kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Mélygarázs-akció a növények ellen

Szorongatott anyagi viszonyaink között hívogatjuk, és ha jön, szeretettel üdvözöljük a külföldi lókét. Mindent megkap tőlünk: olcsó munkaerőt, korlátozás nélküli feltételeket, és a környezet pusztításának olyan lehetőségeit, amelyekről hazájában nem is álmodhat.
A külföldi vállalkozó esetenként termelőüzemet létesít - mint a Suzuki gyár Esztergomban -, vagy meglévő üzemben fejleszt új technológiát, mint például az Elektrolux a jászberényi Lehel hűtőgépgyárban. Ezek a ritkább esetek. A tőke nagyobb része kereskedelmi jellegű, ezért elsősorban kereskedelmi központokat és szállodákat épít. Elsősorban Budapestet szemelték ki, és ott is főleg a Belvárost. Számos új irodaházat építenek, ám egyre több cég vásárol magánlakásokat is iroda céljára. Íly módon Budapest belvárosa "manhattanizálódik", azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a New York-i Manhattan-ben ott a 240 hektáros Central Park, míg a Belvárosban, épp az irodaházak és a garázsaik, kipusztítják a zömmel még a múlt században kialakított 3-4 hektáros zöld szigeteket. A folyamat leginkább úgy érthető meg, ha néhány gyakorlati példával jellemezzük.
Ahogyan a kiárusított Gresham-ből tervezik
Budapest szívében, a Roosevelt téren áll a Gresham-palota. Az 1907-ben épített szecessziós stílusú épület közel állt a budapestiekhez. Leromlását látva, a Budapesti Városszépítő Egyesület közadakozásból rendbe hozatta a műemlék értékű, Kossuth Lajost és Deák Ferencet ábrázoló mozaikablakokat. Mivel az egész épület rendbehozatalára a fővárosnak nem volt pénze, a palotát 1991ben eladták egy közös indiai-angol cégnek szálloda céljaira. A vétel után a cég igényt jelentett be a Roosevelt tér egy részére, hogy a szállodához garázst építhessenek. Az egy hektárnyi teret (pontosan 10 745 m2 már 1789ben fásították, majd 1849-beh, a Lánchíd megnyitása alkalmából parkosították. Ezt a szegény üdítő foltot még egy támadás fenyegeti: parkolót akarnak létesíteni az Akadémia előtt is. Egy ilyen merénylet mondjuk a londoni Hyde-park ellen teljesen elképzelhetetlen lenne.
A Vérmező kivégzése
Igencsak tanulságos a Vérmező fenyegetettségének története is. Logikus, hogy a Déli pályaudvar és a metróvégállomás mellett gépkocsiparkoló legyen. A helyszínen van is parkoló a pályaudvar és a Penta Hotel épületei között. Ám e parkolóhelyre a japán Tomen cég egy (egyébként autóforgalmat is vonzó!) kereskedelmi központot kíván építeni, ezért a közönség parkolóját a szomszédos Vérmezőre kívánják száműzni. Ez a mélygarázs nem földalatti módszerrel épülne, hanem kivájnák a j6 félhektárnyi területet, mint a teknőt, majd vékony földréteggel befedve, mint tetőkertet állítanák helyre. A Vérmező ellentétes, keleti oldalán már amúgy is jelentős sávot szakítottak ki az autóknak, így a 15 hektáros szép budai park szalámiszerű felszeletelése megkezd6dött.
A Szabadság teret egy-két tisztviselő is elpusztíthatja
Sajnos, nem sok j6 vár egyéb fásított tereinkre sem. Úgynevezett mélygarázs kerülne a Szabadság térre is. A tér helyén állott 1897-ig a rossz emlékkő Új épület, ahol kivégezték 1849. október 6-án Batthyányi Lajost, a forradalom miniszterelnökét. Az épület lebontása után Pálóczy Antal tervei szerint építették ki a szépen parkosított Szabadság teret. Ma e 95 éves teret is az autólobby garázsterve fenyegeti. A Szabadság tér esete különleges alkalmat ad az ügyintézések összehasonlítására. Gróf Széchenyi István évekig talpalt a Szabadság téri fasor engedélyezése ügyében. Még a bécsi közös hadügyminisztériumban is járt, mert a fasor helye túl közel volt az akkor még álló, katonai létesítményként üzemelő Új épülethez. Végül 3 évi utánajárás után, 1846-ban felesége felavathatta a fasort. Ma elég egy-két tisztviselő, megfelelő készséges önkormányzattal, és ünnepélyes szénmonoxid-felhő közepette avathatják a mélygarázst.
Az Erzsébet híd alatt is
A Március 15. teret két támadás is fenyegeti. Parkolót kívánnak létesíteni a tér déli oldalán, az Erzsébet híd alatt, de a tér északi fele is veszélyben van. A Százéves borozó mögötti, úgynevezett Vasudvarban többemeletes irodaház épül, amelynek gépjárműbehajtója a tér keleti oldalát veszélyezteti. Itt találhatók a római kori Contra Aquincum egyedi értékű romjai.
Dunaparti rémuralom
Még forgalmi szempontból is rémálomnak tűnik a Clark Ádám téri parkoló, amelynek körforgalmát - a volt lánchídi presszó helyén - egy többszintes irodaépület gépkocsiforgalmával is terhelik majd. A Lánchíd budai hídfője pedig már ma is a budapesti forgalom egyik legbetegebb pontja.
Nem lett svédasztal a Tabán
Sokszor ringatjuk magunkat abban a hitben, hogy sikeresen megnyertünk egy háborút, ám rendszerint kiderül, hogy csupán egy csatában győzedelmeskedtünk. Itt van például a Tabán beépítése. Eleink nagyon bölcsen lebontották 1932-ben Tabán leromlott, egészségtelen járványfészkét, és helyére szép parkot telepítettek. A Gellérthegy, Tabán és a Várhegy csodálatos zöld koszorúja méltán védett városkép. Ám a Tabán szinte állandóan veszélyben van a mindig visszatérő terv miatt fürdő és gyógyszálló építésére. 1985-ben svédek, majd a visszavert támadások után újabb és újabb cégek indítanak támadást a Tabán ellen. A svédekről közismert, hogy a stockholmi Királyi Könyvtárnál két szilvafa 1972-ben tervezett kivágása miatt a lakosság meghiúsította egy metróállomás létesítését.
Értéktelen gyomnövény?
Érdemes megvizsgálni a beépítők legfontosabb két érvét. A belvárosi parkolók építésétől a zsúfoltság csökkenését várják a város közepén. Ez rendkívül naiv érv. A parkolók puszta léte nem taszítja, hanem vonzza a forgalmat, tehát a zsúfoltság nem csökken, hanem növekszik. A zsúfoltság akkor csökkenne, ha a külső körút vonalában létesítenének parkolókat, és onnan tömegközlekedéssel közelítenék meg a Belvárost.
A másik, sűrűn használt érv úgy szól, hogy a beépíteni szándékolt területen értéktelen növényzet van. A CoNexus Rt. például ilyennek minősítette a Hajógyári sziget mintegy 200 éves galéria-erdejét. Sajnos, ehhez az elmélethez még szakembert is találnak, aki kész a megbízási díjért ilyesmihez a nevét adni, a növényeket értéktelennek minősíteni.
Az igazság pedig az, hogy a városban nincs értéktelen növényzet. Még a gyomnövény is asszimilál, azaz éltető oxigént termel és szén-dioxidot dolgoz fel.
dr. Radó Dezső

Radó Dezső dr.


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.