TÍZ ÉVE ÉS MOST
Visszapillantó rovatunkban a Lélegzet régi számaiból idézünk még most is aktuális cikkeket
Lélegzet – 1999 január
Az állam nem ronthatja a környezet állapotát – Dr. Illés Zoltán parlamenti felszólalása
A kormányprogramban kiemelt helyen szerepel az élőmunkát sújtó terhek, a társadalombiztosítási járulék és a személyi jövedelemadó csökkentése. Az 1999. évi költségvetés e szándék megvalósításának kezdeti lépése, ami a 2000. évi költségvetésben remélhetőleg már jóval erősebben mutatkozik majd meg.
Az emberi munkát terhelő adók és járulékok mérséklése következtében kieső államháztartási bevételeket részben „a szennyező fizessen” elv megvalósításával lehet pótolni. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a környezetet súlyosan károsító ágazatok, iparágak, tevékenységek költségeinek egy jelentős részét az egész társadalommal és az elkövetkező nemzedékekkel fizettetik meg. Ennek a gazdaságilag ésszerűtlen, társadalmilag igazságtalan és környezetvédelmi szempontból súlyos következményekkel járó helyzetnek a megváltoztatása országunk elemi érdeke, de ez felel meg az Európai Unió, az OECD és az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája keretében vállalt kötelezettségeinknek is. Az említett elvnek megfelelően emeltük a benzin jövedéki adóját az idei inflációnak megfelelő mértékben, a gépjárműadó alsó tételét 50, a felső tételét 25 százalékkal növeltük, és valorizáltuk a környezetvédelmi termékdíjakat.
A másik fontos tényező a közvetlen állami támogatások rendszere. Az elkövetkező időszakban környezetvédelmi szempontból is felül kell vizsgálni az elkülönített állami alapok és fejezeti kezelésű előirányzatok keretében nyújtott állami támogatásokat, és a jövőben csak olyan tevékenységekre szabad közpénzeket kiadni, amelyek nem rontják a környezet állapotát.
Az EU küszöbén
Lépésről lépésre haladunk az EU-csatlakozás felé. Előreláthatólag Magyarország – Lengyelországgal, Észtországgal, Szlovéniával és a Cseh Köztársasággal együtt – 2003–2005 körül tagja lehet az Uniónak. Bár az EU környezetvédelmi szabályozása sok esetben szigorúbb a hazai előírásoknál, a csatlakozás hátrányos is lehet környezetvédelmi szempontból. Ennek két fő oka van: az egyik, hogy az EU szabad kereskedelméhez való csatlakozás nem a fenntarthatóság felé viszi az országot, hanem ellenkezőleg; a másik, hogy bár az EU a potenciális tagországoktól általában elvárja a közösségi joganyag átvételét még a csatlakozás előtt, a mintegy 300 direktívából, rendeletből, határozatból és ajánlásból álló környezetvédelmi joganyag terén ehhez nem ragaszkodik szigorúan.
Mit jelent ez Magyarország számára? Azt, hogy lesz egy időszak, amikor Magyarország már EU-tagállam lesz, de még az EU környezetvédelmi normái nélkül. Ez óhatatlanul ide fogja vonzani a környezetszennyező iparágakat. Ez talán némileg növeli majd a munkalehetőségeket, de valószínűleg sokkal kisebb mértékben, mint amennyivel a külföldi termékek betörése csökkenti,, ugyanakkor akkora környezeti kárt okozhat, amelyet később csak hatalmas anyagi ráfordítással lehet majd helyrehozni.
|