kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Az árak helyreigazítása

Csaknem kétéves kutatás gyümölcsét mutatták be nemrég Brüsszelben a sajtónak. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) nyilvánosságra hozta a közlekedés társadalmi költségeinek internalizálásáról szóló kutatásának zárójelentését "Az árak helyreigazítása (Getting the Prices Right)" címmel.
A 220 oldalas jelentést megküldték az Európai Közösség Bizottsága közlekedési, valamint környezetvédelmi igazgatóságának is, amelyek részt vettek a kutatás finanszírozásában.
A munka összköltsége több mint 250 ezer ECU volt (kb. 26 millió forint). Az ötlet a T&E svéd elnökségi tagjától, Per Kågesontól származik. Az elso és legnagyobb hozzájárulás svéd kormányszervektől és svéd független szervezetektől származott, de később támogatást nyújtott a kutatáshoz a holland, a norvég és a svájci kormány is, valamint az EK Bizottsága.
Kågeson, a T&E elnöke, a kutatás koordinátora és a zárótanulmány szerzoje szerint a kidolgozott javaslatok tisztességesek: "Csak annyit kérünk, hogy a közlekedés használói és üzemeltetői annyit fizessenek, amennyit kell — tehát fizessék meg a társadalmi és környezeti költségeket is. A zárótanulmány kiadása nem jelenti a kutatás befejezését. Sok szempontból a munka csak most kezdődik, hiszen tevékenységünk sikere azon múlik, hogy a T&E tagszervezetei hogyan hasznosítják kutatási eredményeinket, el tudják-e érni, hogy javaslatainkat bevezessék."
A teljes kutatási anyag több tanulmányt tartalmaz. Öt rész-jelentés már külön is napvilágot látott (A közlekedésből származó légszennyezés külső költségei Európában, A nitrogén-oxidok és a kén-dioxid csökkentélésének költségei Európában, A személygépkocsik üzemanyag felhasználása javításának lehetőségei, A közlekedés külső hasznai, A teherfuvarozás adóztatása). Az említett 220 oldalas részletes tanulmány alapján pedig Chris Boavers irt egy rövid, 28 oldalas népszerű változatot, amely hamarosan magyarul is megjelenik a Magyar Közlekedési Klub kiadásában.
A tanulmány szerkezete
A vizsgálatnak három fő célkitűzése volt:
- a közlekedés valós társadalmi és környezeti költségeit tükröző árképzési rendszer kidolgozásához történő elvi-elméleti hozzájárulás;
- meghatározni, mely költségek nem foglaltatnak benne a közlekedés használói által fizetett árakban;
- közös nyugat-európai modell kidolgozása a fent említett külső költségek beépítésére.
Ennek megfelelően a tanulmány három részből áll. Az első azt elemzi, miért nem helyesek a jelenlegi közlekedési árak, a második a valóságos költségeket vizsgálja, a harmadik pedig az árak helyreigazításának lehetséges módozatait taglalja.
Hibás árak
A kutatás hátterét ismertető bevezetés után hosszú fejezet foglalkozik a költség-internalizálás elméletével a közlekedési költségek szempontjából. Szó van a költség, a külső (externális) költség fogalmáról, majd arról, hogy bármely tevékenységről (nemcsak a közlekedésről) legyen szó, miképpen vezet a verseny tisztességének torzulásához, ha az ár nem tükrözi teljes egészében a ráfordításokat. Ismerteti továbbá a külső költségek kiszámításának nehézségeit, hiszen ez a művelet nem végezhető el pusztán pénzügyi fogalmak alkalmazásával.
