kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Beszélgetés az Európai Parlament Közlekedési Bizottsága elnökével
"Magyarország erőteljesebben védje érdekeit!"

Az Európai Parlament (EP) Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága egyhangúlag Nel van Dijk asszonyt választotta meg elnökévé 1992 januárjában. A képviselőnő, aki a holland Zöldek jelöltjeként került be az Európai Parlamentbe, nemrég rövid időre Budapestre látogatott, ahol találkozott a Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub aktivistáival is.
— Milyen elképzelései vannak az Európai Parlamentnek arról, hogy miként alakuljon a jövőben Európai Közösségek közlekedéspolitikája?
— Az EP pontosan egy évvel ezelőtt hozott határozatot erről a kérdésről.* A határozat megállapítja, hogy a környezetre leginkább káros közlekedési módok — a közúti és a légiforgalom — növekednek a leggyorsabban, miközben a viszonylag környezetkímélő közlekedési formák, a vasút, a hajózás és a kerékpározás nem fejlődnek megfelelően, egyes esetekben pedig éppenséggel visszaszorulnak. Ennek egyik oka az egyenlőtlen versenyfeltételek, ami sérti az EK céljait is. A határozat megemlíti, hogy egyrészt a közlekedés károsanyag-kibocsátása növekszik, másrészt korábban alábecsülték ennek hatását az emberi egészségre. A közlekedés egyre növekvő szerepet játszik az üvegházhatás kialakításában: az EK országaiban a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás már eléri az összes CO 2 -kibocsátás negyedét (nem számítva a gépjárművek előállítása, az útépítések stb. során keletkező CO 2 -emissziót), s ezen belül a személygépkocsik adják a kibocsátás 70%-át. A határozat kinyilvánítja, hogy egyensúlyt kell létrehozni a környezet védelme és a közlekedési igények között.
— Konkrét célokat is kitűz a határozat?
— Igen. Felkéri az EK Brüsszeli Bizottságát, hogy pontosan határozza meg, mit jelent az EK részére a "fenntartható mobilitás" (az olyan közlekedés, amely hosszabb távon sem haladja meg a természet teherbíró képességét), s dolgozza ki azokat az intézkedéseket és a bevezetésük határidejét, amelyek révén elérhető ez a cél. Felhívja a Bizottságot, hogy következetesen alkalmazza "a használó (a szennyező) fizessen!" alapelvet a közlekedés valamennyi ágazatára oly módon, hogy a külső költségeket beépíti az árakba. Olyan eljárást kell kidolgozni, amely számításba veszi a az összes szennyezést, az üvegházhatást, a zajt, a közúti baleseteket, a forgalmi torlódásokat, az útépítést és -fenntartást, továbbá a járművek előállításának és feldolgozásának (tárolásának, újrahasznosításának) a külső költségeit is. Az ily módon keletkező adóbevételek egy részéből olyan alapot kell létrehozni, amelyből a környezetbarát és energiatakarékos közlekedési módokat lehet támogatni. A határozat szerint ki kell dolgozni és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével 2010-ig a közlekedés CO 2 -kibocsátása 40%-kal csökken.
— A megvalósításban milyen szerepet szánnak a lakosságnak és a társadalmi szervezeteknek?
— A határozat kimondja, hogy akár közpénzből, akár magánpénzekből történik a közlekedésfejlesztés ugyanazokat a demokratikus döntéshozatali eljárásokat kell követni, és mindkét esetben szigorú környezetvédelmi követelményeknek kell megfelelni. Felhívjuk a Bizottságot, hogy indítson tájékoztató kampányt a leginkább szennyező közlekedési ágak környezeti és egészségi hatásainak széles körű megismertetésére, valamint a környezetbarát közlekedési módok használatának bátorítására.
— Úgy tűnik, ez EP-nek ez a határozata a legradikálisabb környezetvédőket is kielégítheti. Az EK közlekedéspolitikájának kialakítása azonban nem az EP-től függ, hanem az EK Brüsszeli Bizottságától, illetve a Miniszterek Tanácsa döntéseitől. Elképzelhető-e, hogy ők a rendkívül befolyásos közúti érdekcsoportok akarata ellenére is figyelembe veszik az EP határozatát?
— Valóban, az EP határozatai jelenleg nem kötelező érvényuek az EK tagországaira. Azonban hamarosan életbe lép a Maastrichti Szerződés, amely szerint az EP megvétózhatja a Miniszterek Tanácsának határozatait. Ha tehát ezt el akarják kerülni, akkor döntéseik előtt velünk is el kell fogadtatniuk elképzeléseiket.
— A megvalósítást az is akadályozza, hogy nincs egyetértés abban, hogyan lehet pontosan számszerűsíteni a külső költségeket és ezek miként építhetők be az árakba. Segíthet-e ebben az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) nemrég megjelent tanulmánya a közlekedés társadalmi költségeinek a megfizettetéséről?**
