kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
HÍREINK

ÚTDÍJ HELYETT AZ UNIÓS FORRÁSOK PAZARLÁSA
Uniós támogatással épített utakra nem lehet a Levegő Munkacsoport által javasolt mértékű útdíjat kivetni – ezzel indokolta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, hogy miért halasztódik a tehergépkocsik elektronikus útdíjának bevezetése. A Levegő Munkacsoport már másfél évvel ezelőtt eljuttatta a kormánynak álláspontját, mely szerint az új utakat nem uniós pénzből kellene építeni, hanem a használókkal, nagyrészt a külföldi kamionosokkal megfizettetni, és az így felszabaduló forrásokat más célokra kellene fordítani – például a tömegközlekedés, a vasút fejlesztésére, energiahatékonysági beruházásokra vagy városrehabilitációra.
Az állásfoglalás leszögezi, hogy a piacgazdaság hatékony működésének egyik alapfeltétele, hogy az árak tükrözzék a valódi költségeket. A nyílt és rejtett állami támogatások torzítják a piacot, gyakran érdemtelenül előnyben részesítenek egyes vállalkozásokat vagy ágazatokat, míg másokat a piaci teljesítményüktől függetlenül hoznak hátrányba. Amennyiben az egyes tevékenységek nem fizetik ki a valódi költségeiket, akkor idővel finanszírozhatatlanná válhatnak, és komoly zavarokat okozhatnak a gazdaság működésében.
A késlekedés okára a Gazdasági és Szociális Tanács februári ülésén derült fény, ahol Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kifogásolta, hogy egyre késik a tehergépkocsik útdíjának bevezetése. Válaszában Bajnai Gordon megjegyezte, igyekeznek mielőbb elfogadható megoldást találni.
FOLYTATÓDIK A PRÓBAPER
A bíróság február 25-én meghallgatta Gyömrei Andreát, aki beperelte a Fővárosi Önkormányzatot. A hölgy a perben arra hivatkozott, hogy a város szennyezett levegője miatt alakult ki súlyos, visszafordíthatatlan asztmája. Mint mondta, ha tiszta levegőn tartózkodik, például a hegyekben, akkor rövid időn belül tünetmentessé válik. A per kártérítési részének lényeges eleme, hogy az általánosan számos hazai és nemzetközi szakorvosi tanulmány által igazolt közvetlen okozati összefüggés a légszennyezettség és az asztmás, allergiás betegségek kialakulása között hogyan vezethető le Gyömrei Andrea esetében. Ennek bizonyítása érdekében a felperesi oldal várhatóan további indítványokat tesz majd a következő tárgyalás előtt. A Fővárosi Önkormányzat jogi képviselője szerette volna elérni azt, hogy a bíróság a pert pusztán kártérítési perként kezelje.
Pedig a pernek egy másik oldala is: a légszennyezettséget megelőző intézkedésre kötelezés. Gyömrei Andrea kérése ebben a tekintetben arra irányul, hogy az önkormányzat hajtsa végre a Fővárosi Közgyűlés által 2006. május 25-én elfogadott Levegőtisztaság-védelmi Intézkedési Programot, amelynek egyik fejezete leírja mindazokat a forgalomszabályozási és egyéb lépéseket, amelyek a levegőminőség javítása érdekében szükségesek.
A Fővárosi Önkormányzat azt is ellenezte, hogy a Levegő Munkacsoport és az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége beavatkozóként belépjen a perbe. Erről a későbbiekben dönt a bíróság. A következő tárgyalás június 10-én lesz.
NEM ELŐREJELZÉS, HANEM TENDENCIA
Az Országos Meteorológiai Szolgálat február közepén tartotta konferenciáját a 2007-es év időjárásáról és annak a környezetünkre, életünkre gyakorolt hatásairól. Számos szakterület képviselője értékelte az előző időszak időjárásával összefüggő statisztikai adatokat és hatásokat, valamint hasonlította össze azt a korábbi évek során tapasztaltakkal.
A meteorológiai konferencián kiderült, hogy hazánk középhőmérséklete évtizedenként átlagosan egy tized fokkal emelkedik. Az előző évtizedek alapján a lehulló csapadék mennyisége csak kisebb mértékben csökkent, de annak eloszlása kedvezőtlenebbé vált. Télen és ősszel jellemzően emelkedik a csapadék mennyisége, míg a növényzet és a mezőgazdaság szempontjából fontosabb nyári félévben csökken. Kedvezőtlen hatás továbbá, hogy növekszik az időjárás szeszélyessége, egyre gyakoribbak az intenzív és emiatt gyakran jelentős károkat okozó esőzések.
A konferencián a Levegő Munkacsoport is részt vett.
PRÁGAI KONFERENCIA A TEHERFUVAROZÁSRÓL
Provokatív nyitóelőadásra kérték fel Lukács Andrást, az Levegő Munkacsoport elnökét annak az ETTAR (Environmental Technologies, Training and Awareness-Raising) nevű prágai konferenciának a szervezői, ahol egy uniós program keretében azt vitatták meg, miként lehet csökkenteni a teherfuvarozás környezeti ártalmait.
Bár a rendezvényen a fuvarozási szakma képviselői vettek részt, a provokáció nem sikerült: a jelen lévők ugyanis egyetértettek az előadásban elhangzottakkal. A tanácskozás során kiderült: sok jó ötlet, elképzelés létezik, azonban ezek csak lassan és nehézkesen nyernek teret a mindennapi gyakorlatban. Azonban a tanácskozás szünetében egy szűkebb körű beszélgetésen a világ egyik legnagyobb fuvarozó cégének munkatársa Lukács András kérdésére elmondta azt, amit úgyis sokan gyanítanak: a vállalatok vezetői nem érdekeltek abban, hogy változtassanak a helyzeten, hiszen az általában nem jelent előnyt a cégüknek a piaci versenyben. Ezért elengedhetetlen az állami beavatkozás a megfelelő motiváció megteremtése érdekében.
