kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Folytatódik az erdőpusztulás Európában

A legtöbb európai ország az erdeik károsodásának növekedéséről számol be. A legsúlyosabban érintett fajták a lucfenyő, az erdeifenyő és a tölgy. Csak néhány országban találták a károsodás mértékét változatlannak vagy alacsonyabbnak, mint az előző EGB (ENSZ Európai Gazdasági Bizottság) vizsgálat alkalmával.
1986 óta minden évben egy közös eljárással megvizsgálják az európai erdőket. Az 1990-es vizsgálat 130 millió hektárra terjedt ki, ami 76%-a a kontinens teljes erdőterületének. A huszonhat résztvevő ország többsége nemzeti felmérést készített, a Szovjetunió európai részén csak regionális felmérések voltak (lásd az ábrát). Csupán Romániáról és Jugoszlávia egyes részeiről nem kaptak információkat.
Az eljárás célja a fák lombvesztésének reprezentatív minta szerinti felmérése volt. A fákat a lombvesztés mértéke szerint öt osztályba sorolták: 0—10%-os lombvesztés esetén a 0-dik osztályba, 11—25% esetén az 1. osztályba, 26—60% esetén a 2. osztályba, 60% fölött a 3. oszstályba, és az elpusztult fák kerültek a 4. osztályba. Az osztályok a tűlevelű és a lombhullató fák különböző fajtáira és korosztályaira vonatkoznak.
A lombvesztés mértékét a fák általános egészségi állapotának meghatározására használják. Nem könnyű eldönteni, hogy mikor beteg egy fa. Néhány tudós például úgy gondolja, hogy az 1. osztályt úgy kellene tekinteni, mint egy korai figyelmeztető állapotot. A táblázatban a károsodás mértéke két oszlopban van feltüntetve: az egyikben a mérsékelttől a súlyosig (2—4. osztály), a másikban az enyhétől a súlyosig (1—4. osztály).

1986 és 1990 között nagy évenkénti különbséget mutatnak az eredmények. Ezt azért lehetett elfogadni, mert azok a tényezők, amelyek befolyásolják a fák életerejét — szárazság, szél, hideg, levegőszennyezés stb. — szintén nagymértékben változnak évről évre. Általában elmondható, hogy a legsúlyosabb támadások az öreg és a magas helyen növő fákat érik.
Bár általában egy ötéves időszak nem teszi lehetővé messzemenő következtetések levonását, úgy tűnik, hogy Kelet-Európában a károsodás rohamosan növekszik. A növekedés egy része természetesen látszólagos, és a gondosabb vizsgálatoknak és a cenzúra megszűnésének tulajdonítható. Ausztria és Nyugat-Németország szomszédos területein például a lombvesztés nagyjából változatlan maradt. Másfelől Kelet-Európában a levegőszennyezettség rendkívül magas.
Ami Nyugatot illeti: Nagy-Britanniában és Portugáliában a károsodás észrevehetően növekszik. Ennek legalább egy része a levegőszennyeződésnek tulajdonítható, bár a brit hatóságok hajlamosak lekicsinyleni az összefüggést.

A vizsgálatok eredményeit összegző jelentés aggodalmát fejezi ki az erdők fokozatos pusztulása és a talajok további savanyodása miatt, és intézkedéseket sürget a légszennyezés csökkentésére.
(Acid News, 1991. december)



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.