Városi Közlekedés vasúton
Budapest közlekedési problémáinak megoldására számos lehetőséget vázoltak fel a szakemberek: Metró, kéregvasút, trolibusz, villamos. Egy megoldási lehetőségről azonban kevés szó esik: a meglévő körvasúti hálózatra épülő elővárosi vasútról. A körvasutat már a múlt század végére kiépítették, ezzel biztosítva a főváros területén levő vasútállomások összekapcsolódását. A vonalak villamosítását 1972-re fejezték be. Tehát adva van egy meglevő vasúthálózat sínekkel, állomásokkal, már csak tovább kell lépni, és mindazt a városi tömegközlekedés céljaira felhasználható állapotba kell hozni. A MÁV szakemberei már több éve foglalkoznak a gondolattal. Vizsy Ferenc, a MÁV Budapesti Igazgatóságának üzemeltetési igazgatóhelyettese beszélt elképzeléseikről:
Ha végigtekintünk Európa nagyvárosain, látjuk, hogy a tömegközlekedésben a fő hangsúly a kötöttpályás közlekedési módoké: villamos, metró, elővárosi vasút, stb. Nézzük pl. Párizst, Londont, Bécset, egyik metropolisz sem oldaná meg tömegközlekedését e rendszerek nélkül. Az európai nagyvárosokban a közlekedési gondok megoldására az állam, az önkormányzatok és a közlekedési vállalatok képviselőiből közlekedési közösségek alakultak. Ez a rendszer egyszerre szolgáltatási és tarifa közösség is, ezáltal vált egy-egy nagyváros közlekedése egységes egésszé. Ez a megoldás egy igazi alternatívája az egyéni közlekedésnek.
Budapest ezekhez a nagyvárosokhoz képest 15-20 éves hátrányban van.
Nálunk országos szinten is egymástól teljesen függetlenül működik a MÁV, a BKV, a Volán, és nem jelenik meg a közlekedésben a helyi önkormányzatok érdeke sem. Az összehangolatlanságot jól szemlélteti a MÁV- és a Volán-járatok párhuzamos működése, vagy az, hogy a vasúti menetrendhez mennyire nem alkalmazkodnak a helyi és helyközi autóbuszjáratok.
A gyorsabb, magasabb színvonalú tömegközlekedési rendszer kialakításához a vállalati érdeket félretéve egységes közlekedési struktúra kialakítására van szükség.
Mindez viszont elképzelhetetlen a főváros agglomerációs övezetének bekapcsolása nélkül.
A közlekedési közösségek kialakításához nagyban hozzájárulna a körvasútra kiépülő elővárosi vasút. Budapest területén ehhez adott 191 km-nyi villamosított kétvágányú vasúthálózat 36 vasútállomással és 120 km-nyi ipari vágánnyal.
Néhány új megálló létesítésével a Déli Összekötő Vasúti-híd mellett új vágányok megépítésével és a felújításra váró mozdonyok és szerelvények üzembeállításával beindulhatna a közlekedés.
Az új rendszerben megváltozna az autóbuszok szerepe a főváros közlekedésében. Ez azért fontos, mert jelenleg ezen járművek a leglassabbak és a legkörnyezetszenyezőbbek. A közlekedési közösségben az eddig elkülönülten tevékenykedő vállalatok az új elővárosi vasútra épülve alakítanák ki a főváros tömegközlekedési struktúráját.
Nézzük meg részletesen, hogy milyen lehetőségeket tudunk nyújtani:
1. (Érd) Budapest Kelenföld Kőbánya Kispest Vecsés (Monor)
2. Rákoshely Rákosrendező
3. (Bicske) Budapest Kelenföld Rákospalota Újpest (Vác)
4. (Gödöllő) Pécel Óbuda (Esztergom)
5. Pécel Rákospalota Újpest Dunakeszi
6. (Vác) Dunakeszi Vecsés Monor
Az itt feltűntetett állomások között az önkormányzatokkal közösen jelölnénk ki a megállóhelyeket úgy, hogy biztosítva legyen az egyéb járművekre való átszállás lehetősége.
Ma még szinte elképzelhetetlen, hogy mit is hozhat a jövő: kényelmes, megfelelő gyakorisággal közlekedő, a város zsúfoltságától független közlekedési lehetőséget, és azt a csodát, hogy pl. Budaörsről átszállás nélkül lehetne eljutni Vecsésre.
Feleslegessé válna pl. a Kosztolányi Dezső teret tönkretevő, a Bocskai úton élők életét megkeserítő Volán-busz forgalom, hiszen az autóbuszok Érden, Tárnokon vagy Diósdon gyűjtőforgalomban szállítanák az utasokat a pályaudvarra, onnan pedig már az elővárosi vasút bonyolítaná az út további részét.
Elképzeléseink természetesen csak akkor válnak valóra, ha azt minden érdekelt fél akarja, és pénzt is biztosít hozzá. Jelenleg abban a helyzetben vagyunk, hogy még az érdekeltek nem hozzák meg a gazdaságpolitikai döntést, a Budapesti Közlekedési Szövetség megalakításáról, addig nincs pénz, viszont mi pénz nélkül nem tudjuk megtenni a szükséges előkészítő lépéseket, és ezzel be is zárult a kör.
Javaslatunk még időben hangzik el, hiszen számításaink szerint 1996-ra az EXPO-ra megindulhatna a terület tömegközlekedését nagyban megoldó dél-budapesti vonal. Mindehhez néhány százmillió forintra van szükség, ami nem nagy összeg, a várható haszonhoz képest. Olcsóbb, gyors, pontos, környezetbarát közlekedési rendszerré alakulhatnának a ma még eltérő gazdálkodási érdekszférában működő, versenyre késztetett közlekedési vállalatok.
Elképzeléseinkben nem csupán a vasúthoz kapcsolódó beruházások szerepelnek, hanem arra is törekszünk, hogy az állomások mellett autóparkolókat, biciklitárolókat hozzunk létre. A P+R, vagyis "parkolj és utazz tovább vasúton" feltételeit a helyi önkormányzatokkal közösen tudnánk kialakítani. Ez ügyben felméréseket is végeztünk. Saját területünkön biztosítunk az önkormányzatoknak vagy a vállalkozóknak helyet. Ezzel a módszerrel nagyban tehermentesítenénk a főváros már elviselhetetlen zsúfoltságát és szennyezettségét.
Úgy gondolom, ha ez a közlekedési lehetőség Európa többi nagyvárosában már bevált, használjuk ki mi is adottságainkat, és közlekedjünk korszerűbben: városi vasúton.
Meruk Rózsa
|