Ennek a folyamatnak egyik említésre méltó példája a NATURA 2000 hálózat, mely hazánk mintegy ötödét lefedi, ezáltal biztosítva a természetes élőhelyek országos és uniós szintű védelmét.
Ugyanakkor egy hazai egyetemekből és kutatóintézetekből álló konzorcium megszervezte az ország teljes területének botanikai felmérését. A Méta-program (Magyarország élőhely-térképezésének adatbázisa) célja a hazai növényzet állapotának felmérése, növényzeti örökségünk tudományos értékelése volt. Ennek segítségével lehetővé válik természeti értékeink célirányosabb védelme, az optimális tájhasználat országos szintű tervezése, az életminőséget növelő táji értékek védelme és az Európai Unióba vitt természeti hozományunk számszerűsítése.
A részt vevő több száz botanikus a növényzet felmérésének során a terepen töltött 7000 munkanap alatt az országot teljes mértékben lefedő 270 ezer 35 hektáros területről gyűjtött adatokat. A munka során összesen 86 többé-kevésbé természetesnek tekinthető élőhelyről gyűjtöttek adatot, felmérték kiterjedését, térszerkezetét, állapotát, veszélyeztetettségét és regenerációs képességét. Rögzítették a tájhasználat módját (parlagterületek aránya, gyepterületek kezelése) és az özöngyomok elterjedtségét. A 35 hektáros hatszögeken alapuló felmérés a vegetációtérképezés szempontjából nem tekinthető a legpontosabb módszernek, de az ország teljes területét lefedő felmérés részletgazdagabb módszerrel kivitelezhetetlen lett volna. A résztvevő botanikusok eltérő szakmai tapasztalata, térképismerete miatt is szükséges volt egy egyszerűen kezelhető, a későbbiekben könnyen megismételhető, de országos és regionális szinten kellően adatgazdag módszerre.
Az adatok feldolgozása után nem csak néhány élőhely elterjedésének adatait kaphatjuk meg, de az országos szintű stratégiai döntésekhez (például árvízvédelem, ökológiai- és közlekedési hálózatok tervezése) is objektív segítséget nyújt az adatbázis, továbbá szemléletes és jól használható eszköze lehet a hazánk természeti környezetével kapcsolatos oktatásnak is.
A felmérés módszere és minőségbiztosítási rendszere lehetővé teszi, hogy a vizsgálatokat a későbbiekben megismételve adatokat kaphassunk egy-egy térség vagy akár az egész ország természeti területeinek változásáról, így számszerű adatokkal elemezhető a biológiai sokféleséggel kapcsolatos erőforrások nagyságának változása. Értékelhetőek lesznek például a vidékfejlesztési politika, a mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás gyakorlatának, valamint az éghajlat változásának következtében fellépő változások.