kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A Levegő Munkacsoport Február 9-i ülése

A Levegő Munkacsoport 1991. február 9-i összejövetelén dr. Szoboszlay Miklós (Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium) és Szommer Ferenc számolt be az 1041/1990. számú, a gépjárművek légszennyezésének csökkentéséről szóló kormányhatározat alapján készülő rendelettervezetekről.
Mi akadályozza egy kormányhatározat megvalósítását?
Várhatóan rövidesen megjelenik az a rendelet, mely szerint 1992. január 1-jétől az állami szervek csak olyan gépjárművet helyezhetnek üzembe, amelyek megfelelnek a vonatkozó ENSZ-EGB szabványnak (azaz gyakorlatilag csak katalizátorral ellátott gépkocsikat). E rendelet hatályát fokozatosan (legkésőbb 1995-ig) kiterjesztik minden új gépkocsira.
Egyelőre viszont komoly akadályokba ütközik a kormányhatározat által előirányzott évenkénti kötelező környezetvédelmi vizsgálat bevezetése. A témával kapcsolatos egyeztető tárgyaláson az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak, a Vállalkozók Országos Szövetségének, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének és a Magánfuvarozók Országos Egyesületének képviselői élesen ellenezték a vonatkozó rendelettervezetet: szerintük ez csak újabb terheket ró az autósokra (úgy látszik, arról elfelejtkeztek, hogy a kipugógázt az autósok lélegezik be a legnagyobb mennyiségben), nem megfelelő a szervízek ellátottsága (a rendelet egyébként csak olyan előírásokat tartalmaz, amelyeket minden szervízben végre lehet hajtani), a vizsgálat nyomán beállított motor úgyis elállítódik rövid időn belül elállítódik (a szakemberek szerint ez általában nem így van).
A Levegő Munkacsoport megdöbbenéssel fogadta, hogy éppen azoknak a szervezeteknek a képviselői ellenzik ezt a minimális és a nyugati országokban már régen bevezetett intézkedést, amelyek szavakban az Európához történő mielőbbi felzárkózást követelik. Annál is inkább érthetetlen ez az álláspontjuk, mivel a rendeletnek semmiféle pénzügyi akadálya nincs, sőt pénzt takaríthat meg az autósok részére (az ellenőrzés és javítás díja bőven megtérül a kisebb üzemanyag fogyasztás és a gépkocsi hosszabb élettartama révén).
Csak a környezetszennyezés jogos?
Az említett szervezetek képviselői azt a rendelettervezetet is megkérdőjelezték, amely kimondaná, hogy a hatóság eljárást kezdeményezhet a szemmel láthatóan füstölő járművek ellen. (A tervezet szerint az ilyen járműveket kötelező ellenőrzésre küldenék, s csak akkor kerülne sor pénzbüntetésre, ha a kibocsátást meghatározott időn belül nem csökkentik a megengedett mértékre.) Azzal érveltek, hogy csak akkor szabad eljárást kezdeményezni, ha azt műszeres méréssel támasztották alá. (Kérdésünk: Ha valakit kalapáccsal fejbevágnak, a vétkest csak akkor lehet letartóztatni, ha műszerrel megmérték az ütés erejét?)
Az üzemanyagok minőségére vonatkozó rendelettervezet megvitatására már nem is került sor. (Jelenleg semmilyen jogi következménye nincs például annak, ha valaki mosóbenzinnel üzemelteti járművét, vagy ha a szükségesnél nagyobb arányban tölt olajat kétütemű járműve üzemanyagához.)
Egy további rendelettervezet a kétütemű gépkocsik közszolgálati járműként (taxi, tehertaxi) történő használatát tiltaná meg 1992 januárjától. (Jelenleg már tilos ilyen célra új engedélyt kiadni kétütemű gépjármű részére.) E rendelet ellen a taxisok tiltakoznak.
Meddig tűr a lakosság?
A Fadrusz utcai Környezetvédelmi Egyesület ügyvivője, dr. Molnár Péterné felháborodását fejezte ki a környezetvédelmi intézkedések körüli végeláthatatlan huzavona miatt. A tervezett intézkedéseknél sokkal radikálisabb lépésekre lenne szükség, hiszen környékükön már elviselhetetlen a helyzet: a XI. kerület forgalmas útjai mentén, például a Bocskai úton a gyerekek szervezetében a megengedettnél lényegesen több az ólom, az ott élők közül sokan szenvednek asztmás és egyéb légúti megbetegedésekben. Az állandó zaj miatt sem éjjel, sem nappal nem tudnak pihenni. A lakók félnek, hogy a kamionok és autóbuszok által keltett rengések miatt előbb vagy utóbb lakhatatlanná válnak a házak. Dr. Molnár Péterné szerint az elkeseredettség már olyan fokot ért el, hogy amennyiben a hatóságok rövid időn belül nem hoznak érdemi intézkedéseket, a lakosság rendszeres tiltakozó megmozdulásokkal fizikailag teszi majd lehetetlenné a folyamatos gépjárműforgalmat.
A tatai találkozó állásfoglalása
A fentiekhez kapcsolódik a környezet- és természetvédelmi szervezetek országos találkozójának (Tata, 1991. február 1—3.) állásfoglalása a gépjárművek környezetszennyezéséről. A Levegő Munkacsoport szerint is csak a találkozón résztvevő 59 szervezet által elfogadott dokumentum gyakorlati megvalósítása hozhat számottevő javulást ezen a téren.
A környezet- és természetvédő szervezetek országos találkozójának állásfoglalása a közlekedés környezetszennyezéséről
A közlekedés az elmúlt években az egyik legsúlyosabb szennyező forrássá vált. A teljes hazai légszennyezést tekintve a gyermekek idegrendszerét is tönkretevő ólom 90%-a, a szív- és érrendszeri panaszokat okozó szénmonoxid 43%-a, a légzőszerveket megtámadó nitrogénoxidok 36%-a, az erősen rákkeltő összetevőket is tartalmazó szénhidrogéneknek pedig a 35%-a származik a közlekedésből. Ugyancsak veszélyes méreteket öltött a közlekedésből eredő zaj-, valamint talaj- és vízszennyezés. Valamennyi lehetőséget megvizsgálva, a környezetvédő társadalmi szervezetek arra a következtetésre jutottak, hogy a közlekedésből származó környezetszennyezés elsősorban a személygépkocsi-forgalom és a közúti áruszállítás visszaszorításával csökkenthető. Ennek érdekében haladéktalanul radikális intézkedéseket kell hozni, ha el akarjuk kerülni a környezeti — és egyúttal társadalmi-gazdasági — katasztrófát. Ezen intézkedések közé kell, hogy tartozzon a tömegközlekedés és a vasúti szállítás kiemelt fejlesztése. Az ehhez szükséges pénzt az üzemanyagok fogyasztási adójából elkülönített összeg biztosíthatná.
Tata, 1991. február 1.
Amint ismeretes, áprilistól megszűnik az üzemanyag-árban foglalt kötelező biztosítás, így — az országgyűlés döntésétől függően — ezt az összeget (literenként 1,20 Ft) is az állásfoglalásban meghatározott célokra lehetne felhasználni.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.