kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Költségvetés a fejlődésért

Mindenki egyetért azzal, hogy a humán szférába (tudományos kutatás, oktatás, művelődés, egészségügy, s hadd soroljuk ide a környezetvédelmet is) történő befektetés hosszabb távon a legjobban megtérülő beruházás. Bár vitathatatlan ezen ágazatok minden másnál meghatározóbb jelentősége országunk jövőbeni fejlődésében, az elmúlt évtizedekben e területeket folyamatosan alárendelt szerepre kárhoztatták. A rendszerváltás sem hozott javulást, hanem éppen ellenkezőleg: felgyorsult a tudományos kutatók ellehetetlenítése, a közoktatás és közművelődés színvonalának további csökkentése, az egészségügyi intézmények lerohasztása, a környezet minden korábbinál súlyosabb pusztítása. Minderre az ország súlyos gazdasági helyzete szolgál hivatkozási alapul. De vajon elfogadható ez az indok?
A nemzetközi tapasztalat korábban és ma is azt mutatja, hogy a gazdasági visszaeséssel küszködő országok többek között a tudományos kutatás és fejlesztés fokozott támogatásával adnak újabb lendületet a gazdasági fejlődésnek.
A közhiedelemmel ellentétben az oktatásnak és a művelődésnek is számos, rövid időn belül megtérülő haszna van. A felnőttoktatásnál, a szakemberek képzésénél és átképzésénél ez az összefüggés egyértelmű. Azonban még az általános iskolai oktatás sok rövid távú előnnyel jár. Az oktatásban és a közművelődésben dolgozók béremelése keresletgerjesztő hatásával élénkíti a gazdaságot, s — mivel ők a lakosság műveltebb rétegéhez tartoznak — különösen a jó minőségű, korszerű termékek iránti keresletet. (Több közgazdász véleménye szerint ez most azért is fontos lenne, mert az elmúlt időszakban a kárpótlási jegyek által kiváltott keresletnövedés a végéhez közeledik.) Az e területen aktívan dolgozó több százezer magas képzettségű szakember helyzetének javítása kedvezően hatna más ágazatok fejlődésére, hiszen közülük közvetve vagy közvetlenül sokan vesznek részt különböző gazdasági tevékenységekben. A közoktatás és a közművelődés korszerűsítéséhez biztosított összegek egyes anyagi jellegű ágazatok (pl. információtechnika) fejlesztését is jelentősen elősegíthetnék. Továbbá e tevékenységek éppen azt a forrást használják fel, amely hazánk adottságainak is leginkább megfelel, és amely legnagyobb mértékben áll rendelkezésünkre: az emberi tudást. Ezeken a területeken korlátlan lehetőségek állnak a megújulásra, az innovációra, amelyet a nemzetközi piacon is értékesíthetünk, és amely az ország hírnevét is érezhetően növelné. (Arra, hogy mennyire igaz ez, a saját iskolánk példája is bizonyítja. Nemrég a párizsi Magyar Intézet vezetője arról panaszkodott, hogy szinte lehetetlen a francia sajtóban a hazánkat kedvezően bemutató cikkeket megjelentetni. A Talento Iskola tanulóinak néhány hónappal ezelőtti svájci és franciaországi bemutató körútjáról hat különböző francia nyelvű újság közölt hosszabb cikket a legnagyobb elismerés hangján.)
A fentebb elmondottak az egészségügyre is érvényesek. Mindezen túlmenően a jelenleginél korszerűbb egészségügyi szolgáltatások igencsak javíthatnák állampolgáraink egészségi állapotát és így a gazdasági teljesítményüket is.
A környezetünk javítását segítő intézkedések pedig nemzetgazdaságunk korszerűsítését mozdítanák elő, lendületet adva egy olyan iparágnak is — a környezetvédelmi iparnak —, amely világszerte a legdinamikusabban fejlődik. NSZK-beli kutatók kiszámították, hogy a környezetvédelembe fektetett minden márka 3 márka hasznot hoz a nemzetgazdaságnak — és joggal feltételezhető, hogy Magyarországon is hasonló arányok érvényesülnek.
A Levegő Munkacsoport a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetével közösen a fenti szempontok figyelembevételével dolgozta ki javaslatait az 1994. évi állami költségvetési törvényjavaslat módosítására, amelyet lapunk e számának mellékleteként közlünk. Az eddig beérkezett visszajelzések arra utalnak, hogy javaslataink egyre szélesebb körű társadalmi támogatottságot élveznek. Több országgyűlési képviselő is arról tájékoztatott bennünket, hogy szorgalmazni fogja javaslataink megvalósítását.

Lukács András


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.