kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A KORRUPCIÓ NYOMÁBAN

Szerkesztôségi beszélgetés Alexa Noémivel, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezetô igazgatójával

Alexa Noémi független szakértõ. A Transparency International Strukturális Alapok átlátható felhasználása címû projektjét vezette, elõtte az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium nemzetközi fõosztályának vezetõ-helyetteseként szerzett közigazgatási tapasztalatot. Szakterülete az uniós források elosztása és felhasználása, különös tekintettel a regionális különbségekre. Széleskörû tapasztalattal rendelkezik nemzetközi kapcsolatok terén, valamint uniós és nemzetközi programok tervezésében, lebonyolításában. Az ELTE spanyol-kulturális antropológia szakán diplomázott, majd a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett doktori fokozatot.
Mióta és milyen munka zajlik a Transparency International magyar tagszervezeténél?
A Transparency International Magyarország Alapítványt 2006 októberében jegyezték be ismét. Korábban már létezett, azonban akkor pénzügyi nehézségek miatt kénytelen volt megszüntetni tevékenységét. Az elmúlt egy év alatt szervezetfejlesztési kérdésekre, korrupciós helyzetelemzés készítésére, valamint az igazságszolgáltatásban felmerülô korrupcióra összpontosítottunk. Felvettük a kapcsolatot az érintett hazai kormányzati, civil és gazdasági szereplôkkel, meghatároztuk az alapítvány intézményi kereteit, támogatói rendszerét, kétéves stratégiát dolgoztunk ki, és nem utolsó sorban forrásokat biztosítottunk a mûködésünkhöz. A Transparency International egyes országokban mûködô tagszervezetei sok tekintetben – így anyagilag és tevékenységi területük meghatározásában is – függetlenek a berlini központtól. Általában önkéntes alapon jönnek létre, és szerves fejlôdés révén válnak remélhetôleg meghatározóvá az adott ország korrupcióellenes szereplôi között.
A szervezetfejlesztés mellett átfogó korrupciós helyzetelemzést készítünk Magyarországról. Az úgynevezett Nemzeti integritás tanulmány lényege, hogy egy ország integritásához szükséges elemeket tizenhat szektorra osztva vizsgálja, egy elôre meghatározott kérdéssor alapján. A kutatás módszertanát a Transparency International több mint 30 országban tesztelte, kedvezô eredményekkel. A tanulmány maga elkészült, sôt, már a külsô bírálatok is a kezünkben vannak, most folyik az anyag véglegesítése, publikációját pedig decemberre tervezzük.
A fentieken túl igyekszünk terjeszteni a TI kutatási eredményeit, így például az igazságszolgáltatási korrupciót tárgyaló, 2007-es Globális korrupciós jelentés megjelenése alkalmából a témával kapcsolatban konferenciát szerveztünk. Az eseményen elhangzott problémák folyományaként 2008-ban indítjuk képzési programunkat a bírósági korrupciós kockázatokról a Bíróképzô Akadémián. És természetesen itthon is megjelentetjük a Transparency International legismertebb termékét, a korrupció érzékelési indexet.
Ami pedig a kormányzati együttmûködést illeti, szeptember óta részt veszünk az Antikorrupciós Koordinációs Testület munkájában azzal a céllal, hogy elôsegítsük a valós igényeken alapuló kormányzati stratégia elôkészítését.
Mit jelent az, hogy Magyarország közepesen korrupt ország?
