A "környezetbarát" kifejezés elterjedése óta a dízelmotorok gyártói azzal igyekeztek javítani a motorjukról kialakult képet, hogy új szűrők és új motortechnika alkalmazásával kb. felére csökkentették a koromkibocsátást. A Müncheni Műszaki Egyetemen végzett vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy mennyire alábecsülték a feketén kipufogó koromfelhők veszélyességét. Susanne Hippeli, a Botanikai és Mikrobiológiai Intézet kutatója úgy találta, hogy az SO2 10-20-szorosára fokozza a korom rákkeltő hatását.

A biológusnő ezt nem úgy állapította meg, hogy patkányok és egerek légióit kínozta dízelmotorok gőzét lélegeztetve be velük, hanem az SO 2 és a korom élettanilag fontos molekulákra való közvetlen hatását vizsgálta. A kutatók felfogása szerint az ilyen "biológiai modell" megbízhatóbb eredményeket ad, mint az állatkísérletek, amelyek eredményei csak fenntartásokkal érvényesek az emberekre. Rágcsálók helyett a müncheni kutatók telítetlen zsírsavakkal és más, a sejteket burkoló sejtmembránt alkotó molekulákkal telt lombikokat vettek elő. Susanne Hippeli laboratóriumában a dízelmotorok kormát kénessavval keverte, mert a tüdőbe belélegzett kén-dioxid a vízzel kénessavat alkot. A dízelkorom és a kénessav megtámadja és széttördeli a sejtmembránban a zsírsavmolekulákat, és így a sejt elpusztul. A két károsító anyagnak azonban csak a kombinációja hat ennyire agresszíven.

Sötétben — tehát az emberi és állati tüdőben — a dízelkorom agresszivitása kénessav hatására 10-20-szorosára, fény jelenlétében 40-szeresére növekszik.

A dízelkorom két éve szerepel a rákkeltő anyagoknak azon listáján, amit a Német Kutatók Egyesülete ad ki, noha az autóipar a koromszemcsék rákkeltő hatására vonatkozó vizsgálatokat értelmetlennek tartja. Azonban Friedrich Pott professzor, a düsseldorfi Környezethigiéniai Intézet kutatója szerint a korom rákkeltő hatását patkányoknál már igazolták és nem várhatjuk tétlenül, hogyan hat majd az emberre.

Susanne Hippeli fölfedezése azért nagy jelentőségű, mert az NSZK közlekedésének irányítói körében egyre fokozódik a dízelmotoros járművek iránti rokonszenv. Az autóipar azt várja, hogy a kormányzat környezetbarátnak ismeri el az új, javított dízeltechnikát, s elképzelhető, hogy ilyen járművek közlekedését szmog idején is engedélyezni fogják. Ez esetben kisebb lesz ugyan a levegőben a CO és a szénhidrogének mennyisége, viszont a rákkeltő anyagoké alig csökken.

(Bild der Wissenschaft, 1990. 2. szám)