A KHVM-nek az Útalap-pályázatokkal foglalkozó irodájában, az UKIG-nál a társadalmi szervezetek, közöttük a VBB képviselői is többször megfordultak a nyár folyamán. Az iroda munkatársai igényelték és meghallgatták véleményünket, a döntést előkészítendő, sőt a második fordulóban már magánál az elbírálásnál is jelen lehettünk. Dr. Sztojanovits Iván államtitkár dr. (a KHVM részéről a Bíráló Bizottság elnöke) a döntésre jól előkészített pályázatok fölött a Bizottság többi tagjával folytatott kisebb szakmai és kevésbé szakmai vitákat követően véglegesítette a nyertesek listáját.

Ezzel a döntéssel teljes kiosztásra került a "hányatott sorsú" 1993. évi kerékpárút-alap. Az igényekről, az érdeklődésről azt lehet még elmondani, hogy a rendelkezésre álló rövid felkészülési idő (a tervek készítésére, az engedélyeztetési procedúrára, valamint az önkormányzati, testületi döntések lebonyolítására) nem vette el a pályázati kedvet. Az önkormányzatok felismerték a parlamenti viták és az Útalappal kapcsolatos döntések célját. Az ebben rejlő pénzügyi (a saját források bővítését szolgáló) lehetőségeket alsósorban a községek és a kisebb városok ismerték föl, ami főleg a (kerékpározási lehetőségeket bővítő) mezőgazdasági utak és a járdák építésére kiirt pályázatoknál volt érzékelhető.

Tehát három olyan lehetőség volt, mellyel az önkormányzatok a helyi kerékpáros közlekedés fejlesztését is segítő pénzügyi támogatást kaphattak a központi költségvetéstől:

1. Közvetve a járdaépítést támogató alapból, amely elsősorban a kisközségeknél volt népszerű. Ennek második fordulója októberben zárul majd le. Az első fordulóban 62 önkormányzat ÁFÁ-val együtt 50,9 millió Ft összegben kapott ilyen céllal támogatást. Ez összesen 34,5 km hosszúságú járda építésére lesz elég, amelynek fajlagos építési költsége, az önkormányzati hozzájárulás beszámít5sával, 2,7 millió Ft/km).

2. A Földművelésügyi Minisztérium a KHVM-mel egyetértésben meghirdetett májusi pályázata azoknak az összekötő utaknak a kiépítését célozta, amelyek a mezőgazdasági szállítások elősegítése mellett szolgálják a térség kerékpáros közlekedése feltételeinek javítását is. A beérkezett 172 pályázatból 39-nek jutott támogatás: az Útalapból 198 millió Ft, a mezőgazdasági alapból 149 millió Ft. 73 km hosszúságban épülnek majd e kettős célt is szolgáló utak (fajlagos költségük átlagosan 7,3 millióFt/km).

3. És végül a legfontosabb: kimondottan az önkormányzati kerékpárutak építésére szánt támogatásból a kétfordulós pályázat során 154 önkormányzati igényt kellett elbírálni. Az összesen 642 millió Ft támogatást nyert 115 pályázat alapján mintegy 181 km hosszúságban épülnek majd kerékpárutak (fajlagos ÁFÁ-s költségük a két pályázat adatainak összesítése után 5,9 millió Ft/km).

Reméljük, az elnyert összegek mielőbb felhasználásra kerülnek. Ezekről is szeretnénk hírt adni!