kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Csodaszerek?

A környezetvédelem üzlet lett és nemcsak divat, sokan élnek belőle. Vajon a csodálatos szerek vagy eszközök, amelyek csökkentik a belsőégésű motorok kipufogógázának károsanyag-tartalmát, mennyire hatásosak, vagy egyáltalán hatnak-e?
A hirdetőket több osztályba lehet sorolni. Az egyik az ügyesek osztálya. Az ő hirdetéseik azok, amelyek arra hivatkoznak, hogy a szerük a valamilyen rendszámú gépkocsival milyen csodálatos eredményt produkált, mert a csodaszer előtti használathoz képest jelentősen csökkent például a kipufogógáz szennyezőanyag-koncentrációja. (Természetesen mindig az adott divatnak megfelelően javult a hatás.) Egy ilyen indokkal az időjárást is "csodaszernek" lehetne tekinteni, mert aki egy kicsit ért a belsőégésű motorokhoz, az tudja, hogy a légkör állapota milyen hatással van egy termotechnikai folyamatra, vagyis "csodákat" lehet produkálni a különböző légállapotok mellett történt mérésekkel is. De a szakemberek azt is tudják, hogy egy olyan összetett rendszer működését, mint a járműmotorét, olyan sok tényező befolyásolja, hogy két egymást követő mérés eredménye között is eltérések vannak, vagyis nem véletlenül mondják, hogy "egy mérés nem mérés". Egy sorozat legjobb és legrosszabb eredményeire hivatkozni, ezeket önkényesen kiemelni egyszerűen a nem szakember becsapását jelenti. Valamiről azt kijelenteni, hogy hatásos, csak igen alapos, körültekintő, a körülményeket megfelelően dokumentált vizsgálatok alapján lehetséges. Ehhez hasonló az, amikor valaki az eredetileg megvizsgált, és hatásosnak bizonyult termékét megváltoztatja, ezzel rontva vagy megszüntetve annak hatékonyságát.
A másik osztályba az igen ügyesek tartoznak. ők azok — maradva a járműveknél —, akik azt állítják, hogy a motorjukat egy vagy több intézetben megvizsgálták. Azt azonban elfelejtik megemlíteni, hogy mit vizsgáltak a motoron, illetve mi volt az eredmény. Ugyanis náluk két eset fordul elő. Az egyik az, amikor egy intézetet a hirdetéssel kapcsolatban egyáltalán nem, vagy csak meglehetősen áttételesen kapcsolatban levő tényező vizsgálatára kének. Például hűtőfolyadék vizsgálatára, de egy csodára képes kenőanyag kapcsán hivatkoznak az intézet vizsgálatára. A másik eset az, mikor valóban a hirdetett szer vizsgálatát kérték, de elfelejtik megemlíteni a hivatalos eredményt, és csak a fantáziájuknak és üzleti érdeküknek megfelelőt állítják valóságtartalom nélkül.
A harmadik osztály a naivak osztálya. Ide azokat lehet sorolni, akik megfelelő külföldi kereskedelmi kapcsolat és anyagi háttér birtokában olyan berendezést, eszközt hirdetnek, amelyről azt állítják, hogy megoldja a környezetszennyezés problémáját. A megvétele és beépítése esetén — ugyancsak a járművek motorját említve — a kipufogógáz mérgező anyagait veszélytelenné alakítja át eszközük, és azzal az igen káros ólomvegyületeket tartalmazó benzin helyett az ólommentessel használható a jármű. A hirdetésből a szakértelem hiányára lehet következtetni, mert sajnálatosan a még nálunk sokkal fejlettebb országokban sem sikerült a kereskedelmi forgalomba hozatalra képessé tenni olyan megoldásokat, amelyek eltüntetik a káros anyagokat, hanem csak olyanokat, amelyek csökkentik azok mennyiségét, de ilyenek már itthon is kaphatók. Lehet, hogy a hirdetett is ilyen, csakhogy a hirdetés a szakembert szkeptikussá teszi. Főleg amiatt, mert a hirdető nincs tisztában azzal, hogy az ólommentes benzin nem használható korlátlanul minden járműmotorhoz, még katalizátor használata mellett sem. Ennek az oka egyrészt a hazai kereskedelmi forgalomban kapható ólommentes benzin oktánszáma, másrészt pedig egyes motorok konstrukciója. Ezen ismeretek hiánya a motorok idő előtti tönkremenetelét eredményezi, növelve ezzel a gépjármú-közlekedés csekélynek még a legjobb indulattal sem nevezhető hulladéktermelő hatását. Természetesen a költségek sem mellékesek!
A probléma összetettségére és a csodaszerek valódi helyzetére jellemző az, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgépészeti Intézetének környezetvédelemmel foglalkozó szakemberei felajánlották — és ezt még most is fenntartják —, hogy minden hazai újítónak, feltalálónak vagy cégnek, amelyik saját fejlesztésű, gépjárművekkel kapcsolatos, környezetünket védő szert, berendezést hozott létre, azt környezetvédelmi szempontból megvizsgálják és dokumentálják, s mindezt munkadíj nélkül teszik, ha a hatásosság legalább 5%. Természetesen ez azt jelenti, hogy rosszabb eredmény esetén a teljes vizsgálati költséget a "feltalálónak" kell fizetnie. Sajnálatosan eddig nem volt senki, aki vállalni merte volna ezt a megméretést.
Ezek a jelenségek vetik fel azt a problémát, hogy miért nincs még szabályozva az, hogy milyen vizsgálatoknak való megfelelés alapján hirdetheti valaki termékéről azt, hogy az környezetvédő termék, és milyen feltételek, körülmények esetén alkalmas erre? Ha a gyógyszereknél, a gyógyhatású készítményeknél már vannak hatásossági vizsgálatok, akkor vajon meddig kell várni arra, hogy az olyanoknál, amelyek nem egy-egy ember, hanem mindannyiunk életfeltételének, a környezetünk tönkremenetelének a megakadályozását hivatottak megoldani, megszülessen egy objektív minősítő rendszer? Mikor talál az ezt sürgető könyörgés értő fülekre? Mert addig az igazi környezetvédelmi szándék érzése helyett a szakembereknek inkább csak kétségei lehetnek.
Dajka József



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.