A vasút jelenleg saját forrásból finanszírozza a pályafenntartást, ez évi 17 milliárd Ft-ot tesz ki. Ehhez az összeghez hozzá kell adni a forráshiány miatti állagromlást, ami a pályafenntartás költségeihez hasonló nagyságrendű összeg.

Az útfenntartás évi 15 milliárd Ft-os költségének — véleményünk szerint — 95%-át a közúti áruszállításnak kellene viselnie. (Ezt műszakilag már többször is megindokoltuk a Lélegzet hasábjain. — A szerk. megjegyzése)

Ez tehát 14,25 milliárd Ft lenne. A becslések szerint azonban a tehergépjárművek üzemeltetői 1992-ben mindössze 0,7 milliárd Ft-ot fizettek a gázolajra kivetett útalapdíj formájában. (Megjegyzendő, hogy a korábbi években a gázolaj útalapdíja csak töredéke volt a benzinének, ami a személygépkocsi-tulajdonosokkal szemben is egy megengedhetetlenül hátrányos megkülönböztetést jelentett.) Tehát a támogatás ebben a vonatkozásban 13,5 milliárd Ft a közúti fuvarozók részére.

Már közismertté vált a HTO-nak a gázolaj helyetti felhasználása a közúti fuvarozók körében. Ezáltal a közúti szállítók literenként átlagosan 22,40 Ft-ot "takarítottak meg". Számításaim szerint ez 1992-ben összesen 7 milliárd Ft adócsalást jelentett.

A magyarországi közúti áruszállítás jelentős közvetett támogatásban részesül oly módon, hogy itthon elengedik a külföldi tehergépjárművek útadóját, amiért viszonzásul a külföldiek a magyar tehergépjárművek adóját engedik el. 1992-ben 566 ezer külföldi tehergépjármű haladt át országunkon, további 207 ezernek pedig Magyarország volt a célállomása. Figyelembe véve e járművek átlagos súlyát és a megtett út hosszát, évi 19 milliárd Ft támogatás kapunk eredményként. Megjegyezzük, hogy ez valóban támogatást jelent, hiszen a nemzetközi szakirodalom alapján tudjuk, hogy ilyen mértékű tehergépjármű-forgalom ennél jóval nagyobb károkat és költségeket okoz társadalmunknak. (Ennek érzékeltetésére megemlítenénk, hogy átlagosan 40 másodpercenként lép be egy külföldi kamion országunk területére, és ezek a járművek évente összesen 26 ezer tonna CO-t, 23 ezer tonna NOx-et, 11 ezer tonna szénhidrogént és 500 tonna kormot bocsátanak a levegőbe, továbba legalább 100 ezer tonna port hajtanak fel Magyarországon.)

Az új utak építése jóval kisebb fajlagos beruházást igényelne, amennyiben azokat csak a személygépkocsik vennék igénybe. Évi 10 milliárd Ft útépítésre fordított összeget véve alapul, és feltételezve, hogy ennek 50%-át a teherforgalom miatt kell kiadni, 5 milliárd forint támogatási összeget kapunk.

A közúti áruszállítás nemzetközi tevékenysége a devizában fizetett napidíjak kedvezményezettsége következtében csak költségként került elszámolásra, így ez után nem fizettek szja-t, tb-járulékot, stb. Ebből következően a nemzetközi közúti áruszállítás mintegy 3 milliárd Ft kedvezményben részesült a vasútihoz képest.

Az állam a vasúti személyszállítás finanszírozását az elmúlt években egyre nagyobb mértékben hárította át a MÁV-ra. Így a MÁV arra kényszerült, hogy emelje áruszállítási díjait, illetve alapvetően fontos fejlesztésekről mondjon le, ami a tovább csökkentette a vasút versenyképességét. Ez a teher 1990-ben kb. 13 milliárd Ft-ot tett ki, tavaly pedig mintegy 11 milliárd forint volt.

Tehát a környezetet súlyosan szennyező közúti áruszállítás 1992-ben a következő közvetlen és közvetett támogatásban részesült a vasúti árufuvarozáshoz képest (milliárd Ft-ban):

Tehát az abszolút különbség évi 90 milliárd Ft. Ez a nagyságrendű összeg jellemezte az elmúlt éveket is, tehát a vasúti árufuvarozás önhibáján kívül, a hibás állami politika következtében sok száz milliárd forintos hátrányba került a közúti árufuvarozáshoz képest. Ehhez hozzájárult az a — fentiekben még nem említett — tény is, hogy 1990-ig a rubel-elszámolás miatti alacsonyabb árak alkalmazása következtében a MÁV évi 15—20 milliárd Ft támogatást nyújtott a rubel viszonylatú külkereskedelemnek.

Az elmondottak azt bizonyítják, hogy a környezet- és egészségvédelmi szempontokon kívül pusztán a gazdasági racionalitás is azt követeli meg, hogy az állam fokozottan adóztassa meg a közúti árufuvarozást és az így keletkező bevételek egy részét a vasút fejlesztésére fordítsa.