kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Zöld költségvetés 1993-ra

Az alábbiakban közöljük Kiss Károly és Pavics Lázár tanulmányának összefoglaló fejezetét. (A Pénzügyminisztérium költségvetés-tervezete csak e tanulmány elkészülte után került nyilvánosságra, ezért az erre vonatkozó számadatok itt helyenként eltérnek a tanulmányban közöltektől. Ez azonban nem érinti a tanulmány lényegét.)
1. Elméleti háttér
A környezetvédelem eszköztárát három fajta csoportba sorolhatjuk: adminisztratív eszközök, gazdasági-pénzügyi eszközök és megállapodások, önkéntes korlátozások. Ezek együttes alkalmazása célszerű.
A gazdasági-pénzügyi eszközök felhasználásáról kétféle elképzelés van. Az egyik szerint a már meglévő adókon felül kell kivetni környezetvédelmi adókat és illetékeket, és ezekből alapokat képezve finanszírozhatók a környezetjavító célok. (A jelenleg készülő hazai környezetvédelmi törvénytervezetekre ez a felfogás jellemző.)
A másik megközelítés a gazdaság egészét szeretné a kívánatos irányba terelni, s ennek érdekében a meglévő adórendszert alakítja át oly módon, hogy a költségvetés bevételei főleg a környezetre káros termékekből és tevékenységekből képződjenek, de az általános adószint ne emelkedjék, s lehetőleg a fogyasztás szintje se változzék (összetétele annál inkább). Tervezetünk ebben a felfogásban készült.
A zöld adóztatás egyik markáns sajátossága, hogy a munkaerőt relatíve olcsóbbá, a meg nem újuló természeti erőforrásokat pedig drágává igyekszik tenni.
Tervezetünk egy olyan nézetrendszeren és olyan fogyasztói prioritásokon alapul, amelyet az emberek többsége ma még nem oszt, illetve nem vall magáénak. Ezek néhány eleme: a gazdasági növekedésen alapuló világgazdaság fenntarthatatlan, ezért a növekedés helyett fejlődésre kell törekedni; a legfejlettebb országok — bármit is állítsanak magukról — a fenntarthatatlanság felé viszik a világot, ezért példájuk nem követendő; a globális környezeti válság megállításának legfontosabb feltétele az ásványi szénhidrogének felhasználásának azonnali, legalább 2/3-nyi csökkentése; a motorizációs ártalmak ellen a járművek műszaki tökéletesítése, a forgalom racionalizálása és a közúti infrastruktúra fejlesztése nem hoz megoldást, ellenkezőleg, mindez további forgalmat generál.

2. Hazai aktualitások
Tervezetünk nem csak környezetünk tragikus állapotán kíván segíteni; hozzájárul számos más mai, hazai, égető gazdasági gond enyhítéséhez.
A jelenlegi helyzetben környezetvédők és a csak hagyományos gazdasági racionalitást szem előtt tartó szakemberek törekvései részben egybeesnek (pl. az energia- és anyagfelhasználás korlátozása és ésszerűsítése terén), részben eltérnek (főleg a termelés és a fogyasztás struktúráját illetően).
Tervezetünk nem szándékozik szociális kérdéseket is megoldani, de a környezeti prioritások követése gyakran közvetve vagy közvetlenül szociális preferenciák érvényesítését is eredményezi. Így például a személyi jövedelemadó feszítettségét oly módon csökkentjük, hogy az alacsonyabb jövedelműek adóterheit enyhítjük. Ezáltal egyben a munkajövedelmek arányát is növeljük a szociális juttatásokhoz képest.
Zöld adórendszerünk jelentős mértékben hozzájárulhat a munkanélküliség csökkentéséhez relatíve és — az sz.j.a. csökkentésével — abszolút mértékben is olcsóbbá téve a munkaerőt és megdrágítva a természeti erőforrásokat.
Azáltal, hogy az adózás súlypontját a közvetlen adókról a közvetettekre tesszük át, javítjuk az adók behajthatóságát, csökkentjük a TB hiányát.