A LABDA A FŐVÁROSNÁL VAN
A minisztériumnak elfogyott a hatásköre – nyilatkozta a Környezetvédelmi Minisztérium környezetvédelmi osztályának főmunkatársa a Hír TV Zöldövezet című műsorában (2008. február 11-én 18.30-kor). Varga Juditot arról faggatta a riporter, hogy kinek kellene lépnie ahhoz, hogy javuljon főváros levegője. A főmunkatárs szerint a levegőtisztaság javítására a minisztériumnak a szakmai egyeztetéseken kívül másra már nincs hatásköre.
"A labda ez ügyben a Fővárosi Önkormányzatnál van" – mondta szó szerint. Amint kifejtette, a hosszú távú tervek készen vannak, a minisztérium nem tehet többet. A Levegő Munkacsoport több alkalommal felhívta a Fővárosi Önkormányzat figyelmét arra, hogy a levegő tisztasága védelmében neki kell lépnie. A főváros vezetése mégis mindig elhárította magától a felelősséget, és azt állította, hogy a minisztériumnak kell cselekednie.
A BÁNYAVÁLLALKOZÓK NEM TŰRNEK ELLENÁLLÁST
Az új kavicsbánya-nyitási kérelmekre hiába adnak határozott nemleges válaszokat az önkormányzatok hatályos településrendezési tervükre és helyi építési szabályzatukra hivatkozva. A bányavállalkozók nem törődnek bele az elutasításba, inkább a környezetvédelmi eljárás halasztását kérik, abban bízva, hogy ez idő alatt kellő nyomást gyakorolhatnak az önkormányzati testületekre annak érdekében, hogy módosítsák a szabályzatot, és hozzáférhetővé tegyék az ásványi vagyont.
Amennyiben ez a gyakorlat tovább folytatódik, Pest megye déli részének települései elveszíthetik termőföldjeiket. Azokban ugyanis értékes és kapós ásványi kincs rejlik, amelynek kiaknázása vizesgödörré változtatja külterületüket. A Levegő Munkacsoport – felismerve a kavics nagyarányú kitermelésének káros hatásait – évek óta vesz részt a kavicsbánya-nyitási kérelmek környezetvédelmi eljárásában. Az ilyen témájú kérelmek azonban az utóbbi időben annyira elszaporodtak, hogy a szervezet alig bír azokkal lépést tartani.
FÜVESKERT PROGRAM

Füveskert néven új progamot indít a Levegő Munkacsoport iskolák és óvodák részére. Az első körben négy terézvárosi és három erzsébetvárosi helyszínen hozunk létre úgynevezett füveskertet. A gödöllői Szent István Egyetem Tessedik Sámuel ösztöndíjas hallgatóinak közreműködésével alakítunk ki minden intézményben egy-egy 15–20 négyzetméteres ágyást, amelybe gyógy- és fűszernövényeket ültetnek a gyerekek. Emellett előadások, gyermekfoglalkozások keretében ismerkednek a gyógy- és fűszernövényekkel, illetve a környezetvédelemmel. A terveket Deák Adrienn kerttervező készíti. A közelmúltban a Zöld Levél program keretében egy másik kezdeményezés is indul Gyógyító kertek címmel. A program ötletadója Dr. Kristin Faurest, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Ő hívta fel rá a figyelmet, hogy a természet, a táj, az ápolt kert nem pusztán jó hatással van testünkre és lelkünkre. de például egy frissen operált beteg is kimutathatóan kevesebb fájdalmat érez, gyorsabban gyógyul, ha a kórterem fala nem szürke épületekre, forgalmas utcára, hanem ápolt kertre néz. A program keretében idősotthont, mentálisan sérült emberek napközi otthonát, egy hajléktalanszálló valamint egy büntetésvégrehajtási intézet udvarát zöldítjük.
MEGSZÓLALT A PILISCSABA HANGJA
A Piliscsabáért Egyesület, a Levegő Munkacsoport tagszervezete a piliscsabai Uradalmi Házban január 25-én adott fogadásán jelentette be a Zöld Hullám Rádió (www.zhr.hu) elindítását. Az egyesület kisközösségi rádiója jelenleg naponta 7–9 és 16–18 óra között hallgatható az FM 101,8 hullámhosszon (ha valaki nem hallja, kérjük, tájékoztassa a műsorszerkesztőket a zhr@zhr.hu címen). Ugyanezen a címen várják önkéntes munkát vállaló szerkesztők, riporterek, jelentkezését is.
Az egyesület egyébként a közelmúltban a Levegő Munkacsoporttal közösen természetkárosítás miatt tett büntető feljelentést a Pest megyei főügyészségnél. Egy magánkézben lévő erdő 50–100 éves csertölgyei váltak ugyanis a pusztítás áldozataivá, minderre pedig lakossági bejelentés során derült fény.
Az egyesület értesülései szerint a tulajdonos szállodát és vadászházat szándékozik építeni a kiirtott erdő helyén, annak ellenére, hogy sem a beruházásra, sem a fák kivágására vonatkozó engedéllyel nem rendelkezik. Piliscsaba jegyzője erdőirtás ügyében intézkedést kért a Fővárosi és Pest Megyei Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságától.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.