Emilia



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.