A társasági adó leszállítása 30 százalékra szándékunk szerint a vállalkozási szféra külső versenyképességét növeli. Az általunk javasolt megoldások több helyen importkorlátozó és hazai piacot, termelést védő jellegűek.
3. Az adóstruktúrák eltérése

4. Az eltérések részletezése
Új adóként vezettük be a környezetre leginkább káros termékekre kivetett termékadókat, s ezekből 20,6 md bevételhez jutottunk. Eldobható csomagolóanyagok, freongázos szórópalackok, szennyező hulladékok és műtrágyák, növényvédőszerek szerepelnek itt. A költségvetés nettó bevétele valójában csak 15,6 md Ft, mert 3 md-ot visszajuttatunk a hagyományos csomagolóanyag gyártásfejlesztésére, 2 md-ot pedig a szennyező hulladékok tárolására. Az egyéb adók és illetékek alatt többféle tétel szerepel: a külföldi teherjárművek tranzitdíja (15 md Ft), a luxustermékek forgalmi járuléka (18 md Ft), az üzemanyagok TB járuléka (14 md Ft), bérezési és egyéb normák betartása a külföldi dolgozóknál (15 md +12 md TB járulék) és légtérhasználati díj (2 md). Ezek összege 50 md + 26 md a TB-nek. A tranzitdíjból 5 md-ot a MÁV kap meg műszaki fejlesztésra és a közúti tranzitforgalmat felváltó kombinált fuvarozás kialakítására.
Fogyasztási adóból 48,1 md-dal szedtünk be többet, mint amennyit a PM tervezete előirányoz, s ez elsősorban abból származik, hogy a 98 oktános benzin fogyasztási adóját literenként 2,60 Ft-tal, az ólommentesét 2,50-nel és a gázolajét 4,60-nal emeltük. 10 százalékos keresletcsökkenéssel számolva és az évközbeni inflációra tekintettel további emeléseket is figyelembe véve ez kb. 20 md-os többlet-bevételt eredményez az 1992. évihez képest.
A PM tervezete a motorbenzinek fogyasztási adóját — az áfa kivetése miatt — csökkentette. Összesen 111,4 md Ft bevételt irányozva elő az üzemanyagok fogyasztási adójából, szemben a mi 140,4 md-unkkal, tehát tervezetünk 48,1 md Ft fogyasztási adó többletéből 29 md származik az üzemanyagokból.
Ezen túl a magánimport vámszigorításából 3 md pótlólagos bevételre számítunk, (amely majd az áfánál további 2 md-dal egészül ki.
Tervezetünk a PM-éhez képest a legtöbb változást az áfa tekintetében tartalmazza. Először is mi nem vezettük be a kétkulcsos áfát: elfogadtuk a 25 és 8 százalékos kulcsokat, de amellett meghagytuk a 0 kulcsot is.
A 0 kulcsos termékek nálunk az élelmiszerek, a gyógyászati cikkek, a személyszállítás és a vasúti árúszállítás. Ugyanakkor a háztartási energiát 25 százalékkal adóztatjuk (a 8 helyett), kivéve a hazai tüzelőanyagokat. Ugyancsak 25 százalékkal adóztatjuk 8 helyett az ivóvíz- és csatorna-szolgáltatást. A benzinre kivetett 25 százalékos áfát nem kompenzáltuk a fogyasztási adó csökkentésével.
A zöld költségvetés szerint a lakosság mentesül kb . 28 md élelmiszeradó és 1,9 md gyógyászati cikkekre kivetett áfa alól. A lakásépítés és vásárlás 25 százalékos áfáját ugyan elfogadtuk, de a nem luxuskategóriájú lakások építésére kb 10 md Ft értékben előirányoztuk a visszatérítést. Ez mintegy 40 md adókönnyítést jelent a lakosság számára.
