kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Beszélgetés a Bécsi Műszaki Egyetem professzorával
"A benzinár emelése csökkentené az inflációt"

A Közlekedéstudományi Egyesület nemrég háromnapos nemzetközi konferenciát rendezett Budapesten "A közép- és kelet-európai szerkezeti változások hatásai a közlekedésre" címmel. Előadást tartott dr. Hermann Knoflacher, a Bécsi Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Intézetének tanára, akivel első hallásra talán meglepőnek tűnő inflációelméletéről beszélgettünk.
— Professzor úr, sokak számára furcsán hangzott az a kijelentése, hogy az üzemanyagok árának növelése csökkentené az inflációt. Ön mire alapozza ezt a meglepő véleményét?
— Egyrészt mérséklődne a kereslet a személy- és teherfuvarozás iránt, illetve a kevésbé energiaigényes szállítási módok felé tolódna el. Számítógépes modellszámításaink kimutatták, hogy amennyiben az üzemanyagok árát 2—3-szorosára emelnék, Ausztriában és Németországban mintegy 60 százalékkal esne vissza a üzemanyag-fogyasztás. Tőlünk függetlenül hasonló eredményre jutott egy svájci kutatóintézet saját országukra vonatkozóan.
— Az nyilvánvaló, hogy amikor egy termék fogyasztása jelentősen csökken, akkor az ár változásának kisebb a hatása az inflációs folyamatokra. Jelen esetben azonban egy olyan termékről van szó, amelynél az áremelés tovagyűrűzik az egész gazdaságon...
— Az üzemanyag-felhasználás legnagyobb részének semmi köze a termeléshez, csupán a személyi fogyasztás része, így nincs tovagyűrűző hatása. Ma Európában túl sokat közlekedünk és ostobán termelünk. A mobilitás visszaszorítása épp ellenkező irányba hatna, azaz javítaná az innovációt és segítene megerősíteni a helyi piacokat. Napjainkban túl nagyok a termelőegységek, s ráadásul tömegárukat hozunk létre ezekben. Ily módon tönkretesszük a korábbi gazdasági struktúrákat, amelyek a helyben található erőforrásokon alapultak. Ha megemeljük a közlekedés költségeit, akkor a kisebb egységeknek több esélyük lesz a fejlődésre. Kibontakoznak az innovációs képességek, amelyek ott rejtőznek minden emberben, de amit a mai, tömegtermelésre alapozott társadalom kiöl belőlük. Tudomásul kell vennünk, hogy a közúti gépjármű-közlekedés döntő többsége, a személyautó-közlekedésnek pedig legalább 90%-a nem a termelést segíti, hanem csak rövid távú kényelmi szempontokat szolgál. Visszaszorítása az egész gazdaságban csökkentené a költségeket.
— A közlekedés árának önkényes emelése azonban ellentétes piacgazdaság elveivel.
— Ausztriában és más országokban végzett kutatások kimutatták, hogy a gépjárműhasználók nem fizetik meg közlekedésük valódi költségeit. Ezeket a költségeket sokszor nehéz számszerűsíteni — például az egészségre vagy a környezetre gyakorolt hosszú távú hatásokat —, de nagyon sok olyan eset is van, amikor a költségek pontosan megállapíthatóak. Ezek jelenleg nem terhelik a gépjármű-tulajdonosokat.
— Említene néhány példát?
— Bécsben az autók szinte mindenütt ingyen parkolnak, pedig egy autó nagyságú terület bérleti díja bármilyen más célra havi 5 ezer schilling bevételt jelentene. Vajon miért lehet egy magánautóval ingyen elfoglalni az értékes közterületet? (Egyébként ez is inflációs tényező, hiszen ez a költség a magasabb lakásárakban jelenik meg.) Vagy egy másik példa: 1 decibelnyi hangerősség-növekedés 1,4-1,7 százalékkal csökkenti a lakások bérleti díját, azaz egy forgalmas út mentén — ahol az átlagoshoz képest 30 decibellel is magasabb a zajszint — feleannyiba kerülnek a lakások, mint egy csendesebb helyen. Ezt az értékcsökkenést sem azok fizetik meg, akik azt okozzák...
— Ha a környezeti károkat és számos egyéb költséget nem fizettetnek meg a gépjármű-tulajdonosokkal, akkor ez is az inflációt gerjeszti?
— Igen, sőt, teljes bizonyossággal állítható, hogy ebben az esetben először fokozatosan, majd egyre vészesebben gyorsul majd az infláció, hiszen az egészségi károk (gyógyítás, munkaidő kiesés stb.), valamint az épített és természetes környezet pusztulásának költségei (mint például az épületek és egyéb létesítmények gyakoribb karbantartása, felújítása, a mezőgazdasági termés csökkenése vagy a vizek egyre többe kerülő tisztítása) mind erőteljesebben növelik a költségeket. Mindez egyre nagyobb terhet ró az államháztartásra és az egyénre egyaránt.
— Az Ön által felvázoltak egy hamarosan bekövetkező gazdasági összeomlás képét vetítik előre...
— Mindeddig megengedtük a hatalmas gépkocsi gyártó, útépítő és olajipari lobbiknak, hogy a felhasználók helyett az egész társadalomra terheljék a motorizáció költségeinek nagyobbik részét. A katasztrófát azonban el lehet kerülni, ha a hibáinkból az előtt tanulunk, mielőtt a pusztító folyamatok visszafordíthatatlanná válnának.
Bóday Pál Péter
(Magyar Hírlap, 1992. június 3.)



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.