kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Zöld telefon
Haldokló budapesti fák

Amint korábbi számunkban hírt adtunk róla, a Petőfi Rádióban minden hétköznap reggel jelentkezik a Zöld telefon című műsor. A hallgatók kérdéseket tehetnek fel a környezetvédelemmel kapcsolatban a szerkesztők pedig igyekszenek rövid határidőn belül megválaszolni azokat. Az alábbiakban az 1993. szeptember 15-én elhangzott adás szövegét közöljük. A műsorvezető (Mv.) B. Fülöp Katalin volt, a riporter (R.) Sarkadi Péter
Mv.: — Nem biztos, hogy a kétütemű járművek fokozatos cseréje és kiiktatása a forgalomból megmentheti még Budapest fáit.
N.. — Jó napot kívánok. Azután érdeklődnék, hogy a városban lévő parkok állapotával — gondolok itt a fákra, bokrokra és az út melletti fákra — kapcsolatban mi a helyzet. Elég rossz állapotban vannak, lehet, hogy ezeket ki kellene esetleg cserélni vagy rendszeresen locsolni kellene.
Mv.: — Sarkadi Péter kereste a választ.
R.: — Dr. Schmidt Gábor, a Kertészeti Egyetem docense, Önök az utóbbi időben megfigyeléseket végeztek a hallgatókkal együtt Budapest fáiról, milyennek tartja ma Budapest faállományának a minőségét?
Dr. S. G.: — Sok helyen sajnos az utolsó előtti vagy az utolsó utáni órában vagyunk. A parkokban, ahol a városi ártalmak elég durvák, mert csak a légszennyezéssel és a szárazsággal kell a fáknak számolni, nem pedig azzal, hogy a gyökerét lebetonozzák, vizet nem kap. Viszont a főváros útjai mentén és különösen a kiemelt, legreprezentatívabb utak mentén a helyzet a szó szoros értelmében tragikus.
R.: — Ilyen például az Andrássy út is?
Dr. S. G.: — Ilyen az Andássy út is Budapesten. Azok az utcasarkok tartják még magukat úgy, ahogy, amelyeket a századfordulón telepítettek, vagy legalábbis ezelőtt 40-50 évvel, és a fáknak még egy boldogabb időben mondjuk volt idejük arra, hogy jó mélyen begyökeresedjenek, elérik a talajvizet, netán egy csőrepedést, és így vizet kapnak.
R.: — Ma a budapesti faállomány milyen faj-összetételű?
Dr. S. G.: — A fajoknak mintegy 50%-a valamilyen juhar, ez egy nagyon szép fa, de nem kimondottan városi fa.
R.: — Ezek a fák mennyire bírják például az utak sózásából eredő károkat?
Dr. S. G.: A juharok nagyon rosszul bírják, a hársok sem bírják, a platánok egyáltalán nem bírják, a vadgesztenye ugyancsak nem bírja.
R.: — Önök javaslatot tettek, vagy legalábbis a méréseik megfigyeléseik eredménye azt mutatja, hogy jobb lenne a nyugati ostorfát vagy a csörgőfát felhasználni a köztereken, vagy ezeket elültetni, amelyek jobban bírják a környezeti ártalmakat, de ide tartozik például a japán akác is.
Dr. S. G. — A biológiai tartalékok végén járunk. Kb. 100 éven keresztül a kertészek mindig megoldották a fokozódó urbanizáció biológiai gondjait. újabb és újabb egyre tűrőképesebb fafajokkal. Ahogy a város elérte a mai állapotot ez a választék négy-öt fafajra szorult, amelyek csak azért állják még a sarat, mert nem jelent meg valamilyen járványszerű betegség vagy kórokozójuk, ami ezeket is kiütné a sorból.
R.: — Erre mennyi lehetőség van, hogy egyszer csak hirtelen valamifajta betegség felüti a fejét, és akkor ez a pár fafaj elpusztul?
Dr. S. G.: — Akár holnap előfordulhat, még egy magát tartó fa felett is ott lebeg Damoklész kardja, hogy megjelenik a hazájában igen veszélyes kórokozója vagy kártevője, amit nem hoztunk el az illető növényfajjal Kínából vagy Közép-Ázsiából vagy netán Észak-Amerikából, de ezek ott vannak és hozzánk is bármikor megjöhetnek. A japán akác ezelőtt tíz évvel az első öt legvárosiabb fafaj rangsorában volt. 10-12 évvel ezelőtt az eper-pajzstetű, amely Kínából a mérsékelt és meleg égöv határán eljött Dél-Európáig, majd a melegedő klímával egyszer már felért Budapest magasságáig, aztán a század első harmadik évtizedében volt egy kemény tél, ami kifagyasztotta és visszaszorult, de most újra elérte Magyarország vonalát, és pillanatnyilag olyan mértékű károsítást okoz, különösen az utca mellételepített, tehát védekezésképtelen fákon, hogy a japán akác a 10. helyen van kb. a város... rangsorába. Az eper-pajzstetű ellen pl. ősszel kéne két alkalommal permetezni, ez valamikor október, novemberben van, és tavasszal egy, de inkább két alkalommal február végén és március közepe táján. A növények sokszor kevesebbet viselnek el mint az emberek, és ez talán baj is, mert nem jeleznek időben. A fák számára nem is a légszennyezés a legveszélyesebb, hanem az, hogy egyszerűen nem kap a gyökerük sem vizet, sem levegőt. Ezelőtt kb. 20 évvel az utakat diadalmenetben leaszfaltozták, előtte adtak neki egy 40 cm-es betonalapot, ugyanezt csinálták a járdával, tehát az az útburkolat, ami korábban macskakő volt, víz- és levegőáteresztő, hirtelen víz és levegő átjárhatatlanná vált. Ha akkor víznyelőket, levegőaknákat építenek be, akkor ma is élnek az Andrássy út platánfái, ma is élnek a Rákóczi út platánfái, és a Szilágyi Erzsébet fasor gesztenyefái sincsenek olyan állapotban, mint amilyenben most láthatók.
R.: — A lakosság mit tehet a fák megőrzése érdekében, vagy megvédése érdekében?
Dr. S. G.: — A legfontosabb, amit tehet, hogy nem töri ki őket, hogy nem engedi másoknak kitörni őket, mert sajnos az emberi vandalizmus a harmadik, majdnem ilyen fontos lenne, hogyha a környékükön levő fákat valamiféleképpen vízhez juttatnák. Én tudok a belvárosban idős néniket, akik minden nap kivisznek egy vödör vizet, a házuk előtt álló kedvenc platánfájukra.
R.: — Tehát ez azt jelenti, hogy legveszélyesebb a fákra nézve a kiszáradás, nem is inkább az ólom.
Dr. S. G.: — Ez épp olyan, hogyha én egy szobában ülök, ahol dohányoznak, és valaki befogja az orromat, akkor nem a dohányfüsttől fogok meghalni, hanem megfulladok.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.