Nézzük meg mi az, ami viszont többlet adóterheket okoz. Az üzemanyagokra kivetett 25 százalékos áfából 63 md-os költségvetési bevételt értünk el, de a mezőgazdaságnak, a tömegközlekedésnek, a vasútnak és a mentőknek 25 md-ot visszajuttatunk, s így a költségvetés nettó bevétele (azaz a lakosság terhelése) 38 md Ft.
A hivatalos tervezetben a benzinre kirótt áfából kb. 2-4 md Ft költségvetési bevétel származik, a gázolajnál pedig kb. 30 md. A gázolaj árának emelkedése miatt a visszatérítés 17 md, tehát az üzemanyagok áfa miatti árnövekedéséből összesen kb. 16 md a lakosság többlet-terhelése. Ennél a zöld költségvetés üzemanyagra kivetett áfából származó lakossági adóterhelése 22 md-dal nagyobb.
A háztartási energia 25 százalékos áfa-kulcsos adóztatása 11,6 md többlet kiadást jelent a lakosságnak, az 1 md-os szociális kompenzációt leszámítva 10,6 md. Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás teljes többlet-bevételét (a 8 és 25 százalékos adóztatás különbözetét, 3,1 md-ot) közműfejlesztésre, szennyvíztisztításra utalunk vissza. A közlekedés-hírközlés szolgáltatásainak differenciált adóztatása miatt tervezetünk 2 md-dal több terhet ró a lakosságra, mint a hivatalos változat. Mindez együtt nagyjából 35 md Ft, tehát 5 md-dal kevesebb a "könnyítéseknél". A fogyasztási adók emelését is figyelembe véve a lakosság együttes adóterhelése a zöld költségvetésben természetesen nagyobb. De vegyük számításba, hogy az üzemanyagokra kivetett 38 md-os adóbevételt nem számítva (mely kizárólag a személygépkocsival közlekedőket sújtja) az áfa vonatkozásában tervezetünk 43 md-dal könnyítene a lakosság adóterhein, ha az személyautót nem használna.
A fogyasztási adó emelése és a 25 százalékos áfa érvényesítése után az üzemanyagárak a következők lesznek: 98-as benzin 87,50 Ft/l, ólommentes bezin 83,80 Ft/l, gázolaj 57,50 Ft/l. Ezek még kiegészülnek 5 Ft/l társadalombiztosítási járulékkal (mivel a fokozott motorizáció nagymértékű közvetlen egészségkárosodást okoz).
A tervezett intézkedések eredményeképpen a költségvetésnek kb. 25 md-Ft többletbevétele származik a külföldiektől. (15 md tranzitdíj, 5 md külföldiek üzemanyag-vásárlásából és 5 md a magánimport szigorításából.)
5. A lakosság adóterhelése
Ha a korábban tárgyalt fogyasztási adók emelése miatti üzemanyag többletköltséget is figyelembe vesszük, akkor a lakosság számára a fogyasztási adók és az áfa együttes figyelembe vétele tervezetünkben a PM-éhez képest a következőképpen alakul:
A lakosság adóterhe nő:
— az üzemanyagok fogyasztási adóemelése miatt 29,0 md Ft-tal
— az üzemanyagok áfája miatt 22,0
— az energia nagyobb áremelése miatt 10,6
— a közlekedés, hírközlés többletktg. miatt 2,0
összesen: 63,6 md Ft-tal
A lakosság adóterhe csökken:
— az élelmiszer áfa elmaradása miatt 28,0 md Ft-tal
— a gyógyszer áfa elmaradása miatt 1,9
— a lakásépítési áfa visszatérítése miatt 10,0
összesen: 39,9 md Ft-tal
A zöld adózás következtében a lakosságot tehát a fogyasztási adók és az áfa vonatkozásában együttesen kb. 23-24 md Ft többletterhelés éri.
De nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt, hog a 36 md Ft üzemanyagokra kivetett áfa kizárólag csak a személygépkocsival közlekedőket sújtja. Ebből következik, hogy aki lényegesen csökkenti a személygépkocsi használatát, annak adótervezetünk kifejezetten kedvező.
Ezzel szemben a lakosság az sz.j.a. 35 md Ft-tal történő mérséklése következtében ugyanakkora többletbevételhez jut.