"A közlekedés külső hasznai" címet viselő fejezetet élvezettel olvassák majd azok, akik az állítólag túlságosan magas úthasználati díjak miatt háborgó nagyhatalmú út-lobbikkal állnak szemben. Ezek rendszerint arra hivatkoznak, hogy a közúti szállítás olyan előnyöket nyújt a társadalomnak, amelyekért az nem fizet, és ezeket az előnyöket állítják szembe azokkal a problémákkal, amelyeket a szállilás okoz, de amelyekért nem fizet. Ezt az érvelést porrá zúzzák ebben a fejezetben, mely az Ecoplan nevű svájci kutatóintézet munkáján alapszik A svájci kutatók elemzésének tanulsága az, hogy noha lehetnek előnyei a közúti szállilásnak, ezek aligha külső előnyök, azaz, a használó vagy a természetes piaci erők fizetnek értük.
A "Helyzetelemzés" című fejezet áttekinti a közlekedés teljes költségét elemző szakirodalmat, valamint azt: mit tettek (vagy nem tettek) a kormányok azért, hogy a társadalomnak és a környezetnek okozott kárt megfizettessék.
A valódi költségek
A közlekedésnek sok- és különféle valós külső költsége van, a kutatás ezek közül négyet emel ki. Ezek a levegőszennyezés és az éghajlatváltozás, a zaj, a közlekedési balesetek, valamint a közlekedési infrastruktúra pénzügyi vonzatai. A levegőszennyezéssel kapcsolatban négy fő szennyezőanyagot tekint át: a kén-dioxid, a nitrogénoxidok, az i1ló szerves vegyületek (szénhidrogének) és a széndioxid hatásait. A gázok közül kihagyja a szénmonoxidot, a nitrogén-oxidot és a port (részecskéket), részben azért, mert a kutatás költségvetése ezeket már nem fedezte - azonban a T&E következtetései között szerepel, hogy az EK-nak biztosítania kell azoknak a kutatásoknak a költségeit, amelyekre a jelen tanulmány anyagi okokból nem térhetett ki.
A zajról szóló fejezet kevésbé egyértelmű, mint a légszennyeződést elemző rész. Mivel a csendnek nincsen piaca, a zaj költségeit különféle módokon lehet számolni, főleg a "fizetési hajlandóság" elve alapján.
A közlekedési balesetek által okozott költségek egy részét fedezi a közlekedők és fuvaroztatók saját biztosítása, de nem mindegyiket. Az emberi veszteségek érté kelése például országonként változó. A T&E egyik javaslata arra irányul, hogy az EK határozza meg, a jövőben hogyan kell kiszámítani a kiesett termelést és emberi költségeket.
Ami a közlekedési infrastruktúrát illeti, a legtöbb európai ország elmondhatja magáról, hogy a közutak költségeit a használati díjak fedezik. Ezzel szemben a vasút feltételezhetően nem fizeti vissza a teljes költséget (ezzel kapcsolatban a tanulmány nem tud egészen pontos adatokkal szolgálni, mivel nehézségekbe ütközött az európai vasúti társaságok könyvelésébe való betekintés). A jelentés szerint közép- és hosszú távon minden közlekedési módnak fedeznie kell a teljes költségét, de bizonyos tekintetben a vasúti társaságokkal rövid távon kivételt lehet tenni annak ellensúlyozására, hogy a kormányok éveken keresztül a közúti közlekedést részesítették előnyben.
Helyes árak
"A politika és eszközei" talán a legfontosabb fejezet. Ebben kerülnek bemutatásra azok a modellek, amelyek alapján lehetővé válik a közlekedés teljes költségének beépítése az árakba A közúti közlekedés esetében a legfőbb eszköz az üzemanyagárak fokozott megadóztatása, amelynek fedeznie kell az útfenntartást, a közlekedésirányítást és a balesetek költségeit, továbbá tartalmaznia kell a széndioxid-kibocsátásra és az energia-felhasználásra kivetett adót, a légszennyezési díjat (nitrogén-oxidokra és szénhidrogénekre) és egy alap zajdíjat. Emellett szükséges bevezetni a gépjárművek évenkénti különadóját, a városi úthasználati díjat és egy kilométeradót az EK-a belül. Vannak modellek a vasúti, a légi és a vízi közlekedésre is.
Ezt a fejezetet esettanulmányok követik, elsősorban németországi példák. Más országok a függelékben szerepelnek.
