kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A parlagfű allergia vonatkozásai

A parlagfű (ambrozia elatior), vagy helytelen elnevezéssel vadkender egy olyan gyógynövény, amely nem őshonos hazánkban. A növény gyors terjedése és agresszivitása miatt az egyik legveszélyesebb gyom. Mint a nevében is benne van, elfoglalni minden olyan területet, amelyet nem művelnek. A szárazságot jól tűri, éppen ezért megél olyan helyeken is, ahol más növény nem terem meg. A gyom virágzása júliusban kezdődik, általában — különösen akkor, ha nagy szárazság van — júliusban kezdi szórni pollenjeit.
Az emberek 2%-a allergiás a parlagfűre. A városokban lakók között sokkal több a parlagfű allergia, mint a vidékiek között. Ez annak a jelenségnek tulajdonítható, amire az utóbbi években figyeltek fel a kutatók: a pollen érdes felületére rácsapódnak a korom és más korpuszkuláris részecskék, és ezzel megnő a betegség okozó képessége. A komplex a nyálkahártyára kerül. Ott a koromból a nedvesség hatására kátrány képződik. Ez oldja a nyálkahártyát, gyengíti az ellenálló képességét, ezzel elősegíti a pollen átjutását. A szervezet védekezik az idegen anyag ellen, ez a jelenség az allergia.
Az allergiás tünetek általában a szem kötőhártyáján kezdődnek égő viszkető érzéssel. Egész súlyos esetben a szem beduzzad, a kötőhártya elemelkedik, vizenyőssé válik. Ezzel egy időben jelentkezik a tüsszögés, melyet vízszerű orrváladékolás, orrdugulás kísér. A torok nyálkahártyáján viszkető, kaparó érzés is a parlagfű allergia jele. A viszketés kisugárzik a fülkürt felé. A légcsőben allergiás légcsőgyulladást okoz, ami ugató, kínzó köhögéssel jár. A kis légutakba kerülve jelentkeznek a legsúlyosabb tünetek; illetve betegség, az asztma.
Mi a teendő? Elsősorban a légszennyezettség csökkentése, mivel minden allergia esetében elsődleges oknak tekinthetők a szervezet immunrendszerét károsító tényezők.
A parlagfű irtását június végén, vagy július első és második dekádjában kellene elvégezni. Elsősorban a fővárosban, de az ország egész területére is ki kellene terjeszteni az irtást. Nem vegyszeres gyomirtásra gondolok, hiszen a vegyszerekkel tovább károsítjuk a környezetünket. Legjobb a kézi erővel végzett irtás. A tereken, közterületeken közmunkát lehetne szervezni. Másik lehetőség, hogy az kapja meg a munkanélküli segélyt, aki legalább havonta 4-5 napot dolgozik érte. A munkanélküliek nagy tömege bevonható lenne ilyen és hasonló munkára.
A parlagfű allergiának kezelése nem olcsó. 3 hónapig tart a virágzás. Ezalatt tüneti szereket kell alkalmazni, és ezek költsége egy betegre számítva legalább 10 000 forint. Az úgynevezett hyposensitizáló kezelés további 30 000 forint körül van egy évre számítva. Ebben nincs benne a munkából való kiesés, az asztma miatt adott rokkantsági járulék és egyéb költségek.
Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy megengedhetnénk ezeket a magas költségeket magunknak. A köztereken kívül gondot okoznak a parlagon hagyott kertek és a szántóföldek. Törvényt kellene alkotni, hogy büntethető legyen az a személy vagy közösség, akinek a tulajdonában elhanyagolt, nem művelt földterület, kert van.
Dr. Müller Mária



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.