A Transparency International 2007. évi korrupció érzékelési indexében Magyarország 5,3 pontot kapott azon az egytôl tízig terjedô skálán, amelyen az 1 a legkorruptabb, a 10 pedig a legtisztább országoknak jár. A közepes eredményt az is alátámasztja, hogy a 38 vizsgált európai állam között a 20–21. helyen állunk, Ciprussal megosztva, és az Európai Unió viszonylatában is a középmezônybe tartozunk. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a nyugat-európai országok mindegyike hazánk elôtt végzett (kivéve Olaszország déli részét), sôt még a velünk együtt az Európai Unióhoz csatlakozó országok között is van kettô – Észtország és Szlovénia – amelyek Magyarországnál évrôl évre jobban teljesítenek. A korrupció érzékelési index nem mutatja meg, hogy milyen okok húzódnak meg az elért eredmény mögött, hanem egy pillanatfelvételt ad arról, hogyan látják az egyes országokat a különbözô, független felméréseket készítô intézmények és országelemzôk. Annak érdekében, hogy az egyes korrupciós botrányok ne befolyásolják túlságosan az adott ország eredményét, tavaly óta az index az elôzô két év adatait veszi számításba. A módszertan következtében az index nem évrôl évre, hanem hosszú távon alkalmas korrupciós trendek felvázolására. A 2000 és 2007 közötti hazai adatokat nézve megállapítható, hogy Magyarország eredménye csak a módszertani hibahatáron belül változott, azaz nem történt olyan változás, amely alapján kevésbé látnák korruptnak hazánkat.
A korrupció szempontjából mely területeken jó és mely területeken kifejezetten rossz a helyzet?
Mint említettem, az index nem ad választ arra, hogy mely területeken nagyobb a korrupció kockázata. Ennek megítéléséhez érdemes inkább közvélemény-kutatásokra, valamint kvalitatív elemzésekre támaszkodni. Mi az utóbbit kezdeményeztük, a nagykövetségek, kereskedelmi kamarák, valamint a Transparency International berlini titkárságának támogatásával megvalósuló Nemzeti integritás országtanulmány keretében. A kutatás adatai még nem nyilvánosak, de az már egyértelmû, hogy a rendezetlen párt- és kampányfinanszírozás okozza a legsúlyosabb problémát ezen a téren. És ez nem csak a követhetetlen adóforintok által okozott gazdasági károk és a tisztességes verseny csorbítása miatt aggályos. A megegyezésre való képtelenség kétségbe vonja a politikai elit korrupcióellenes elkötelezettségét, és ezáltal tovább csökkenti az állampolgárok demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmát. Amennyiben ebben az évben nem születik megegyezés a parlamenti pártok között, félô, hogy a következô választási kampányok is elszámoltathatatlanok lesznek.

Legfontosabb talán a korrupció megelôzése. Ezen a téren mit lehet változtatni? Persze a felvilágosítás is fontos, de milyen jogszabályokat lehet hozni a korrupció ellen?
Az egyik legsürgôsebb teendô megerôsíteni, megszilárdítani azt az intézményrendszert, amely a korrupció felderítésére, bizonyítására, megítélésére és szankcionálására hivatott. Sajnos Magyarországon ez a rendszer egyáltalán nem mûködik a kellô hatékonysággal. Önmagában jogszabályi eszközökkel keveset érünk el. Egyrészt a meglévôket kell betartatni, és ehhez az erôs intézményrendszeren kívül a lakosság és a sajtó támogatása, közremûködése is nélkülözhetetlen. Másrészt pedig véleményem szerint a korrupció éppen olyan terület, amely ellen mindenki a saját háza táján is elkezdhet tevékenykedni, jogszabályi kötelezettség nélkül is. A magánszemélynek, a civil szervezetnek, mindenkinek felelôssége van. Ezzel egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy ne lenne bôven olyan terület (mint például a párt- és kampányfinanszírozás vagy a közbeszerzések), ahol ne lenne szükség jogszabályi változtatásra. Véleményem szerint a nyilvánosság erôsítése lehet egy olyan tényezô, amely elôsegítheti a megelôzést, a társadalmi tudatosság fejlôdését.
A Levegô Munkacsoport naponta találkozik olyan példákkal, amikor a hivatalnokok nem tartják be a jogszabályokat, de senkit sem lehet felelôsségre vonni. Érdekes módon szinte mindig a beruházó javára tévednek... Amikor erre valaki rámutat, minden megy tovább, mintha mi sem történt volna. Ennek egyik legnyilvánvalóbb példája a kecskeméti Malom Center bevásárlóközpont. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa ötven oldalon keresztül sorolta fel a jogszabálysértéseket, ám a Büntetô törvénykönyv csak azt ismeri el korrupciónak (hivatali visszaélésnek), ahol bebizonyítható, hogy az adott hivatalnoknak elônye származott az ügybôl.
