A cikk óv a fejlett motorizációval rendelkező országok példájának mechanikus követésétől. A parkolás kérdése, úgy tűnik, azok közé tartozik, ahol a tanács megfogadásának kevés jele van. A súlyos lemaradásokat pótlandó külön szintű (főleg mély-) garázsok sürgős építésére a főváros gazdasági társaságot alapított. Az építendő mélygarázsok helyének felsorolásában a Belváros számos szép központi tere élen jár.

A belső városrészekben legfontosabb a tömegközlekedés valódi elsőbbségének biztosítása és a személygépkocsi-használat radikális visszaszorítása.

Biztos, hogy ezt elősegíti, ha a Belváros terei alatt nagygarázsokat építünk? "Az úthálózat kapacitásának megfelelő parkoló- és tároló helyek létesítése elengedhetetlen..." mondja a cikk szerzője. Nem olyan ördögi kör ez, amelyből valahogyan ki kellene lépni? E parkolók építése egyszer s mindenkorra biztosítani fogja a belvárosi úthálózat zsúfoltságát. Nem kellene legalább megvizsgálni, hogy nem lehetne-e a nagyobb parkolók zónáját valahol jóval kijjebb, pl. a Hungária körút vonalában keresni, és ezen belül pedig — valóban kiemelkedő színvonalú tömegközlekedéssel és csak a legszükségesebb gépkocsiforgalom megengedésével — valóban élet- és környezetbarát várost teremteni? Talán nem elképzelhetetlen, hogy pl. egy belvárosi iroda vagy akár egy szálloda ügyfelei részére a belvároson kívül biztosít parkolási lehetőséget és pl. jegyet ad a tömegközlekedésre; vagy egy nagyobb üzlet pl. mért ne tarthatna fenn saját autóbuszjáratokat a parkolók és az üzlet között, ahelyett, hogy roppant költséges magas- és mélygarázsokat épít és komoly forgalmat kelt a hozzávezető utakon? Nem biztos, hogy a példák a legjobbak; a lényeg az, hogy a jövőben számos városi funkció esetében talán fel kell adni a személygépkocsival való korlátlan megközelítés igényét — cserébe a jobb életkörülményeket nyújtó környezetért és a jobb tömegközlekedésért. Ez a témakör összefügg az előző pontban említett új forgalomszabályozási elgondolással is. Talán mindkettőben érdemes lenne bátrabban nyitni az új elgondolások és lehetőségek irányába, ha valóban tanulni akarunk a tévútnak bizonyult megoldásokból, ha valóban valami jobbat szeretnénk. Nem biztos, hogy ez kerül többe.

A belvárosi parkolással kapcsolatban érdemes idéznünk egy három évvel ezelőtt megjelent újsághírt:

"Károly Gusztáv svéd király kérését, hogy maga és családja külön parkolási engedély kaphasson, Stockholm város közlekedésének illetékesei visszautasították. A Városi tisztségviselők azzal utasították el a király kérését, hogy a kivételezés precedenst teremtene."

Magyar Nemzet, 1988. október 7.