kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Logisztikai központok — Áruforgalom a jövőben

Nyugat-Európában már szinte közhelynek számít, hogy a közlekedéspolitikának a környezetgazdálkodás szerves részévé kell válnia. Mikor és hogyan lehetne ezt a gondolkodásmódot megvalósítani nálunk? És mindez hogyan válik gyakorlattá? A kérdésekre Vizsy Ferenc közlekedésmérnök, a MÁV Budapesti Igazgatóság nak üzemeltetési igazgatóhelyettese válaszol.
— A gazdasági infrastruktúra különböző ágazatai közül a közlekedés okozza az egyik legnagyobb környezetterhelést szerte a világon.
A nyugat-európai országokban egyre szélesebb körben hódít tért a meggyőződés: a különböző közlekedési módok által okozott környezetterhelés (légszennyezés, zaj, fajlagos területigény, balesetek stb.) összes költségét a használónak kell megfizetni (nem pedig az egész társadalomnak, függetlenül attól, hogy milyen mértékben veszi igénybe az adott közlekedési módot). Számos országban az állam már oly módon is elősegíti ennek az elvnek a megvalósítását, hogy a nagyobb környezetterheléssel járó közlekedési módokból származó állami bevételek egy részéből hozzájárul a környezetkímélő közlekedési megoldások finanszírozásához. Ezzel összhangban, fokozatosan alakítják a szabályokat és a fejlesztéseket: korlátozzák a nemzetközi tranzit kamionforgalmat, a városokon belüli gépjárműközlekedést, a környezetet szennyező járművek használatát, támogatják a kombinált fuvarozást, a vasút részvételét a személyszállításban...
Hazánkban is évek óta foglalkoznak ezzel a problémával. A közlekedési tárca a Közlekedéstudományi Intézettel többéves áruforgalmi statisztikát készíttetett, mely alapvetően az export-import forgalmat vizsgálta. Ez alapján az áruforgalmi vagy áruáramlási közlekedési csomópontokba olyan logisztikai rendszert terveztek, mely egy központból egy egész régiót kiszolgál. Az előzetes elemzések alapján Sopron, Győr, Baja, Budapest, Szolnok, Szeged, Miskolc és Debrecen-Záhony térségében lennének indokoltak ezek a komplex szogáltatást nyújtó áruforgalmi terminálok. A felosztás a jelenlegi külpolitikai és külgazdasági, valamint a hazai ipari adottságok figyelembevételével készült. Egy-egy logisztikai központ ott jöhet létre, ahol legalább két közlekedési ág szervesen összekepcsolódhat. Az egyik a kettő közül mindig a közút vagy a vasút. Ehhez hozzájöhet még a víziút (pl. Győrnél, Szegednél, Bajánál, Szolnoknál és Budapesten), vagy a légiút (Szolnokon és Budapesten).

Az ilyen logisztikai központok jelentősen csökkentenék a környezet terhelését, mivel ezek a közlekedési csomópontok egyben áruforgalmi gyűjtőhelyek is. Így az árutömeg ezekre a helyekre koncentrálódik, és a két logisztikai központ között ún. koncentrált áruszállítások zajlanak le. Ezeknek nemcsak belföldi, hanem nemzetközi jelentőségük is van, hiszen a tranzitba is bekapcsolódnak. Nézzük, mi történik majd a gyakorlatban:
A logisztikai központok között a meghatározó közlekedési lehetőség a vasút. A nagy áruáramlatokat vasúton vezetik le és a logisztikai központok áruforgalmi vonzáskörzetében közúton osztják szét. Ez alapvetően gyűjtő és elosztó rendszer. Természetesen nem lehet mindig csak vasúton bonyolítani az áruforgalmat. Űhatatlan a közúti tehergépjárművek megjelenése is.
A jelenlegi helyzeten azonban mindenképpen javít, mert ezek a logisztikai központok a város szélén helyezkednek el. Így a városok külső részén kialakítandó körgyűrűk lehetővé teszik, hogy a kamionok a város széléig hozzák el áruikat, és hogy a város életéhez jobban igazodó elosztó rendszer alakuljon ki. Kisebb teherautókat, elektromos vagy kisebb fogyasztású járműveket lehet használni, és csak a feltétlenül szükséges mozgás terhelje a városok forgalmát. Miután az áruforgalmat koncentrálja, az áruszállító eszközök is sokkal nagyobb kihasználtsági fokkal közlekednek.
Hogyan alakul ki egy logisztikai központ?
Szükséges hozzá a megfelelő árualap, a közlekedési feltételrendszer és a kommunális és távközlési infrastruktúra, de mindehhez ipari háttérrel kell rendelkezni, és kell a megfelelő felvevőpiac is. A felvevőpiac egyfelől árualapot teremt, másfelől pedig az árualap elosztását igényli.
Vegyük példának a székesfehérvári régiót. Ez mintegy 250 ezer lakost jelent. Területén három nagyobb város található: a 110 ezres Székesfehérvár, az 50 ezres Veszprém és a 11 ezres Várpalota. Ugyanakkor idetartozik a velencei-tavi és az észak-balatoni turisztikai övezet. Az 1990-es évi bruttó ipari termelés meghaladta az 50 milliárd forintot, tehát megvan az ipari háttér.
Fontos szempont, hogy a logisztikai központ a városon belüli lakóövezetektől távol legyen, megfeleljen a környezetvédelmi szempontoknak, ipari övezetben, közlekedési csomópontban helyezkedjen el, valamint hogy a kommunális infra-struktúra kiépített legyen. Székesfehérváron egy volt szovjet laktanya területén találták meg az ideális helyet. Ez a város szűk határain kívül van ipari övezetben, vasútvonallal. Az M7-es és a várost átszelő 63-as út közelében helyezkedik el.
Ebből a példából is kitűnik, hogy a már meglévő lehetőségeket kellene sokkal jobban kihasználni, összehangolni. A logisztikai központok kialakítása az önkormányzatok és a vállalkozók közös érdeke, hiszen ezzel lehetnek egy majdani gazdasági fejlődés katalizátorai, gerjesztői. Hatásukra újabb munkahelyeket lehet teremteni, nő az önkormányzatok bevétele, csökken a környezetterhelés, kisebb lesz a település belső forgalma, javul a vállalatok versenyképessége stb.


Mindezek a lehetőségek persze nem egyik napról a másikra hozzák meg eredményüket. A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy optimális esetben is 15-20 év szükséges egy helyes rendszer kialakítására, de úgy gondolom, hogy egyszer már végre el is kellene kezdeni.
A vasút, amely az elmúlt öt esztendőben árufuvarozási teljesítményének jelentős részét elveszítette, önmagát csak egy közlekedési alágazatok közötti új fuvarpiaci munkamegosztásban találhatja meg. Többletfuvar csak a gazdaság élénkülésével, komplex minőségi szolgáltatással, új piaci szerepkörrel, a kihívásokhoz illeszkedő átalakulással lehetséges. Persze ez sem jön hozzánk magától. A vasút alapvető érdeke, hogy állandó, kiismerhető és megbízható szereplője legyen a gazdasági életnek, ne csupán szemlélje, hanem gerjessze is a folyamatokat.
Ez a gondolatsor indított el bennünket, hogy gyakorlati katalizátorai legyünk az első hazai áruforgalmi és logisztikai központoknak.

Meruk Rózsa


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.