— Már maga az a tény, hogy ezt a kutatást nagyrészt az EK Bizottsága finanszírozta, jelzi azt a változást, amely gondolkodásmódjukban az elmúlt időszakban végbement. Úgy vélem, hogy a tanulmányban leírtak hasznosan járulnak hozzá a kérdés megoldásához.
— Az EK és Magyarország között feszültségforrást jelent az országunkon áthaladó kamionok ügye, számos településen a lakosság joggal tekint különös ellenszenvvel ezekre a járművekre, amelyek tönkreteszik egészségét, otthona nyugalmát. Ön szerint hogyan lehetne megoldani ezt a kérdést?
— Ausztria és Svájc nagyon kemény tárgyalásokat folytatott az EK-val a tranzit kamionforgalomról, és komoly eredményeket sikerült elérniük. A magyar kormány azonban sokkal engedékenyebbnek mutatkozott, és így az EK és Magyarország közötti megállapodás elsősorban az EK érdekeit tükrözi. A magyaroknak határozottan ki kell nyilvánítaniuk, hogy melyek az érdekeik, és javasolniuk kell a megállapodás módosítását. Nagyobb nyomást kellene gyakorolniuk az EK-ra, hogy segítse a kombinált fuvarozás fejlesztését. Védjék erőteljesebben a saját érdekeiket!
— Ez talán az EK érdekeivel is egybeeshet, hiszen elsősorban Nyugat-Európának van szüksége a közép-európai tranzitforgalomra.
— Az EK-nak fontos érdeke, hogy jó közlekedési kapcsolatai legyenek ezzel a térséggel. 1994-ben rendezi meg az EP a Miniszterek Tanácsával és a Brüsszeli Bizottsággal közösen az Összeurópai Közlekedési Konferenciát, amelyen javaslatokat tesznek a közép- és kelet-európai "közlekedési folyosók" kialakítására is. Ezek a folyosók azonban nem szükségszerűen kell, hogy új autópályák legyenek. Közép- és Kelet-Európa országai is részt vesznek majd ezen a konferencián, és lehetőségük lesz arra, hogy a tranzit vasútvonalak fejlesztését szorgalmazzák.
— Magyarországon a környezetvédő szervezetek gyakran bírálják az EK-t amiatt, hogy szükségtelen mértékben ösztönzi nálunk a motorizáció növekedését: országunkat használja fel arra, hogy megszabaduljon roncsautóitól, autógyárakat hoz létre, nyugati cégek hatalmas városszéli bevásárlóközpontok felépítését tervezik, tranzit autópálya építését szorgalmazzák Dél-Magyarországon keresztül.
— Úgy vélem, hogy mindebben elsősorban a magyaroknak kellene lépniük. A roncsautó-behozatalt egyszerűen megtilthatnák, mint Csehország, amely csak működő katalizátorral felszerelt gépkocsikat enged be az országba. Kizárólag olyan autók behozatalát kellene engedélyezni, amelyek leselejtezésük után visszajuttathatók a gyárba újrafeldolgozásra. Az autógyárak helyett pedig a környezetbarát vállalkozások beáramlását kellene szorgalmazni, olyanokét, amelyek kevesebb hulladékot termelnek és több embernek adnak munkát. Egyébként az autógyárak támogatása ellenkezik az EK alapelveivel is: egy piacgazdaságban nem szabad egy-egy vállalkozást külön szubvenciókkal segíteni, mert az sérti a versenysemlegességet. Ami a városkörnyéki bevásárlóközpontokat illeti, Nyugat-Európában az ezzel kapcsolatos álláspont az utóbbi években jelentős változáson ment keresztül. Nemcsak arról van szó, hogy felismerték a nagy városkörnyéki bevásárlóközpontok forgalomgerjesztő és ezzel együtt környezetszennyező hatását, hanem arról is, hogy megtanulták: szigorú központi tervezés szükséges a területfelhasználás terén. Ha ez nem történik meg, ha mindenki azt épít, amit akar, és oda, ahova akarja, akkor zűrzavar fog uralkodni, és teljesen tönkreteszik az országot. Hollandiában a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium részletesen meghatározza, hogy mi hova építhető. Például a kisvárost, ahol én lakom, egy csodálatos természeti terület veszi körül, és ezért a minisztérium megtiltotta, hogy bárki részére házat építsenek, aki eddig nem lakott itt.
— Ön szerint melyek a legfontosabb teendők Magyarországon a közlekedés területén?
— Az előbb említett szigorú és részletes területfelhasználási szabályok bevezetésén túlmenően a környezetkímélő közlekedési módok, a vasút, a kombinált fuvarozás, a tömegközlekedés, a kerékpározás kiemelt fejlesztését ajánlanám. A legfontosabb azonban a környezetvédelmi tudat kialakítása, az emberek gondolkodásmódjának a megváltoztatása. Ez a legbiztosabban megtérülő befektetés.
*A határozat magyar nyelvű szövege megtalálható a Magyar Közlekedési Klub irodájában.
**A tanulmány rövidített változata magyarul is megjelent "Hogyan tegyük helyre az árakat?"

Lukács András


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.