A költség-beépítés következményeiről szóló fejezet különösen érdekes lesz a kampányszervezőknek és a politikusoknak, mivel a javasolt intézkedések bevezetésének lehetséges következményeit tárgyalja. Ezek egy része az áremelkedések következtében beálló keresletcsökkenés hatásait elemzi, más része a lehetséges jogi megoldásokat (pl. a nehézgépjárművek közlekedésének időbeli korlátozása) taglalja.
Az utolsó fejezet nyolc konkrét javaslatot tartalmaz, erélyes és gyors intézkedéseket sürgetve az EK részéről a közlekedési költségeknek az árakba való beépítése végett, hiszen minél később történik ez meg, annál súlyosabb gondoknak nézünk elébe.
A tanulmány lehetséges távolabbi hatásai
Noha mindig nehéz megjósolni, hogy az EK Bizottsága hogyan fogad ilyenfajta javaslatokat, az "Árak helyreigazításá"-nak mélyreható következményei lehetnek.
Sok nemzeti kormányhoz hasonlóan az EK évek óta azt állítja, hogy támogatja a "szennyező fizessen" elvét, és újabb állásfoglalásaiban és dokumentumaiban — így például a Közös Közlekedési Politika jövőjéről szóló tavaly decemberben megjelent Fehér Könyvben - hangsúlyozza: az EK-nak el kell érnie, hogy a közlekedés résztvevői fizessék meg tevékenységük teljes költségét.
Mindezidáig lehetett hivatkozni arra, hogy senki sem tudja, hogyan lehet elérni ezt a célt. Készültek tanulmányok arról, hogy mekkorák a közlekedés összköltségei, de nem léteztek javaslatok azok internalizálására (beépítésére az árakba).
Az "Árak helyreigazításá"-nak megjelenésével ez a helyzet megváltozott. Annak ellenére, hogy egyes részterületeken az adatok hiányosak, a T&E javaslatai az EK számára megalapozott és tisztességes keretet nyújthatnak politikája egyik központi kérdésének megoldására. Arra nincs biztosíték, hogy ezt meg is teszik, ám többé nem létezik hivatkozási alap a tétlenség igazolására!
A miniszterek be kívánják építeni a társadalmi költségeket az árakba
Tökéletes időzítéssel az EK közlekedési miniszterei megerősítették, hogy be kívánják építeni a közlekedés külső költségeit az árakba! A közlekedési miniszterek tanácsa luxemburgi ülésén megvitatta az EK Bizottság Fehér Könyvét a közlekedésről, és számos következtetést fogadott el.
Többek között elismeri, hogy a különböző közlekedési módok iránti keresletet nem szabad tisztességtelen versennyel torzítani. Külön intézkedésekre van tehát szükség a következő célokkal: egy igazságos alapot kell létrehozni az infrastrukturális beruházásokra, a meglévő szabályokat szigorúan érvényesíteni kell (különösen a járművezetéssel tölthető időre vonatkozókat), valamint meg kell vizsgálni a külső költségek kérdését, elsősorban a környezetvédelemmel és a közlekedésbiztonsággal kapcsolatosan.
A "megvizsgálás" szó nem jelenti azt, hogy a miniszterek elkötelezték magukat az ősszel költség internalizálására, de hatékonyan kötelezi az EK-t, hogy komolyan vizsgálja meg az "Árak helyreigazításá"-ban foglalt javaslatokat.
A miniszterek kiemelték "a környezetet tiszteletben tartó közlekedési módok elősegítésének fontosságát", viszont egyúttal "elismerték a közúti közlekedés alapvető szerepét".
A fent említett tanulmányok egyelőre a T&E brüsszeli szerezhetők be (T&E, Rue de la Victoire 26, &1060 Bruxelles, Belgium. Telefon: +32 2 537 ó63P; fax: +32 2 537 7394.), de hamarosan hozzáférhetők lesznek a T&E budapesti irodájában is.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.