Pályafelújítás a MÁV-nál
Tavaly csak öt kilométer
Az Akadémia közlekedéstudományi bizottsága is állástfoglalt a magyar vasutak távlati fejlesztési programjáról. Mivel a vasút környezetvédelmi és energiafogyasztási szempontból a legelőnyösebb közlekedési forma, a fejlett országokban egyre nagyobb figyelmet fordítanak rá. Ezt a számadatok is alátámasztják. A vasút költségeiből 1989-ben az állam finanszírozott 34,5 százalékot az NSZK-ban, 34 százalékot Franciaországban, 69 százalékot Olaszországban és 51 százalékot Ausztriában, Magyarországon az arány: 11 százalék. A vasúti beruházásokból az állam által vállalt részarányok ugyanezt a tendenciát mutatják: NSZK 77, Olaszország 72, Ausztria 62, Magyarország 8 százalék. A vágánykorszerűsítésben az elmaradás 2400 km. 1992-ben mindössze 5 km-re futotta. A pályák rossz állapota miatt olyan sok a sebességkorlátozás, hogy a magyar vasút történetében először, 1992-ben nem tudta kiadni az új belföldi menetrendet. A bizottság szerint az 1993-95-ös évekre készített fejlesztési irányzatok közül a szintentartó változat képes csak a fennmaradást biztosítani. îgy talán a nemzetközi törzshálózati vonalak 2000-re elérik az osztrák vasutak mai színvonalát. (További információ: Dr Kerkápoly Endre, BME Vasútépítési tanszék, tel: 166-4064)
(NOÉ Hírlevél, 1992/4)
|