kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A LÉGITÁRSASÁGOK FIZETHETNEK


Az uniós döntéshozók határoztak: bevonják a légi közlekedést az uniós üvegházgázok kibocsátásának kereskedelmi rendszerébe. A légi fuvarozó cégek a ma­­gas jegyárak rémképével sem tudták meggyőzni az Európai Parlament képviselőit a szabályozás elhalasztásáról. Mértékadó tanulmányok szerint a rendszer bevezetésével egy EU-n belüli járat jegye legfeljebb 4,5 euróval drágulhat.
2005-ben döntött úgy a környezetvédelmi miniszterek tanácsa, hogy a közösség emissziókereskedelmi rendszerébe (ETS) bevonják a légi közlekedést is. Az Európai Parlament novemberben nagy többséggel megszavazta ezt a javaslatot, melynek az a célja, hogy a többféle adótól is mentesülő légi közlekedési szektor 2011-től fizessen az üvegházgáz-kibocsátásért.
Az Európai Parlament jelentése kiemeli, hogy bár az Unió 8 százalékos üvegházgáz kibocsátás-csökkentést vállalt 1990-hez képest, az európai légi közlekedés kibocsátása 87 százalékkal nőtt. Bár a kiotói jegyzőkönyv nem rendelkezik a légi közlekedésről, e kibocsátás növekedésének jogi következménye nincs, az éghajlatra gyakorolt hatásával azonban természetesen számolni kell. Számítások szerint, ha marad ez a folyamat, akkor 2012-re a közösség a kiotói jegyzőkönyv szerinti célkitűzésében előírt csökkentéséből adódó környezeti előnyöknek több mint negyede elvész.
A Parlament jelentése kiemeli, hogy "annak ellenére, hogy a légijármű-üzemeltetők nehezen tudnak átállni a megújuló energiaforrásokra, a légi közlekedési ágazatnak így is olyan jelentős mértékben kell csökkentenie kibocsátását, amely megfelel az 1990-hez viszonyított 20-30 százalékos uniós csökkentési célnak".
Az új jogszabály (COD/2006/0304) szerint 2011-től a belföldi és az uniós repülőterek közötti járatok, 2012-től pedig valamennyi közösségi repülőtérre érkező vagy onnan induló légi járat üvegházgáz-kibocsátása az európai emisszió-kereskedelmi rendszer része lesz. A parlament szavazata szerint 2011-ig egységesen kell kiterjeszteni mind a közösségen belüli, mind pedig az EU és harmadik országok közötti légi forgalomra az emissziókereskedelmi rendszert.
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a légijárat-üzemeltetők számára ingyenesen kiosztható emissziós kvótát a 2004 és 2006 közötti átlagos éves széndioxid-kibocsátás 100 százaléka alapján határozzák meg; míg az Európai Parlament azt tartaná helyesnek, ha csupán 90 százalékot bocsátanának ki ingyenesen. A légi járművek üzemeltetői további kibocsátásaik fedezése érdekében kibocsátási egységeket vásárolhatnak más, a rendszerrel érintett ágazatoktól is. A maradék kvótákat szabadon lehet adni-venni, árverezni. Az árverésből származó bevételeket az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és az azokhoz történő alkalmazkodásra, illetve az igazgatási költségek fedezésére kell felhasználni. A Parlament javasolja, hogy a klímabarát közlekedési módokat is támogatni lehessen ebből a forrásból.

Az érintett cégek szeretnék elérni, hogy a 2007-2010-es évek átlaga legyen az alap vagy a 2004-2006-os évek 125 százaléka. A repülőtársaságok leginkább az új közép-európai tagországokra hivatkoztak: ezekben az országokban pont mostanában nő jelentősen a repülési szektor. Ez az állítás természetesen igaz, de nem szabad elfelejteni, hogy a nyugat-európai országokban még nagyobb mértékben nő a repülések száma. Szerencsére mind az Európai Parlament, mind a tagállamok elutasították ezt a javaslatot. Felismerték ugyanis, hogy egy ilyen jogszabály arra ösztönözné a tőkeerős cégeket, hogy rövid távon fokozzák a kibocsátásukat, azaz pont nem a kelet-közép-európai országok, hanem a legerősebb nyugati cégek lennének ennek a változtatásnak a nyertesei.
Valóban igaz, hogy az új tagországok, köztük hazánk szempontjából is előnytelen a jelenlegi javaslat, hisz Magyarország egy főre jutó kibocsátása kevesebb mint a fele a nyugat-európai átlagnak. Tehát korrekciós tényezők nélkül egy nyugati légitársaság többször annyi szén-dioxidot bocsáthat ki ingyen, mint egy magyar.
A Parlament azt a javaslatát se szavazta meg az ipari lobbinak, hogy 100 helyett 160 kilogrammnak vegyék egy ember és a csomagja súlyát. A 160 kilogramm azért is irreális, mert a fapados járatoknál csak hatalmas pótdíj ellenében lehet 20 kilogrammnál súlyosabb csomagot vinni. A légicégek azon riogatása se hatotta meg a képviselőket, hogy jelentősen megdrágulna a repülés az új jogszabály által. Számítások szerint, ha a légijárat-üzemeltetők teljesen az utasokra hárítják a kibocsátás költségeit, akkor egy EU-n belüli járat jegyára általában egy, de legfeljebb 4,5 euróval drágulna.
A Parlament szeretné továbbá elérni, hogy a 2012 utáni időszakban, attól függően, hogy mekkora szén-dioxid-csökkentés mellett születik döntés (20 vagy a 30 százalékos az 1990-es szinthez képest), csökkentsék a légitársaságok számára a további időszakokban kiosztható kibocsátási egységek teljes mennyiségét.
Az első olvasatban most elfogadott parlamenti irányelvről még a tagországok miniszterei is szavazni fognak, és még egyszer szavaz az Európai Parlament is.

Simon Gergely


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.