Ez egy fejlôdési folyamat. Valóban, sok esetben még most sem lehet kikényszeríteni a jogszabályok betartását, de tíz évvel ezelôtt még ennyit sem lehetett volna elérni. Ugyanakkor tény, hogy a jogszabályok akkor érnek valamit, ha azokat betartatják, azaz a rendôrség, az ügyészség és a bíróságok következetesen és szigorúan járnak el. Sok esetben gyenge a jogszabály, de nem annyira, amennyire gyengén használják, amennyire nem mernek vagy nem tudnak élni vele. Van azonban ehhez egy projekt ötletünk, a „Whistle Blowing”, vagyis megfújni a sípot. Ha valaki visszaélést tapasztal, ne kelljen rögtön a rendôrségre rohannia, hanem legyen egy fórum, amely meghallgatja.
Az utóbbi idôben több esetben megtörtént, hogy magánszemélyeket bepereltek cégek azért, mert ôk, vagy az általuk képviselt szervezetek fellebbeztek, illetve pereskedtek a beruházásaik ellen, és ezzel állítólag „húzták az idôt”, „kárt okoztak”. Tartunk tôle, hogy ezzel a civileket igyekeznek elrettenteni attól, hogy éljenek a jogaikkal. Bár ez nem szorosan vett korrupciós tevékenység, de mi a véleménye errôl a tendenciáról?
Olyan jogszabályt nem lehet kialakítani, hogy azok, akiknek a pénz a legfontosabb, a pénzért ne tegyenek meg mindent. Mi mást tudunk tenni. Egy érdekképviseleti és jogi tanácsadó központot tervezünk létrehozni, kifejezetten korrupciós ügyekben. Ennek az lenne a célja, hogy segítséget nyújtson a bejelentôknek ügyeik intézésében, illetve, ha a bejelentések alapján strukturális problémát észlelünk, ez ellen lépéseket tudjunk kezdeményezni a kormányzatnál. De nem képviselhetjük a bejelentôk egyedi ügyeit.
A bírósági fogalmazók és titkárok fizetése, összehasonlítva például a központi közigazgatásban dolgozókéval, nem igazán magas. Nem lehet-e ez akadálya a bírói függetlenségnek, van-e ilyen nemzetközi, vagy hazai tapasztalatuk?
A 2007. évi Globális korrupciós jelentés kifejezetten az igazságszolgáltatásban felmerülô korrupcióval foglalkozik, egyrészt strukturális elemzéseken, másrészt országtanulmányokon keresztül. A jelentés megállapítja, hogy a megfelelô munkafeltételek biztosítása elengedhetetlen a korrupciós kockázatok kivédéséhez. A megfelelô munkafeltételek nem csak a fizetéseket jelentik, az is számít, hogy valaki milyen körülmények között dolgozik, hogy van papír, számítógép stb.. Magyarországon a fogalmazók, titkárok fizetése kicsi, de nem ôk vannak korrumpálható helyzetben. A vezetô bírók fizetése viszont már eléri az európai átlagot. De mégis erre a körre igaz, hogy önmagukat kontrollálják. Ez korrupciós kockázat. A hazai bíróság esetében nem a vesztegetést tartjuk a fô problémának. Nem átlátható például a bírák kinevezésének, elômenetelének rendszere, és problematikus, hogy a bíróságok munkáját ellenôrzô Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjainak egy része maga is megyei bírósági elnök. Nagyon sokféle korrupció létezik, a bíróságok esetében valószínûleg nem is a pénz számít.
Alexa Noémivel beszélgettek: Bendik Gábor, Lukács András, Mán-Várhegyi Réka
További tájékoztatás olvashatók a Transparency International Magyarország Alapítvány honlapján: http://www.transparency.hu



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.