Továbbá tervezetünk különféle vállalkozás-élénkítő hatása miatt (a társasági adó mérséklése 30 százalékra, stb.) úgy a vállalkozók, mint a munkavállalók jövedelmei jelentősen nőnek a hivatalos tervezethez képest.
6. Nemzetgazdasági hatások
Adórendszerünk — a környezetet kímélő jellege mellett — sokrétű pozitív hatást fejt ki a nemzetgazdaság egészére.
Például az egyszer használatos műanyag palackozású külföldi italokat megdrágítva visszaszorítja azok behozatalát, csökkenti a szemétképződést és ugyanakkor keresletet támaszt a hazai üveg-, csomagolóanyag-ipar, a sör és üdítőital illetve gyümölcslégyártás iránt. Mivel az üveges palackozású italok szállítása költséges, a gyártó- és a palackozó-ipar decentralizálására ösztönöz, így a regionális gondokon, a munkanélküliségen is enyhít.
Intézkedéseink többnyire antiinflációs hatásúak, mert
— elhagyjuk a felesleges, árat növelő adókat (élelmiszer, gyógyszer) és a lakásépítésnél az eddigi 25 százalékos visszatérítést alkalmazzuk;
— az áremeléseket elsősorban a végső fogyasztás azon kategóriáiban irányozzuk eló, ahol azok kivédhetők, illetve a termék, a szolgáltatás mással helyettesíthető (pl. benzin, palackok csomagolóanyagok, stb.);
— csökkentjük a társadalmat terhelő kiadásokat (pl. a szemét elhelyezésének költségeivel, stb);
A mezőgazdaság gondjain azzal kívánunk enyhíteni, hogy az élelmiszerekre nem rovunk ki áfát, s ez által nem csökkentjük az ágazati keresletet.
A közlekedésben a kisebb környezeti, egészségi és társadalmi károkat okozó tömegközlekedést és vasúti szállítást preferáljuk; a forgalom ezek felé terelődése már önmagában is javít pénzügyi helyzetükön. A MÁV és a tömegközlekedés szolgáltatásai iránti kereslet növekedése jótékony hatást fejt ki a hazai járműgyártásra és gépiparra. valahányszor a hazai keresletet és termelést ösztönözzük, egyben a külföldi áruk behatolását is fékezzük.
A fokozott energia- és anyagtakarékosságra ösztönző adórendszer kedvezően hat a műszaki fejlődésre és a nemzetgazdasági hatékonyságra.
A költségvetésnek az a 25 md Ft összegű többletbevétele, mely a külföldi állampolgároktól származik, és 300 md dollárnak felel meg, a jelenlegi exporthatékonyságot figyelembe véve kb. 1 md dolláros exportvolumennel lenne elérhető!
A lakossági fogyasztást javasolt intézkedéseink értékben valószínűleg nem befolyásolják, de szerkezetét sokkal egészségesebbé teszik, s talán több jut a "tartalomra", ha nem kell annyit költeni az egyszer használatos, eldobandó csomagolóanyagokra.
A társasági adó leszállításával 30 százalékra a hazai cégek külföldi versenyképességét növeljük, és a külföldi beruházókkal szembeni diszpreferálásukat mérsékeljük. A személyi jövedelemadó alacsonyabb sávjainak feszítettségét oldva a teljesítmény visszatartását csökkentjük. Az adóstruktúra eltolása az indirekt adók felé növeli az adók behajthatóságát.
A javasolt intézkedések számításaink szerint legalább 100-200 ezer fővel növelhetik a foglalkoztatást, ill. ennyivel csökkenthetik a munkanélküliséget, hiszen olcsóbbá tettük a munkaerőt, a munkaintenzív ágazatokat fejlesztjük és jelentős töblet-keresetet támasztottunk.
Minden hatást egybevetve az 1993 évi GDP intézkedéseink hatására kb. 2-4 százalékponttal gyorsabban nőhet a bruttó nemzeti termelés úgyszintén.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.