A Lágymányosi híd körül sok vita zajlott már. A Levegő Munkacsoport annak idején kifejtette véleményét azzal kapcsolatban, hogy a híd nem jó helyen épül, hogy megfeleljen feladatának: hogy megteremtse a kapcsolatot Dél-Buda és Dél-Pest között, és ezzel csökkentse a belvárosi forgalmat. Ehhez sokkal délebben kellett volna épülnie. Így valójában tovább gerjesztheti a forgalmat a főváros belső területein, az útba eső lakóövezetekben.

Az eredeti terv szerint a budai oldalon a Budaörsi útra a forgalmat a Hamzsabégi úton keresztül vezették volna el. Itt a 6 hektárnyi gyönyörű parkot szüntették volna meg a 800 lakás mellé tervezett kétszer kétsávos magasvezetésű tranzitút miatt. Az erős lakossági tiltakozás következtében a terv módosult. Az új terv szerint a Szerémi úton és a Budafoki úton haladna tovább a híd nyomvonala, és 6-os országos autóutat kötné össze a Hungária körúttal. A legnagyobb gond ezzel az új változattal az, hogy a Szerémi út — ami egyelőre csak szakaszokban van kiépítve — több lakótömböt is megközelítene. Hatszáz család — mint-egy kétezer ember — életkörülményeit rontaná ez a változat.

A lakosság tiltakozott a döntés ellen. A lakossági fórumokon volt, hogy 150-200 ember volt jelen, a tiltakozó ívet még a kezdeti időkben is több mint kétszáz ember aláírta. Mindennek ellenére Demszky Gábor főpolgármesternek címzett tiltakozásaikra, kéréseikre mindig nemleges választ kaptak.

A három érintett lakótelep (Szerémi sori, Hengermalom úti, Albertfalvai) közös képviselői által aláírt, szintén a főpolgármesternek címzett levél szerint nem csupán a lakosság érdekeit sérti ez a terv, hanem több okból célszerűtlen: egyrészt, mivel olyan útvonalra tereli a forgalmat, ahol Lágymányostól Budafokig kilenc kereszteződés akadályozza a folyamatos haladást, másrészt, mivel nincs meg az anyagi fedezet a Szerémi út kiépítéséhez.

Javaslatuk szerint a Duna-parton kellene létrehozni egy kétszer egy sávos utat, amely zavartalan forgalmat biztosíthatna, valamint a Budafoki utat kellene kibővíteni kétszer két sávosról kétszer három sávosra. Ha ez nem elég, abban az esetben hozzájárulnának a Szerémi út kétszer egy sávon történő kiépítéséhez.

Szerkesztőségünk szerint semmi szükség ennyi új felvezető útra és útszélesítésre, hiszen a híd építésével nem szabad hogy megnövekedjen Dél-Buda forgalma. A híd megépítését szorgalmazó tervezők és döntéshozók legfőbb érve ugyanis az volt, hogy az új híd célja az északabbra fekvő hidak tehermentesítése. Ælláspontunk szerint a "tehermentesítés'' azt jelenti, hogy a forgalom egy része átterelődik az új útvonalra, nem pedig azt, hogy korábbihoz képest új forgalom gerjesztődik. Tehát nem a Lágymányosi hídhoz csatlakozó új budai útvonalak megépítése a feladat, sem városi utak bővítése, hanem a gépjármű-forgalom határozott visszaszorítása a tehermentesítendő utakon és hidakon.

Figyelembe kell venni a már jelenleg is nagyforgalmú Bogdánfy út és Budafoki út, valamint a Baranyai utca találkozásánál lakó polgárok kérését is (ez további 600 lakást jelent), akiket a legközvetlenebbül érint az Expo és a híd. ők ragaszkodnak ahhoz, hogy amennyiben a híd nyomvonala nem ível át magasvezetéssel a Budafoki út fölött, akkor ne folytatódjon tovább a Nádorkerti csomóponttól nyugatabbra a vasúti töltés északi oldalán, vagyis a hídnak a Budafoki úton dél felé kanyarodó forgalma ne a házaik közelében alkosson csomópontot, gépjármű-torlódásokat okozva.

Gyakran elhangzik az az érv, hogy a tervezők minden jószándéka ellenére a világkiállítás alatt megnövekszik a forgalom. Erre egyrészt azt válaszolhatjuk, hogy még akkor is őrültség lenne egy hat hónapig tartó rendezvényre sok milliárd forintért utakat építeni, ha lényegesen kedvezőbb állapotban lenne az ország gazdasága. Másrészt az érintett lakosság képviselőivel egyeztetve kidolgoztuk javaslatainkat az Expót érintő közlekedés környezetbarát módon történő megvalósítására (lásd: Lélegzet 1994/4., 7. oldal).

Manapság világszerte válságba került a személyautókra alapuló közlekedés. A huszonegyedik század küszöbén azt kell megmutatnunk a világkiállítás kapcsán, hogyan lehet korszerű tömegközlekedéssel és ésszerű szabályozással megoldani egy lakható város közlekedését.